Csapody Miklós (MDF)
DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én is igyekszem humánusan eljárni, de annyira örülök, hogy itt a pénzügyminiszter, hogy ha már ebben a késői órában kerül sor, én azért elmondom. (Közbeszólások: Halljuk, halljuk! Hangosabban! A képviselő megigazítva mikrofonját:) Inkább fogom.
Tisztelt Országgyűlés! Az adózás rendjéről szóló '90. évi XLI. törvény módosítására beterjesztett tervezet 32. §-áról szólok. Ezt olvasva önkéntelenül felvetődik az a kérdés, hogy vajon a meghirdetett elveivel szemben a kormányzat támogatja-e vagy gátolja a feketegazdaság terjedését. Ugyanis nem a feketegazdaság megfékezéséről, hanem támogatásáról van szó, ugyanis ennek a paragrafusnak változatlan formában történő törvénybe iktatásával a Pénzügyminisztérium olyan jogosítványhoz jutna, melynek birtokában kizárólag ő állapíthatná meg az adókötelezettséget, az adóalapot, az adót és az adó megfizetésének hiányát, és mindezt még az adóhivatalra, az APEH-re is kötelező erővel.
Mit mond a javaslat? Idézem: "A Pénzügyminisztérium az adózó kérelmére az általa közölt, jövőben megkötendő szerződésre vagy más jogügyletre vonatkozó részletes tényállás alapján megállapítja az adókötelezettséget vagy annak hiányát, és amennyiben lehetséges, az adóalapot és az adót." Ha pedig az ügylet tárgyának értéke nem állapítható meg, akkor 250 ezer forint a díjtétel.
Ennek a 80/A. §-nak a törvénybe iktatásával a kormány a parlament szájával készül kimondani azt, hogy Magyarországon a jogrendszer nem egészen normatív, és hogy a Pénzügyminisztériumnak joga van elvonni a hatáskört az APEH-től az adómegállapítás intézményével. Tudjuk persze, hogy ilyen gyakorlat Nyugaton is működik, csak ott nem olyan az apparátus. Megvallom, életemben nem gondoltam volna, hogy valaha is az APEH védelmére fogok kelni egyszer, ám a Pénzügyminisztériumnak ezt a mindenekfölöttiségét a józan ész és a törvényesség nevében el kell utasítanom.
Ugyanis a javaslat elfogadása esetén az a helyzet állna elő, hogy az adókötelezettséget nem a törvény írja elő, nem az erre a célra létrehozott adóhivatal jár el, hanem ki más ebben is a Pénzügyminisztérium. Nem fogadható el az e paragrafushoz fűzött indoklás sem, mert véleményem szerint ez hamis és valótlan.
Először is félrevezető és ellentmondásos már az elnevezés is, mely szerint az adó feltételes megállapításáról van szó. Csakhogy itt szó nincs az adómegállapítás feltételességéről, ellenkezőleg, kötelező erejű adómegállapításról történik benne rendelkezés, hiszen az (1) bekezdés kimondja, hogy az adott ügyben a Pénzügyminisztérium adómegállapítása kötelező az adóhatóságra is.
Másodszor ez a szabályozás, ellentétesen az adóztatás rendjéről szóló törvény alaprendelkezésével, kizárná az ellenőrzés lehetőségét is arra vonatkozóan, hogy az APEH vizsgálhassa, ellenőrizhesse a kérelemben foglaltakat, mert az (1) bekezdés egyértelműen úgy fogalmaz, hogy adózó által közölt tényállás az alapja a Pénzügyminisztérium adókötelezettségre vagy annak hiányára stb., úgy mint adóalapra, adóra vonatkozó megállapításának.
