Wachsler Tamás (Fidesz)
WACHSLER TAMÁS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Mind Kövér képviselőtársam, mind a miniszter úr, mind jómagam kifejtettük már azt, hogy nincs tudomásunk arról, hogy a szolgálatok az elmúlt néhány évben bármilyen formában is túlterjeszkedtek volna az egyébként meglehetősen pongyolán megfogalmazott törvényi felhatalmazásokon, és kifejtettük abbéli meggyőződésünket is, hogy a szolgálatok részéről nincs is ilyen szubjektív szándék. Ezt továbbra is fenntartva azonban hozzátennék még egy dolgot. Úgy gondolom, hogy a szubjektív szándék hiánya mellett objektív akadálya is volt annak, hogy a szolgálatok nem folyamodtak ilyen törvénysértő cselekedetekhez. Ez az objektív ok pedig az, hogy a szolgálatok sajnálatos pénzügyi helyzetük miatt meglehetősen alapgázon üzemelnek évek óta, a költségvetés évek óta mint ahogy más költségvetési szférákban sem nem képes garantálni azt, hogy a szolgálatok a feladataikat a kívánatos szinten el tudják látni. Azt gondolom, hogy a jelen törvényjavaslat a jelenlegi formájában nemkívánatos módon lehetőséget teremt ennek a problémának az orvoslására. Ha a világsajtóban vagy akár a magyar sajtóban a titkosszolgálati botrányokról olvasunk, akkor azoknak egy jelentős része abba a körbe tartozik hogy csak egyet említsek, az Irán kontra botrány, amit már az általános vitában is megemlítettem , amikor a titkosszolgálatok arra használják fel a különös lehetőségeiket, hogy olyan pénzügyi forrásokra tegyenek szert, amelyekkel más titkosszolgálati tevékenységeiket tudják finanszírozni. Én nem állítom ismétlem , hogy a titkosszolgálatnak ez a szándéka megvolna.
A törvényjavaslatnak azonban vannak olyan rendelkezései, amelyek ezt a szándékot objektíve lehetővé teszik. Olyan mértékben csökkentik le a parlamenti vagy általában a külső ellenőrzési lehetőséget a titkosszolgálatok gazdálkodásával szemben egy meglehetősen tág körben, amely mérték, véleményem szerint, magában hordozza a visszaélések lehetőségét. Ez a kör a speciális gazdálkodási szabályok köre. Úgy vélem, az egy jogos igény, hogy a titkosszolgálatok ne jelentessék meg a nyilvános költségvetésükben azt, hogy például mennyit költenek egy évben ügynökök beszervezésére vagy speciális technikák beszerzésére, vagy konspirált lakások fenntartására és hasonló fedett tevékenységekre. Ez helyes. Ha megjelenne, az dekonspirálná a szolgálatokat, ami semmiképpen nem lehet a törvényjavaslatnak nemcsak célja, hanem eredménye sem. De nem helyes az, ha nem hozunk létre és nem működtetünk egy olyan testületet vagy több olyan testületet , amely megakadályozza, hogy ezzel a lehetőséggel ne csak éljenek, hanem vissza is éljenek.
Az egyik korábbi hozzászólásomban szuperbizottságnak neveztem a nemzetbiztonsági bizottságot. Ezt nem minden szkeptikus felhang nélkül tettem, ugyanis megítélésem szerint ez a bizottság ha a törvény így kerül elfogadásra tulajdonképpen a parlament leggyengébb bizottságává válik, hiszen ez lesz az egyetlen bizottság, amely előtt meg lehet tagadni bármilyen információt, de ez a gazdálkodás ellenőrzésének a körében is fennáll.
Ezért 216. és 217. szám alatt olvashatják az összefoglaló jelentésben azokat a módosító indítványainkat, amelyek azt célozzák, hogy bár egyetértünk azzal, hogy ne kerüljenek bele a speciális működési kiadások a nyilvános költségvetésbe, de legalább ez a szuperbizottság zárt ülésen a maga különleges eljárási rendjében megismerkedhessen ezekkel az információkkal, és valamiféle garanciát szolgáltathasson arra, hogy nem történik visszaélés ezekkel a költségekkel.
A parlamentnek van egy speciális ellenőrző szerve, amelyik az állami költségvetést ellenőrzi, mégpedig az Állami Számvevőszék.
(14.40)
A törvényjavaslat kizárja azt a lehetőséget, hogy az Állami Számvevőszék ezeknek a speciális működési kiadásoknak a részleteiben elmélyedhessen, hogy ezzel foglalkozhasson. Kizárja azt a lehetőséget, hogy avatott szakértők, a bizottsági tagoknál is avatottabb szakértők megismerkedhessenek a speciális működési kiadások részleteivel.
Ezért egy másik javaslatunk úgy szól, hogy az Állami Számvevőszéken belül jöjjön létre egy olyan rendkívül szűk és folyamatos nemzetbiztonsági védelem alatt álló bizottság három főből álló bizottság, javaslatunk szerint , amely kifejezetten ennek, a költségvetés számszerűségében nem nagy, de jelentőségében igen fontos részének az ellenőrzésével foglalkozna, amely jelentését hasonlóképpen, mint ahogyan a parlament számára az Állami Számvevőszék jelent a nemzetbiztonsági bizottságnak terjesztené elő, és ily módon bizonyos garanciát szolgáltatna arra, hogy nem történik visszaélés ebben a körben.
A harmadik probléma, ami a speciális gazdálkodást illeti, az, hogy nem zárjuk ki annak lehetőségét, hogy a szolgálatok csak azért hozzanak létre fedő-vállalkozásokat, piacian működő fedővállalkozásokat, hogy ezen fedővállalkozások nyereségéből finanszírozzák a titkosszolgálat működését.
Végül, még mielőtt egy kétperces viszontválaszt kapnék, szeretném megismételni: itt sem gondolom, hogy ez az igény fennállna, de a lehetőség fennáll. És azt gondolom, hogy sajnálatos módon példákat is lehetne sorolni arra külföldit már mondtam, talán belföldit is lehetne , hogy volt erre precedens. A fedővállalkozások létrejöttének nagyon fontos érvei vannak, és nagyon nehéz vitatni, hogy ezekre szükség van. De ha ezeket a fedővállalkozásokat az állami költségvetésből tartjuk el márpedig a törvény úgy rendelkezik, hogy a szolgálatok saját költségvetésükből biztosítják ezeknek a működését , akkor meggyőződésem szerint jogos igény, hogy a fedő vállalkozások esetleges bevétele természetesen a szolgálaton keresztül, hogy a dekonspirálást el lehessen kerülni, az Államkincstárat illesse, az Államkincstárba folyjon be. Mondom, nem azért, mert úgy gondolom, hogy a Bokros-csomag mellett ez lesz az, ami majd talpra állítja a költségvetést, hanem azért, hogy ne is támadhasson az az igény a szolgálatokban, hogy ilyen célra hozzanak létre vállalkozásokat. Köszönöm szépen a figyelmüket.