Kőszeg Ferenc (SZDSZ)
KŐSZEG FERENC (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Mondom, az én félig-meddig ügyrendi kérdésem arra vonatkozott, hogy most a felszólalásom elején kapcsolódhatom-e még két perc erejéig az előző kérdéskörhöz, pontosan ehhez. Tehát a felszólalásom lényege a 6. körhöz tartozik, de egy megjegyzésem volna az 5.-kel kapcsolatban csak nem akartam külön felszólalásként megtenni.Én is azt gondolom, hogy nem egészen egyértelmű a törvény szövegezése abban a tekintetben, hogy engedélyköteles-e a lakás kívülről való lehallgatása. Tehát vannak ma technikai eszközök, amelyek lakásbehatolás nélkül is lehetővé teszik a lakás lehallgatását. Én azt gondolom, hogy úgy értelmezendő a törvény, hogy ezeknek a lehallgatása is engedélyköteles, és nagyon helyesen igazodik a törvény szövege a rendőrségi törvényhez, méghozzá éppen Kövér képviselő úr adott be olyan tartalmú módosító indítványt, amelyik pontosan, szó szerint a rendőrségi törvény szövegéhez igazítja a törvényt.
Csak az a probléma, hogy a félreértést vagy a félreérthetőséget nem küszöböli ki teljes egyértelműséggel a rendőrségi törvény. Ugyanis a rendőrségi törvény azt mondja, hogy "lakásban a történteket technikai eszköz segítségével megfigyelhetik és rögzíthetik". Ezt lehet úgy értelmezni, hogy ami a lakásban történik, tehát hogy a lakáson belül rögzíthetik azt, ami a lakásban történik. Nem zárja ki ez a külső engedély nélküli lehallgatását a lakásban történteknek, anélkül, hogy a lehallgató a lakásban volna vagy ott járt volna.
Tehát egyszerűen azzal a szórendcserével, hogy "a lakásban történteket technikai eszköz segítségével megfigyelhetik és rögzíthetik", megoldhatónak tartom ezt a problémát és kizárhatónak. Én úgy tudom, hogy nem is szokott sor kerülni a dolognak az ilyen értelmezésére. De ezzel a csekély módosítással, amely szinte csak stiláris és nyelvi, egyébként nyelvileg is jobb ez a megfogalmazás, de egyúttal egyértelművé teszi azt, hogy nem lehet a lakásban zajló, elhangzó beszélgetést kívülről úgy lehallgatni, hogy ahhoz ne kapcsolódjék külső engedély.
Szóval valóban széles kört nyit a lehallgatás belső körben, tehát a szolgálat körében maradásra, hogyha ez a szöveg nem változik meg. Erre nézve adtam be kapcsolódó módosító indítványt, és ennek az elfogadását javaslom és kérem.
Most már ami a biztonsági ellenőrzés és a kérdőívek kérdéskörét illeti, én azt gondolom, hogy a módosító indítványok benyújtása során itt elsősorban Tóth Károlynak a módosító indítványára gondolok meg a bizottsági módosító indítványok elfogadása nyomán ez a biztonsági kérdőív és az ellenőrzés sokkal jobbá, pontosabbá vált. Ennek ellenére érzek valami bizonytalanságot abban a tekintetben, hogy a kérdőív valahogy nem érzékelteti azt, hogy mégiscsak az elmúlt öt évben, '89-90-ben rendszerváltás történt. Tehát ugye, tisztában vagyunk azzal, hogy az egykori III-as főcsoportfőnökségnek a III/III-as csoportfőnöksége jogutód nélkül megszűnt, ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy a jelenleg működő nemzetbiztonsági szolgálatok jogutódszervezetei a III-as főcsoportfőnökség, valamint a katonai hírszerzés egykori szervezeteinek. Jogutódszervezetei a struktúrájukat tekintve, de semmiképpen nem jogutódszervezetei véleményem szerint a működésük körét tekintve, és tulajdonképpen mind az 1990. évi X. törvény és még sokkal inkább ez a törvény arra szolgál, hogy világosan és egy jogállamhoz illő módon határozza meg a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a tevékenységét.
Nos, hogy konkrétabb legyek, a kérdőívekkel kapcsolatban, azt hiszem, hogy különböző értelmezési lehetőségek vannak, és ugyan többször elhangzott az, hogy ezeknek a kérdőíveknek a kitöltését valamiféle tájékoztató vagy sillabusz fogja segíteni, de ezeket természetesen még nem ismerhetjük, és nagyon fontosnak gondolom, hogy a nemzetbiztonsági bizottság ezt majd valamikor a jövőben megismerje.