Ennek értelmében a (3) bekezdésben írottak sem alkalmazhatók. Az ellentmondásos fogalmazás és az ellenőrzés kizárása együttesen teremti meg azt a magyarországi adóparadicsomot, amelyet a feketegazdaság szereplői ez ideig még elképzelni sem tudtak. Ez az új szabályozás, az indoklással ellentétben, nem segíti és véleményem szerint nem javítja a külföldi tőke működési feltételeit sem Magyarországon, és nem azonos az alkalmazás a nemzetközi gyakorlattal sem. Az (1) bekezdésben ugyanis "az adózó kérelmére" megfogalmazás szerepel, mindenféle jelzős szerkezet nélkül, így tehát az nem kizárólag a külföldi befektetőre vonatkozik.
Mindebből következően tehát a Pénzügyminisztériumnak jogában állna az adó- és vámtörvényeket megkerülve, azokat egyszerűen félretéve a belföldi cégek, belföldi természetes személyeknek, a nekik tetsző vállalkozásoknak, tehát különféle pártérdekeknek, mindenféle lobbyérdeknek vagy éppen csak megvesztegethetőségi okból is a még létre sem jött szerződési és más jogügyletek esetében az adókötelezettséget vagy annak hiányát, az adóalapot, az adót megállapítania.
(23.50)
Az ugyanis eléggé köztudomású tény, hogy nem az úgymond egyszerű szegény állampolgárok fognak olyan jogügyleteket, szerződéseket kötni, amelyeknél a tét csak milliárdokban fejezhető ki, s ezáltal az államkassza is csak milliárdokban fosztogatható meg. Ezt bizonyítja a kérelem díjának mértéke is, mely úgy szól "a díj mértéke az ügylet tárgya értékének 1 százaléka, de legalább 250 ezer és legfeljebb 5 millió forint, ha pedig az ügylet tárgyának értéke nem állapítható meg, akkor 250 ezer forint." Ezen törvényi rendelkezés alapján tehát az is elképzelhető, hogy a Pénzügyminisztérium saját hatáskörében akár öt-tíz évre szóló adókedvezményeket is adhasson például a Fotexnek, a Globexnek, a Kordaxnak és olyan más, egy-egy üzletember személynevével fémjelzett vállalkozásbirodalmaknak, akiknek nevét a személyiségi jogok védelme miatt most nem említem, úgyis tudja mindenki, hogy kiről van szó. (Zaj. Közbeszólás: Tudjuk!)
Visszatérve a javaslathoz, a Pénzügyminisztérium e tárgyban hozott határozatait nem vizsgálhatná felül senki, azokat kétségbe vonni nem lehet, azokat az Állami Számvevőszék is csak utólag ellenőrizheti, ám megváltoztatni őket nem tudja. Megítélésem szerint a mindenkori kormánynak a jelenlegi keretek között is megvan a szükséges jogi lehetősége arra, hogy a külföldi tőke magyarországi működési feltételeit javítsa, azok javulását elősegítse. Ugyanis például az inkriminált 3000-es titkos határozatokkal éppen elég és indokolt adómentességet adhat számukra. Magyarországnak nincs szüksége arra, hogy két kormánya legyen, arra, hogy a mindenkori megválasztott kormány mellett hasonló, ha nem még nagyobb jogokkal legyen felruházva a Pénzügyminisztérium. Véleményem szerint a Pénzügyminisztérium a jelenlegi szervezeti felépítésben is eleget tud tenni azon kötelezettségének, hogy a külföldi tőke beáramlását elősegítse, épp az adóztatásra vonatkozó részletes tájékoztatási kötelezettsége, annak teljesítése révén. Pontosan ezért működik a PM-ben egy elkülönített szervezet helyettes államtitkári irányítással, melynek kizárólagos feladata az adóztatással és a vámokkal való foglalkozás. (Zaj.)
Kérem a tisztelt Országgyűlést, kormánypárti képviselőtársaimat is, hogy fontolják meg és mérlegeljék a szóban forgó törvényjavaslat 32. §-ában foglaltak következményeit. A magam részéről szükségesnek tartom ezen pontok teljes egészükben való törlését. Köszönöm a figyelmüket.