Nagy Sándor (MSZP)
DR. NAGY SÁNDOR, a számvevőszéki bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Állami Számvevőszék megalakulása óta első ízben szerepel az Országgyűlés előtt önálló napirendként az ÁSZ éves tevékenységéről szóló jelentés.
A "jelentés" kifejezés némiképp talán pontosításra szorul, hiszen míg Európa néhány országában olyan gyakorlat alakult ki, hogy a számvevőszékek tevékenységük eredményeit, tapasztalatait éves összefoglaló jelentésben terjesztik a parlament elé, addig nálunk az Állami Számvevőszék egyes vizsgálatairól készült jelentések mindegyike eljut az országgyűlési képviselőkhöz vagy az Országgyűlés bizottságaihoz; azokat a bizottságok tárgyalják, azaz a jelentések folyamatosan hozzáférhetőek. Így valójában ez a jelentés az Állami Számvevőszék 1994-es tevékenységéről közelebb áll a "tájékoztató" műfajához.
Az ÁSZ 1994. évi tevékenységéről szóló jelentés megítélése kapcsán talán még e késői időpontot is és a családias hangulatot is figyelembe véve nem árt felidézni, hogyan is fogalmaz a hatályos alkotmány az Állami Számvevőszék jogállását, feladatait illetően:
"Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi, gazdasági ellenőrző szerve. Feladatkörében ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében az állami költségvetési javaslat megalapozottságát, a felhasználások szükségességét és célszerűségét, ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket, előzetesen felülvizsgálja az állami költségvetés felhasználhatóságának törvényességét, ellenőrzi az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást, ellenőrzi az állami vagyon kezelését, az állami tulajdonban lévő vállalatok, vállalkozások vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét, ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt egyéb feladatokat" és így tovább.
A megfogalmazásból világosan kitűnik, hogy az Állami Számvevőszék feladatköre meglehetősen kiterjedt, hiszen vizsgálnia kell a központi költségvetés 31 fejezetét, 200 címét és hozzávetőleg 700 központi költségvetési központi szervet, az elkülönített állami pénzalapokat, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait, a kincstári vagyont, az állami tulajdonnak lényegében teljes körét, 3200 helyi önkormányzatot; és mindezt úgy, hogy nemcsak törvényességi, de célszerűségi és eredményességi szempontból is értékelve a tapasztalatokat, továbbá az állami tulajdon esetében mint az előbb idézett szövegből kitűnt minősíti a vagyonmegőrző, vagyongyarapító tevékenységet is.
A fenti felsorolásból kitűnik, hogy az abban foglalt feladatoknak teljeskörűen és valamilyen elvárható rendszerességgel megfelelni szinte lehetetlen. A feladatok ilyen nagyságrendje mellett csak az az út járható, amikor bizonyos feladatokat és azok évenkénti rendszeres elvégzését a törvény külön előírja ilyenek a költségvetéssel, a zárszámadással, az állami vagyonkezeléssel kapcsolatos teendők , illetve hogy az Állami Számvevőszék éves terv alapján lényegében szúrópróbaszerűen végez vizsgálatokat.
(0.20)
Már csak ezért is indokolatlan lett volna engedni annak a kezdeményezésnek, amely törvényben kötelezte volna az Állami Számvevőszéket arra, hogy évente mind a 3200 önkormányzatot vizsgálja meg. Ez meglehetősen komoly aránytalanságot és hangsúlyeltolódást okozott volna az ÁSZ munkájában, arról nem beszélve és ez a fontosabb , hogy egyébként sem tekinthető megoldottnak teljeskörűen a vizsgálatokról készült jelentésekben foglaltak realizálásának feladata.
Tisztelt Országgyűlés! Napjainkban, amikor folyamatban van, illetve előkészítés alatt áll az államháztartás reformja, fokozott jelentősége van annak, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrző tevékenységének tapasztalatai a lehető legjobban hasznosuljanak. Erre nézve több forma is kialakult, illetőleg kialakulóban van.
Ennek keretében változatlanul alapvető, hogy az Országgyűlés bizottságai megtárgyalják az illetékességi körükbe eső jelentéseket. Ennek elősegítése érdekében a számvevőszéki bizottság rendszeresen felhívja a téma szerint illetékes bizottságok figyelmét egy-egy jelentésre.
Legalább ilyen jelentősége van annak, hogy ebben a ciklusban a számvevőszéki bizottság többször is élt azzal a lehetőségével, hogy egy-egy törvénytervezet vitája során az ÁSZ-vizsgálatokból leszűrhető tapasztalatok hasznosításaként bizottsági módosító javaslatokkal igyekezett hozzájárulni az adott törvény szövegének javításához, pontosításához.
A fentiek mellett a számvevőszéki bizottság esetenként külön is felhívja a kormány, illetve az illetékes tárca figyelmét egyes ÁSZ-vizsgálatokban foglalt tapasztalatokra, javaslatokra.
