Mádi László (Fidesz)
MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Varga Képviselőtársam és Filló Képviselőtársam! Én tényleg készségesen elismerem a jó szándékot, amely az ott ülő és a témában érintett, abba eddigi életpályájuk során is bevont országgyűlési képviselők motivációit és szándékait illeti. De egy dolog az, hogy melyek a szakmai érvek, és más dolog az, hogy ezt a törvényjavaslatot alapvetően nem a szakmai munkaerőpiaci szempontok kényszerítették ki, hanem bizonyos pénzügyi érdekek. Ezért lehet azt mondani, hogy egy nagyobb alap ami általában igaz is rugalmasabban tud működni vagy több feladatot tud ellátni, de ha ezt most összeseperjük egy alapba, és ebben ugyanúgy benne vannak a kapuk az alapok átjárhatósága közepette, akkor valójában formai változás történik, nem pedig tartalmi. Az viszont tényleg centralizáció, nem tudom másként nevezni, ha korábban az Érdekegyeztető Tanács egy illetékes bizottsága foglalkozott ezzel, most pedig egy, a munkaügyi miniszter által kinevezett tanács foglalkozik ezzel; a munkaügyi miniszter rendelkezik arról, hogy kit neveznek ki, és a kormány is delegál oda embereket. S ha nincs konszenzus a döntésekben, akkor a munkaügyi miniszter kénye-kedve szerint jár el. Azt hiszem, ez centralizáció; miként az is, hogy mindössze 3 milliárdot kívánnak a jövő évben a költségvetésből a foglalkoztatáspolitikára fordítani, amely óriási visszaesés a korábbi évekhez képest. Tehát azt, hogy a költségvetés kivonul a foglalkoztatáspolitikából, míg korábban egy tiszta rendszerben világos volt az, hogy járulékok fedezték a passzív ellátásokat, a költségvetési pénzek fedezték az aktív ellátásokat és szociális pénzekből jöttek a jövedelempótló támogatások, ez a rendszer most teljességgel összekuszálódik, nem biztos, hogy ezt nevezném hatékonyságnak, hogy ezeket a dolgokat most összekuszálom.
Köszönöm szépen.