Kövér László (Fidesz)

1995. december 5.

DR. KÖVÉR LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Előzetesen egy ügyrendi megjegyzésem lenne, hogy a rendelkezésünkre álló bontás értelmében a 191. pontban lévő módosító indítvány is ehhez a blokkhoz tartozna. Azonban az én megítélésem szerint az már valójában a titkos információgyűjtés szabályozásának tárgykörébe tartozik, úgyhogy ha az elnök úr megengedi, akkor ezt a következő csokorban mondanám el, és nem ennél a pontnál, mert nem tartozik megítélésem szerint a személyi állomány és az adatkezelés tárgykörébe.(13.40)

Viszont ami minden vitán felül érinti a részletes vita jelen állását, az a következő: a 126. pontban a 22. §-hoz nyújtottam be egy módosító indítványt, ami egy új f) ponttal indítványozza kiegészíteni a törvényjavaslat szövegét. A törvényjavaslat eredeti 22. §-a a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai jogállásának alapvető szabályait taglalja, így bizonyos összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg.

Így például a c) pont kimondja, hogy pártnak nem lehet tagja, politikai tevékenységet nem folytathat; a d) pont társadalmi szervezetbe történő belépési eljárási szabályokat állapít meg, azaz ezt a társadalmi szervezetbe történő belépést előzetes engedélyhez köti, mely engedélyt a főigazgató adhat meg; az e) pont pedig egy általános jellegű összeférhetetlenségi szabályt fogalmaz meg, amely úgy szól, hogy nem folytathat olyan tevékenységet a szolgálat hivatásos állományú tagja, amely a hivatásos szolgálati jogviszonyhoz méltatlan vagy a szolgálati feladatok pártatlan, befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné.

A módosító indítványom egy hiányérzetből fakadt, jelesül, hogy e törvényhely nem tartalmazza a gazdasági összeférhetetlenségre vonatkozó szabályt. Ugyan az e) pontba és ezért olvastam fel az előbb szó szerint nagyon tág értelmezés esetében talán ez beleérthető lenne, azonban megítélésem szerint tartható egy olyan értelmezés méghozzá szerintem könnyebben tartható, mint a másik fajta értelmezés , amely szerint a gazdasági összeférhetetlenség e törvényhely alá nem tartozik. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a titkosszolgálatok munkatársai tevékenységük során nemcsak a politikai élet információit szerezhetik meg, hanem már csak a szolgálatok feladatainál fogva is a gazdasági életre vonatkozó olyan információkhoz is hozzájuthatnak, amelyek piaci értéke magasnak mondható. Ha nem húzunk korlátokat a szolgálatok munkatársainak, tagjainak gazdasági tevékenysége köré, akkor bizony előállhat egy olyan helyzet, amelyben egyik oldalról a hivatásszerűen és hivatalos keretek között folytatott információszerző tevékenység egy másik oldalon, a magánszférában tisztességtelen piaci előnyökhöz juttathat embereket, de ez a kisebbik baj. A nagyobbik baj az, hogy motiválhatja a hivatalos keretek között zajló információszerző tevékenységet is.

Én az általános vitában már érintettem egy rövid, néhány mondat erejéig azt a problémát, hogy a törvényjavaslat elfogadása csak az egyik, nagyon fontos, de nem kielégítő eleme annak, hogy végre Magyarországon a titkosszolgálati tevékenység, a titkosszolgálatok működése a demokráciához méltó keretek, körülmények között történjen.

Egy másik, nem lényegtelen előfeltétele az, hogy ezen szolgálatok anyagi tekintetben olyan körülmények között tudjanak működni, amely körülmények lehetővé teszik számukra, hogy versenyben maradjanak mind a rivális szolgálatokkal, mind pedig azokkal a bűnöző csoportokkal szemben, amelyekkel szemben éppen a tevékenységüket kifejtik. Ennek egyik eleme a szolgálatok állományának anyagi megbecsülése, javadalmazása.

Tehát miközben megint csak kényszerűségből, ugyanakkor sajnálattal tudomásul veszem, illetve vesszük azt a jelenleg fennálló helyzetet, hogy ma Magyarországon nemcsak a titkosszolgálatok esetében, hanem a rendőrség vagy a honvédség esetében is fennáll az a helyzet, hogyha egyértelműen, szigorú szabályokkal kizárjuk azt, hogy ezen testületek állományának tagjai szabadidejükben ha úgy tetszik egyéb keresőtevékenységet folytassanak, akkor egyúttal a létminimum alá is lökjük őket családjukkal együtt, ami már önmagában veszélyezteti a tisztességes és korrekt munkavégzésüket; közben azonban azt gondolom, hogy ezt a lehetőséget még a szorító gazdasági feltételek mellett sem szabad parttalanul nyitva hagyni.

Az én módosító javaslatom arról szól, hogy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt a titkosszolgálat munkatársa, hivatásos állományú tagja a főigazgató előzetes engedélyével létesíthet. Az engedélyt az e) pontban meghatározott esetekben, valamint akkor meg kell tagadni, ha a szolgálat hivatásos állományú tagja információgyűjtéssel, őrző-védő vagy rendészeti tevékenységgel foglalkozó szervnél vállalna munkát. (Nikolits István ingatja a fejét.)

Miniszter úr ingatja a fejét, ebből a reakcióit ki tudom olvasni, ami természetesen a bizottsági viták fényében nem új számomra. E módosító javaslatomra is azt tudom mondani, hogy természetesen kész vagyok a vitára, és kész vagyok e pontot módosítandó egy kapcsolódó módosító indítványt benyújtani, azonban azt gondolom, az a probléma, amelyet megoldani javaslok, illetve megoldani szándékoztam, az élő és megítélésem szerint súlyos kérdésre próbál valamilyen, talán nem tökéletes választ adni. Úgyhogy szeretném, ha a még rendelkezésünkre álló időben valamilyen megoldásra tudnánk jutni, vagy pedig szeretném, ha választ kaphatnánk a részletes vitában arra, hogy a törvény előkészítése során a gazdasági összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok miért maradtak ki az előterjesztésből.