Csiha Judit (MSZP)
DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló törvényjavaslat indokolásakor azt ígértem, hogy e törvényjavaslat megtárgyalása nem fogja akadályozni az előttünk lévő nagy feladatok elvégzését: a költségvetés és az adójogszabályok megalkotását. Ígéretemhez híven röviden szeretném csak ismertetni, néhány mondatban a törvény legfontosabb rendelkezéseit.Emlékeztetni szeretnék arra, hogy az utóbbi időben éppen a civil társadalom intézményesülése okán egyre több szakmai kamara jött már létre, alakult meg, mint például a közjegyzői kamara, gazdasági kamara, orvosi kamara, gyógyszerész-, bírósági végrehajtó kamara, szabadalmi ügyvivői kamara. Ebbe a sorba illeszkedik az igazságügyi szakértői kamara is, amely tulajdonképpen egyesületként már működik.
A szakértői kamara köztestületként az igazságügyi szakértői tevékenység tudományos művelésének támogatásával, a szakmai és etikai elvek kinyilvánításával és érvényesítésével, valamint a szakértői érdekképviselettel kapcsolatos közfeladatokat látná el. Kiemelkedő jogosítványa e kamarának, hogy véleményezési jogot gyakorol a szakértők tevékenységét érintő jogszabályok megalkotásánál, valamint az igazságügyi szakértői szervezet fejlesztési irányainak meghatározásában. Az igazságügyi szakértők továbbképzésének szervezése a szakértői tevékenység szakmai irányítását is jelenti.
A kamarai tagság keletkezését illetően a törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy azt a szakértőt, akit az igazságügy-miniszter a szakértőkről szóló kormányrendeletben szabályozott névjegyzékbe fölvett, a kamarába fel kell venni. E szabály alól kivételt jelent, ha a szakértő a szakértői tevékenységét közalkalmazotti jogviszony alapján szakértői intézményben, illetve a rendőrség állományába tartozó szakértőként végzi, s más szakmai kamarának is tagja. Ez esetben nem lesz kötelező az igazságügyi szakértői kamarai tagság.
Ennek a szabálynak az az indoka, hogy a szakértői intézményekben működő igazságügyi szakértők szervezettsége, érdekképviselete, továbbképzése részint az intézmény, részint a másik szakmai kamara részéről meg van oldva, megoldott. Ezért az e körbe tartozó szakértők esetében szükségtelen lenne a kettős kamarai tagság előírása.
Szervezetileg az igazságügyi szakértői kamara területi igazságügyi szakértői kamarákból, valamint a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarából állna. Az ország területén nyolc területi szakértői kamara jönne létre, s ezek delegálnának küldötteket a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarába.
Az igazságügyi szakértő felelősségének törvényi szabályozása a garanciák megteremtése miatt szükséges. Ezt tartalmazza a törvényjavaslat V. fejezete. Az igazságügyi szakértőknek mint az igazságszolgáltatás szereplőinek köztestületi szerve felett a törvényjavaslat az igazságügy-miniszter részére törvényességi felügyeleti jogot biztosít. Ez a szabályozás hasonlatos az ügyvédségről szóló szabályozáshoz.
Tisztelt Országgyűlés! A kifejtett gondolatok alapján kérem, hogy az Országgyűlés az igazságügyi szakértői kamaráról szóló javaslatot vitassa meg, és szavazatukkal megerősítve azt alkossák meg. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps.)