Bokros Lajos
DR. BOKROS LAJOS pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Minden évben nagyon komoly erőpróbát jelent mind az Országgyűlés, mind a kormány számára a személyi jövedelemadótörvény változásának megvitatása és elfogadása. Az ez évi talán a szokottnál is nehezebb volt, amiatt, hogy egyidejűleg az érdekegyeztető partnerekkel, az Érdekegyeztető Tanácsban is folyt a vita. Amiatt is különösen nehéz volt ez a vitaszakasz, hogy három év után napirendre került az adótábla ügye, amelynek részeként a nullakulcs megszüntetése lényegi változást jelent a személyi jövedelemadóztatás egész rendszerében.
Mielőtt kitérnék a vitában elhangzottakra, szeretném eloszlatni azt az ellenzéki képviselők által megfogalmazott kételyt, hogy hol születnek a döntések. Természetesen itt születnek az Országgyűlésben.
(20.30)
Ahhoz azonban, hogy megteremtődjön a társadalmi béke, hogy megőrizzük a társadalom egyensúlyát, figyelembe kell venni az érdekegyeztetés keretében született, illetve születendő kompromisszumokat is.
Tisztelt Országgyűlés! Szeretném megköszönni a törvényhez érkezett közel 300 módosító indítványt, amelynek több mint egyharmadát támogatni tudtuk, több esetben elfogadva ellenzéki képviselők pontosító, értelmező javaslatait is.
Rátérve az egyes részletkérdésekre, mindenekelőtt a nullakulcs megszüntetése körül kialakult vitáról szeretnék néhány gondolatot elmondani. Különösen arról, hogy néha még a koalíciós partnerek között is felmerültek alkotmányossági aggályok. Ezzel kapcsolatban már többször hangsúlyoztuk, hogy a törvényjavaslat a nullakulcs megszüntetésével általános szabályként vezeti be azt, hogy az adóköteles jövedelem már az első forinttól adózzon. A javaslat nem az adózók között tesz különbséget, hanem a jövedelmek között, a jövedelmek megállapítása közötti különbségeket igyekezik tompítani azzal, hogy adójóváírást biztosít arra a jövedelemre, ahol az adóalap megállapítása nem az adóalany döntésétől függ. Kérem ezért mindnyájukat, hogy amikor ezekről a javaslatokról szavaznak, abból induljanak ki, hogy az adójóváírás nem az adózókat különbözteti meg, hanem az eltérő módon megállapított jövedelmeket közelíti egymáshoz.
Azt hiszem, a személyi jövedelemadó fennállása alatt nem fordult elő, hogy ennyi adótábla-változat készült volna, több mint százra tehető azoknak az adótábláknak a száma, amelyek a sajtó jóvoltából a nyilvánosság előtti vitát is lehetővé tették. A mértékek kialakításánál nagyon kemény követelményt jelentett a makrogazdasági összefüggésből levezetett bevételi követelmény. Emiatt az utolsó percig folyt a vita a legmagasabb adókulcs mértékéről is. Bízom abban, hogy jövőre ez nem ismétlődik meg. Mert ha a '96-os évben sikerül rálépni a reformok útjára, akkor reményeink szerint '96-ra már a mostaninál kedvezőbb adótáblára tehetünk javaslatot.
Az idei előkészítő munka során nagy vita volt az egyéni vállalkozók adózásáról is. Ez nagyon hasznos vita volt, hiszen kiemelte azt a következtetést, hogy az egyéni vállalkozók számára meg kell alkotni a testre szabottabb közteherviselés rendszerét. Most olyan kompromisszum született, amely bizonyosan nem jelent még végleges megoldást, de tapasztalatokat fog szolgáltatni az átalakításhoz, amelynek munkáit jövőre már januárban megkezdjük. Ehhez tekintsék első lépésnek a tartalékolásra jelenleg kialakított rendszert. Sokan azt állítják, hogy nem lesz olyan vállalkozó, aki ezzel fog majd élni. A felhangok szerint leginkább azért, mert az APEH tartja nyilván ezt a tartalékot kincstári számlán. Erre azt lehet válaszolni, hogy az adó mérséklése ilyen formában természetesen nem kötelező. Az üzleti ajánlat tisztességes, kamatot is fogunk fizetni.
Tisztelt Országgyűlés! A továbbiakban csak emlékeztetőül felemlítek még néhány olyan kompromisszumot, amelyek a vita eredményeként az érdekegyeztető partnerek támogatása mellett születtek. Ilyenek például: az átalányadó választásához egy év helyett elégséges lesz a féléves egyéni vállalkozói tevékenység. Nem kell kétszer adóelőleget fizetni. Továbbra is adómentes marad a szövetkezeti tagi kölcsön, a tagi célrészjegy utáni kamat, igaz meghatározott feltételek mellett. További egy évig még megmarad a szövetkezetiüzletrész-vásárlás adókedvezménye. A külterületi termőföld bérbeadásából származó jövedelem adózási feltételei követik az érdekeltek igényeit. Végül, de nem utolsósorban a javaslat tartalmazza annak a lehetőségét, hogy a magánszemély az adó egy százalékának közcélú felhasználásáról rendelkezhessék. Számos adóelkerülést jelentő kiskaput bezárunk. Például az alapítványokkal, az önkéntes nyugdíjpénztárral kapcsolatos adóelkerülési lehetőségek szűkülnek.
Tisztelt Országgyűlés! Sorolhatnám még tovább a kisebb-nagyobb kompromisszumokat, de az idő rövidségére való tekintettel ettől eltekintek. Remélem, a döntéshez sikerült az élénken vitatott kérdésekkel kapcsolatos kormányzati álláspontot jobban megvilágítani. Ennek jegyében ajánlom az új személyi jövedelemadóról szóló egységes törvény javaslatát a bizottságok és a kormány együttes támogatását élvező módosításokkal együtt a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)