Kónyáné dr. Kutrucz Katalin (MDF)
DR. KUTRUCZ KATALIN, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának vezérszónoka: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elhangzott az alkotmányügyi bizottságnak a véleménye és az MSZP vezérszónoka is elmondta az MSZP véleményét.Nem véletlen, hogy az alkotmányügyi bizottságban, bár nem volt egyhangú a szavazás, de nem fogalmazódott meg kisebbségi vélemény. Ez azt jelenti, hogy amit Hack elnök úr elmondott, az a bizottság véleményét tükrözi nagyjából-egészéből. Persze az sem véletlen, hogy az alkotmányügyi bizottság elnöke is és az MSZP vezérszónoka is hivatkozott bizonyos módosító indítványokra. Ezek a kijelentések arra utalnak, hogy azért ez a javaslat finoman fogalmazva nem tökéletes. Ezért engedjék meg nekem, hogy egy icipicit más hangszerelésben csatlakozzam az előttem szólókhoz.
A törvényjavaslat indokolása azt mondja, hogy a jelenleg hatályos büntető törvénykönyv rendelkezései alapvetően megfelelnek azoknak a nemzetközi egyezményeknek, amelyek a büntetőjog igénybevételét is kötelezővé teszik az államok részére a nemzeti, népi, faji, vallási csoportok elleni cselekmények elkövetésekor. Tehát ez azt jelenti, hogy önmagában emiatt nem lenne olyan nagyon sürgős módosítani a büntető törvénykönyvet.
Az is szerepel ugyancsak az indokolásban, hogy vannak olyan területek, ahol az egyezményeknek megfelelő joggyakorlat csak törvényhozási úton alakítható ki, és az is szerepel az indokolásban és ezt az előttem szólók is mondták már , hogy a kormány a köztársasági elnök úr kezdeményezésére készítette el ezt a javaslatot, nevezetesen az indokolás azt mondja, hogy a kormány a javaslat elkészítésekor a köztársasági elnök úr hivatala által elkészített tervezetet vette alapul.
Végül, de nem utolsósorban azt is állítja az indokolás, hogy ez a javaslat olyan módosításokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a népi, nemzeti, faji, vallási csoporthoz tartozás miatt elkövetett bűncselekmények elleni hatékony fellépést. Ugyanakkor, és erre még nem történt utalás az előttem szólóknál, azt is el kell mondani a közvélemény számára mert az újságírók érdeklődéséből, különböző nyilatkozatokból, újságcikkekből az derül ki, hogy sokan vannak, nem tudjuk pontosan, hogy hányan de biztosan sokan, akik azt remélik, hogy ez a javaslat megoldja az úgynevezett karlengetések, náci és nyilas jelvények használatának az ügyét, s azt hiszem, az a korrekt, ha itt ebben a Házban elhangzik , hogy ez a javaslat nem erről szól.
Ami a horogkereszt és a nyilaskereszt használatát illeti, azt megoldja egyébként még az előző parlament által meghozott törvény, amely az önkényuralmi jelvények használatát tiltja be, a karlengetések ügyét azonban sem az, sem ez a törvényjavaslat nem oldja meg. Ez a törvényjavaslat egészen másról szól. Miről szól ez a törvényjavaslat?
Ez a törvényjavaslat a jelenlegi büntető törvénykönyvhöz képest tulajdonképpen három típusú módosítást tartalmaz.
Először pontosít bizonyos tényállásokat. Ezek a tényállások a népirtás és az apartheid cselekmény. Mind a kettő benne van a jelenlegi büntető törvénykönyvben is. Ez a javaslat bizonyos fajta pontosítást tartalmaz. Azt lehetne mondani, hogy egyrészt jó irányban, amit el lehet fogadni, másrészt hibásan, amit nyilván módosító indítványokkal ki kell javítani, de ez a jelenlegi helyzeten igazándiból nem változtat semmit.
