Kövér László (Fidesz)

1995. december 5.

DR. KÖVÉR LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném mint a nemzetbiztonsági bizottság tagja is megnyugtatni Sebők képviselőtársamat a tekintetben, hogy legalábbis a mi bizottságunk tapasztalataim szerint a módosító indítványait azzal a szándékkal fogadta, amilyen szándékkal ő ezeket előterjesztette. Amennyiben az indítványai nem találkoztak minden esetben a bizottság egyetértésével, annak csak az volt az oka, hogy a bizottság többsége nem találta eléggé kielégítőnek az indítványt, esetleg szakmai szempontból vagy pedig adott esetben mert erre is volt példa olyan módosító indítványt fogadott el, illetve támogatott, amely módosító indítvány megítélése szerint jobban kifejezi azt a célt, amelyet a képviselőtársam is elérni szándékozott.Éppen a legutóbbi felszólalása kapcsán említett problémára például a 182. pontban szerepel egy módosító indítványom, amely a következőket mondja és ezt a bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztővel egyetemben -: "A nemzetbiztonsági szolgálatok által kezelt személyes adatot haladéktalanul törölni kell, ha..." és ez benne a módosítás "... az adat kezelése nyilvánvalóan szükségtelen." Azt hiszem, képviselőtársam is éppen erről beszélt, tehát remélem, ez megnyugtató módon kezeli majd azt a problémát, amelyről egyébként jogosan ejtett szót.

A felszólalásom célja azonban nem ez a ha úgy tetszik kétperces reagálásnak is beillő hozzászólás volt, hanem az, hogy felhívjam a figyelmet a 191. pontban szereplő módosító javaslatunkra, amely mint említettem, elvileg a négyes csomaghoz tartozó lenne, ugyanakkor a titkos információszerző tevékenységet szabályozó részbe illik, tehát éppen abba a részbe, amiről most folyik a részletes vita. A titkos információgyűjtés ennek a törvényjavaslatnak az egyik, ha nem a legfontosabb eleme, hiszen ez a lényege a titkosszolgálatok működésének, és talán a közvélemény, az állampolgárok oldaláról is ez a törvényjavaslatrész tarthat számot a legnagyobb érdeklődésre. Megítélésünk szerint ehhez képest a titkos információgyűjtés szabályozása a törvényjavaslatban kissé elnagyoltnak tekinthető.

A törvényjavaslat alapvetően ketté bontja a titkos információgyűjtő tevékenységeket, két csoportja osztja őket: egyrészt külső engedélyhez kötött információgyűjtő tevékenységről beszél, másrészről külső engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtő tevékenységről. Ez utóbbi kategóriában egyébként meglehetősen eltérő súlyú és jellegű tevékenységfajták sorolódnak egy helyre, az egyszerű felvilágosításkéréstől a titkos kapcsolat létesítésén át addig, amely tevékenység érdemben nem különbözik attól, amelyet két szakasszal arrébb külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtő tevékenységnek minősít a javaslat.

Gondolok itt például az 53. § i) pontjára, amely azt tartalmazza, hogy az 55. §-ban foglaltakon kívül, tehát a külső engedélyhez kötött tevékenységen kívül a szolgálatok beszélgetést is lehallgathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik.

(14.30)

Tulajdonképpen a j) pont is ide tartozik, sőt a h) pont is. Ezeket az idő rövidsége miatt nem akarom felolvasni. Feltételezem, hogy a vitában részt vevő képviselőtársaim, ha nem is tudják kívülről a javaslat szövegét, de az előttük van.

A mi megítélésünk szerint két probléma van a titkos információgyűjtő tevékenység szabályozásával, legalábbis az alapján, amit a javaslat tartalmaz. Egyfelől és éppen ezt próbáltam jelezni megítélésünk szerint nem elvi alapon bontja ketté a tevékenységfajtákat. Nem abból indul ki, hogy bizonyos titkosszolgálati tevékenység milyen súlyú sérelemmel jár az állampolgári, emberi jogok oldaláról nézve, vagy hogy potenciálisan milyen súlyú sérelmeket okozhat, hiszen az előbb felsorolt tevékenységek némelyike így beszélgetés lehallgatása, természetesen a beszélő tudtán kívül megítélésünk szerint nem attól válik súlyos cselekménnyé, hogy a magánlakásában vagy az autójában folytatja-e a beszélgetést, hanem attól válik ez az állampolgári, emberi jogok súlyos sérelmévé, hogy a beszélő abban a hiszemben folytat beszélgetést, hogy azt rajta kívül csak az hallja, akinek az információt át akarja adni, akinek tehát a mondandója közvetlenül tudomására jut.

Ezért mi benyújtottunk egy módosító indítványt pontosabban Wachsler Tamás képviselőtársam nyújtott be ezzel kapcsolatban egy módosító indítványt. Egy másik probléma pedig abból származik, hogy miközben a külső engedélyhez kötött információgyűjtő tevékenységet a törvényjavaslat próbálja valamelyes részletezettséggel szabályozni, azonközben a külső engedélyhez nem kötött információgyűjtés engedélyezéséről nem ejt szót, ezt kisebb súlyú cselekményegyüttesnek tekintve, holott a mi megítélésünk szerint a külső engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtő eszközökkel és módszerekkel folytatott nemzetbiztonsági tevékenység, ha nem párosul megfelelő ellenőrzöttséggel, akkor a jogellenes és felesleges, túlburjánzó titkosszolgálati aktivitás tipikus területévé válhat, és noha egyetértek a miniszter úr korábbi mondatában foglaltakkal, hogy nem tapasztalható az elmúlt években, hogy a titkosszolgálatok ilyesfajta tevékenységre ragadtatták volna magukat ámbátor azért az elmúlt néhány év sem múlt el a szolgálatok körüli viták nélkül , ugyanakkor a lényeg az, hogy mire van lehetőség, és hogy a szolgálatok természete mit mutat. És itt már hangzott el példa nálunk sokkal nagyobb tekintélyű és hosszabb múltra visszanyúló demokráciák történetéből, példák, amelyek azt mutatták, hogy bizony a titkosszolgálatok némely esetben önnön súlyuk bizonyítása érdekében túllépnek a kívánatos határokon.

Az általunk benyújtott módosító indítvány új 54. §-sal kívánja kiegészíteni a törvényjavaslat szövegét, amelyben azt célozza meg nem szeretném szó szerint ismertetni a módosító indítványt , hogy a külső engedélyhez nem kötött információgyűjtő tevékenység is valamilyen minimális mértékben a törvényjavaslatban szabályoztassék, azaz az engedély megadójaként a főigazgató legyen megjelölve, illetve jelöljük meg azokat az eseteket, azokat a titkos információgyűjtő tevékenységi formákat, módokat, amelyekben a főigazgató ezt az engedélyt természetesen egy belső szabályozásnak megfelelően beosztottjaira átruházhatja.

Továbbá szeretnénk, ha erről a külső engedélyhez nem kötött információgyűjtő tevékenységről is időszakonként a nemzetbiztonsági bizottság megfelelő részletezettségű jelentést kaphatna kézhez, annak érdekében, hogy a titkosszolgálatok működésének teljes vertikumáról áttekintéssel rendelkezhessék az ellenőrzés végrehajtása érdekében.

Köszönöm.