Akar László
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az 1995. évi LXX. törvény 1. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben az érintett települési önkormányzatoknak több mint fele '95. november 30-áig másként nem állapodik meg, a meghatározott vagyonrészt ez a gázszolgáltatók esetében a gázszolgáltatók állami tulajdonú vagyonrészének 40 százaléka a települési önkormányzatok részére a '95. január 1-jei lakosságszámuk arányában kell kiadni.
Az önkormányzatok számára a törvény ez év júliusi kihirdetése óta nyitva áll a lehetőség, hogy tető alá hozzák a megállapodást arról, milyen elvek szerint osztják szét maguk között az érintett regionális gázszolgáltató részvényeinek 40 százalékát. A lakosságarányos részvényelosztást a törvény nem teszi kötelezővé, ez csupán arra az esetre szolgál, ha az érintett önkormányzatok nem kívánnak vagy nem tudnak egyéb elosztási elvben egyezségre jutni.
A tárgyalások s az egyeztetések nagy tempóban folynak, az ÁPV Rt.-hez folyamatosan érkeztek a megyei közgyűlések határozatai, s az ÁPV Rt. a részvények elosztásánál természetesen tiszteletben fogja tartani az önkormányzatok kéréseit.
Igaz, hogy '92 után épült gázvezetékek már nem kerültek állami tulajdonba, tehát egyes gázvezetékek ténylegesen az önkormányzatok tulajdonát képezik. De ez attól is függ, hogy a regionális gázszolgáltató melyik önkormányzattal hogyan állapodott meg e tárgykörben. Az egyes gázszolgáltatók gyakorlata egyébként egymástól jelentős eltéréseket mutat, de ez nem kis részben annak tudható be, hogy önerős forrásból, azaz lakossági vagy önkormányzati hozzájárulással épített gázvezetékek jogi sorsa jelen idő szerint nem kellőképpen rendezett. Az azonban bizonyos, hogy a gáztörvény 17. § (1) bekezdése szerint a megépült gázelosztórendszert csakis gázszolgáltató üzemeltetheti. Ezért a gázszolgáltatók s az önkormányzatok különféle megállapodásokat kötnek, amelyek azt a helyzetet hivatottak rendezni, hogy az önkormányzat biztosítja a gázelosztó megépítéséhez szükséges összeget vagy annak egy részét, s ezek után a gázszolgáltató azt üzemelteti. Vagy úgy, hogy az önkormányzat átadja a gázszolgáltatónak a beruházáshoz szükséges pénzt, s ezek után az elkészült vezetékrendszer a gázszolgáltató tulajdonába kerül, s a gázszolgáltató arra vállal kötelezettséget, hogy a vezetéken gázszolgáltatást fog teljesíteni. Vagy úgy, hogy az önkormányzat építteti meg a gázvezetéket s azt üzemeltetésre átadja, de a vezeték tulajdonjogát az önkormányzat megtartja, s a gázszolgáltató a vezeték használatáért az önkormányzatnak díjat fizet. Vagy úgy, hogy az önkormányzat építi vagy építteti meg a gázvezetéket, aztán az egész létesítményt a gázszolgáltató tulajdonába adja. Ez az átadás a számviteli törvény rendelkezéséből kifolyólag sajnos, nem szerepelhet a gázszolgáltató jegyzett tőkéjében, mivel az elkészült vezetéket az önkormányzat ingyenesen adja át.
A képviselő úr példaként felhozza a Tigáz esetét, ahol is szerinte a csatlakozó önkormányzati vagyon meghaladja a társaság jegyzett tőkéjének értékét. A Tigáz Rt. alaptőkéje 17 milliárd forint, saját tőkéje több mint 25 milliárd forint, s ehhez képest a területeken önkormányzati tulajdonban lévő gázvezetékvagyon értéke 15 milliárd forint.
A Tigáz megvásárlására jogot szerzett Italgas a részvények névértékének jóval több mint kétszeresét, vagyis 271 százalékát fogja kifizetni, tehát megállapítható, hogy korántsem mondható alacsonynak a vételár, amelyet a befektető a vagyon ellenőrzéséért felajánlott. Emellett a befektető üzleti tervében kötelezettséget vállalt arra, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő gázvezetékeket megvásárolja.
A befektető és az önkormányzatok remélhetőleg mindkét fél számára kielégítő összegben tudnak majd megállapodni, s akkor a gázszolgáltató által ma többé-kevésbé ingyenesen használt vezetékek sorsa, s ily módon az önkormányzati érdeksérelmek feltehetően egyszer s mindenkorra megoldódnak.
A képviselő úr jelzi azt is, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat benyújtotta keresetét az ÁPV Rt. ellen társtulajdonosi jogosítványainak figyelmen kívül hagyása miatt. Erről hivatalosan még nem lehet nyilatkozni, hiszen a keresetet az ÁPV Rt. a mai napig még nem kapta meg. Annyit, gondolom, már most el lehet árulni, hogy az ÁPV Rt. törekszik a részvények mihamarabbi kiadására, mivel senkinek nem érdeke, hogy az ügyben további perek induljanak, és egyébként is az ÁPV Rt. minél előbb eleget kíván tenni törvényi kötelezettségének. Az 1995. évi LXX. törvény alapján járó részvények kiadására azonban nem kerülhetett sor addig, amíg az önkormányzatok egymással meg nem állapodtak abban, hogy milyen elvek alapján osztják meg egymás közt a részvényeket. Ez azonban, mint már fentebb is említettem, napokon belül vélhetőleg megtörténik, s akkor nem lesz további akadálya a részvények kiadásának.
Tisztelt Ház! Kérem válaszom szíves elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)