A másik irányú módosítás ebben a törvényjavaslatban olyan irányú, amely módosítás ma is büntethető cselekményeket rendel büntetni, csak más elnevezés alatt, egy tényállásba összesűrítve és természetesen lényegesen súlyosabb büntetési tétellel, mint amilyet a jelenlegi lehetővé tesz. Hogy szemléletessé tegyem ezt az egészet, hadd mondjam el, mert ez így igaz, hogy e javaslat alapján három pofont úgy lehet büntetni, mint egy halált okozó testi sértést, mint egy háborús pusztítást, mint egy emberrablást, vagy mondjuk- mint egy erőszakos közösülést. Hogy ez szerencsés-e vagy sem, hogy így kell-e tenni vagy sem, ez nyilvánvalóan az elkövetkezendő vitákra tartozik, és azt hiszem, hogy ez is az a terület, amelyre vonatkozóan az előttem szólók is azt mondták, hogy talán módosító indítványok szükségesek ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban.
E törvényjavaslat harmadik irányát viszont mi rendkívül veszélyesnek tartjuk. Ezt egyébként veszélyesnek tartotta az alkotmányügyi bizottság is és annak egy részével kapcsolatban máris megfogalmazott az alkotmányügyi bizottság módosító indítványt. Szeretném hangsúlyozni azt, amit a bizottság előadója elmondott, hogy az egy teljesen szokatlan eljárás, ami itt történt: az alkotmányügyi bizottság már az általános vitát előkészítő ajánlásában módosító indítványt fogalmazott meg a törvényjavaslattal kapcsolatban és ezt azért tette, mert aggodalmai vannak. Mert való igaz az, hogy Európában és Európának ebben a részében vannak bizonyos történelmi tapasztalatok, hogy a határainkon túl történnek bizonyos események, olyan események, amelyek arra sarkallják a magyar törvényhozást, hogy megfontolja, hogy az antirasszista cselekmények üldözését tegye hathatósabbá, de ugyanakkor ugyanennek a térségnek megvannak azok a történelmi tapasztalatai is, amelyek alapján az egyesülési és gyülekezési jog korlátozását nagy-nagy félelemmel kell néznünk.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a törvényjavaslatnak a harmadik része bizony az egyesülési és gyülekezési jogot korlátozza, mégpedig meglehetősen aggályos módon. Ennek a törvényjavaslatnak a harmadik irányú változtatása az, hogy az egyesülési és a gyülekezési jog körébe olyan büntetőjogi úton korlátozó szabályokat épít be, amelyek önmagukban aggályosak egyrészt a megfogalmazásuk révén, tehát nagyon kérdéses, hogy lehet-e megfelelő módon alkalmazni azokat, és még ha önmagukban lehetne is szerintünk nem lehet megfelelően alkalmazni azokat , akkor is kérdéses, hogy lehet-e ezekkel visszaélni. Meggyőződésünk az, hogy lehet, és tekintettel arra, hogy hivatalból üldözendő bűncselekménnyé tesz bizonyos cselekményeket, amelyek alkalmasak az egyesülési és a gyülekezési jog korlátozására, ezzel a mindenkori hatalom számára lehetőséget ad arra, hogy embereket megfélemlítsenek, hogy embereket arra indítsanak, hogy ne éljenek az alkotmányban biztosított egyesülési és gyülekezési jogukkal. Különösen veszélyesnek tartjuk az ilyen típusú megoldásokat abban az időszakban, amikor bizony embereknek nem százai, nem ezrei, hanem emberek tízezrei készülnek arra, hogy alkotmányos jogukat gyakorolva éljenek például a gyülekezési jog által biztosított szabadságjogaikkal.
(10.10)
Ezért úgy gondoljuk, hogy a törvényjavaslatnak azt a részét, amely az egyesülési és a gyülekezési jogot ilyen példátlan módon kívánná korlátozni, változtassuk meg. Nagyon reménykedem az alkotmányügyi bizottságban lefolytatott vita és az itt elhangzottak kapcsán is, hogy a parlamentben a patkó mindkét oldalán fogadókészség van arra, hogy a törvényjavaslatnak ezeket a rendkívül aggályos rendelkezéseit kitöröljük, és valóban egy olyan törvény szülessék ebből, amely megfelel az európai normáknak, és nem igazolja a közép-európai félelmeket. Köszönöm. (Taps.)