Mindemellett is jogos igényt fogalmaz meg az ÁSZ '94-es tevékenységéről szóló jelentés mellé a számvevőszéki bizottság által beterjesztett országgyűlési határozattervezet, amikor 3. pontjában azt hangsúlyozza, hogy további erőfeszítésekre van szükség az ÁSZ munkájának, tevékenysége tapasztalatainak jobb hasznosítása érdekében. Ebben én megkülönböztetett fontosságot tulajdonítok annak, hogy egy-egy jelentősebb, esetleg több év tapasztalatait is összefoglaló, átfogó jelentés például az Állami Vagyonkezelő Szervezet munkájáról vagy mondjuk a kárpótlásról, de a példákat sorolhatnám tovább az Országgyűlés plenáris ülésén napirendre kerüljön. Semmilyen más forma nem helyettesítheti ugyanis azt, ha az Országgyűlés plenáris ülése von le esetleg külön határozatban bizonyos konklúziókat. Ezért a jövőben a számvevőszéki bizottság arra fog törekedni, hogy az ilyen természetű jelentések az Országgyűlés napirendjére kerüljenek.
Az országgyűlési határozattervezet külön is hangsúlyozza a módosított államháztartási törvényben, az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényben, valamint a közbeszerzésekről szóló törvényben foglaltak érvényesülésének jelentőségét, és ezekkel összefüggésben az ÁSZ ellenőrző munkájának fontosságát. Ezek bizonyosan olyan témakörök, amelyek esetében nyilvánvalóan föl fog majd merülni a plenáris ülés elé terjesztés igénye.
Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék megalakulása óta fontos szerepet játszik a törvényhozás munkájának segítésében. Feladatait az ÁSZ rendre színvonalasan teljesíti, ezért indokolt, hogy az Országgyűlés elismerését fejezze ki az Állami Számvevőszéknek, az Állami Számvevőszék vezetőinek és munkatársainak. Tevékenységének megítélése kapcsán amelyről mind az ellenzéki, mind a kormánypárti képviselők elismerően szoktak nyilatkozni gyakran előtérbe kerül az a vélekedés, hogy a Számvevőszék elsősorban az ellenzéki képviselők munkáját segíti, hiszen tevékenysége sok szempontból a kormányzati szervek munkájának kontrolljaként is felfogható. Nem állítom, hogy ebben a megfogalmazásban nincs ésszerű, logikusnak tűnő elem, de összességében ezt az álláspontot én a magam részéről nem osztom.
A kormánypárti képviselőknek legalább akkora szüksége van az ÁSZ munkájára, mint az ellenzékieknek, hiszen felfogásom szerint a kormánypárti képviselők a kormány törvényes és eredményes működésében, és nem a hibák, a mulasztások elkendőzésében érdekeltek. Ebből következően nagyon is fontos számunkra az Állami Számvevőszék tevékenysége, és meggyőződéssel állítom, hogy a számvevőszéki bizottság kormánypárti képviselői így is viszonyulnak az ÁSZ munkájához, megállapításaihoz, amit egyébként a bizottság számos állásfoglalása is mutat. Az Állami Számvevőszéknek az elismerés mellett természetesen szüksége van arra is, hogy munkájának, a törvényekben rögzített kötelezettségeinek megfelelő feltételek mellett tudjon eleget tenni. Ezért is nélkülözhetetlen, hogy a határozattervezet 4. pontjában foglaltakat az Országgyűlés fogadja el.
Tisztelt Képviselőtársaim! Őszintén megmondom, néhány órával ezelőtt úgy gondoltam, hogy erről a pontról én már mint történelmi tényről és mint már az előző költségvetési szavazás során teljesített pontról mondhatok egy-egy mondatot. Sajnálattal kell azonban megállapítanom, hogy miközben a költségvetési szavazás során az Állami Számvevőszék költségvetési előirányzatának felemelt módosítására vonatkozó szavazás pozitívan zárult, azaz ez a része megtörtént, aközben az az indítvány, amelyik az illetménykiegészítés 45 százalékra történő emelését egy kétharmados szavazás keretében döntötte volna el, sikertelennek bizonyult. Nem szeretnék messzire menni, de meggyőződésem szerint ez némiképp annak a szavazási módszernek is köszönhető, ahol is egyszerűen finoman szólva nehezen volt követhető, hogy mikor milyen indítványok, milyen tartalommal, az előterjesztő támogatása mellett vagy annak ellenében, és egyáltalán, milyen következményekkel járóan kerülnek szavazásra. Akkor gondolkodtam azon, hogy ezt az észrevételemet ügyrendi megjegyzésként meg fogom tenni. Azért nem tettem meg, mert végül is ahogy mondani szokták nem ment el véglegesen a hajó, és majd a költségvetési főszámok mellett mivel ez az indítvány főszámot nem érint kapcsolódó módosító indítványként újra jelentkezni fogunk ezzel a tétellel, és figyelni fogunk arra, hogy a szavazás e tekintetben egyértelmű legyen, és úgy kerüljön a szavazás feltételre, hogy minden jelen lévő képviselő pontosan értse, miről van szó. Elnézést e kis kitérőért!
Tisztelt Országgyűlés! A számvevőszéki bizottság nevében arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az Állami Számvevőszék 1994. évi tevékenységéről készült jelentésben foglaltakat jóváhagyólag vegye tudomásul, továbbá a számvevőszéki bizottság által beterjesztett országgyűlési határozattervezetet fogadja el. Tekintettel arra, hogy a számvevőszéki bizottság által beterjesztett határozati javaslat egyúttal az ÁSZ '94-es tevékenységéről szóló jelentés bizottsági véleményezését, minősítését is tartalmazza, kérem vegyék úgy, hogy egyúttal az ÁSZ-jelentésről kialakított bizottsági véleményhez is megtettem a szóbeli kiegészítésemet.
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)