Tehát akkor, amikor C-típusú kérdőívben a jelenleg elfogadásra váró, Tóth Károly által írt szövegben az áll, hogy áll, illetve állt-e kapcsolatban alkotmányos alapelveket tagadó, az emberi jogok gyakorlását biztosító demokratikus jogállam alapelveivel ellentétes nézeteket valló vagy ilyen jellegű tevékenységet kifejtő szervezettel, mozgalommal, csoporttal, ha igen, akkor fejtse ki részletesen, az én olvasatomban ez egyértelműen jelenti azt, hogy aki az egykori állambiztonsági szervezetnek bármely csoportfőnökségével vagy osztályával, alosztályával kapcsolatban állt, akár hivatásos állományként, akár hálózati személyként, az ezt itt be kell hogy írja. Ugyanis nekem meggyőződésem, hogy a volt állambiztonsági szervezet, az egész III-as főcsoportfőnökség olyan szervezet volt, amely az emberi jogok gyakorlását biztosító demokratikus jogállam alapelveivel ellentétes nézeteket vallott. Tehát azt gondolom, hogy ez a kérdőív csak akkor tölti be a funkcióját, hogyha a kitöltőjét legalábbis egy bizonyos lelkiismeret-vizsgálatra kötelezi.
(15.00)
Mivel maga a kitöltött kérdőív államtitkot képez, ebből tehát nem következik az, hogy ő lelepleződik olyan módon, mint az ügynöktörvény alapján átvilágított személy; de azért azt, hogyha valaki, mondjuk, egy mai szélsőséges mozgalommal valamiféle kapcsolatban van, azt természetszerűen köteles legyen beírni. Azt azonban, hogy ha kapcsolatban volt az állambiztonsági szervezettel, azt ne legyen köteles beírni, ezt én visszásnak tartom, és a nemzetbiztonsági kockázatát is abban látom, hogy ha például valaki magas diplomáciai beosztásba kerül és ezt a körülményt elhallgatja egyébként az elhallgatásnak nincs sok értelme, hiszen éppen az ellenőrzést végző szervezetek úgyis tisztában vannak az illetőnek ezzel a múltjával , az igenis nemzetbiztonsági kockázat, hogy az illető egy olyan szervezetnek dolgozott, mondjuk, korábbi diplomáciai megbízatása során, amelyikről tudjuk azt, hogy végül is a szovjet hírszerzés eszköze volt és irányítása alatt állt.
Tehát azt gondolom, nagyon fontos világossá tenni önmagunk számára, a nyilvánosság számára azt, hogy a biztonsági ellenőrzés bizony erre is kiterjed.
Ugyanúgy van most itt egy kérdés, amely arra kérdez rá, hogy volt-e kapcsolatban a megkérdezett a C-típusú kérdőívet kitöltő valamely külföldi hírszerzéssel vagy annak fedőszervével. Nekem mint a nemzetbiztonsági bizottság tagjának, feltehetőleg ha a törvényt elfogadjuk ki kell töltenem ezt a C-típusú kérdőívet, és én bizony be fogom írni, hogy igen. Ugyanis én kapcsolatban álltam '90 előtt a Szabad Európa Rádióval, amelyről akkoriban azt mondták, hogy a CIA-hoz kapcsolódó szervezet. Akkor ezt természetesen mindig elutasítottuk, visszautasítottuk, de azért ma már azt hiszem, kár volna titkolni vagy cáfolni azt, hogy valóban befolyásolta a CIA, egyrészt anyagi eszközöket bocsátott a rendelkezésére, másrészt a műsorpolitikájára is ráhatott. Tehát igenis, a Szabad Európa Rádió a külföldi titkosszolgálat fedőszerveként működött, és azt gondolom, a tisztesség azt kívánja akármilyen rosszul is hangzik , hogy beírjam: igenis, voltam kapcsolatban fedőszervvel.
De vajon be fogja-e írni az, aki mondjuk, jelenleg a nemzetbiztonsági szolgálatok valamelyikénél vagy pedig a diplomáciai szolgálatban tevékenykedik, és egykori munkakörénél fogva szükségképpen kapcsolatban állt valamelyik szocialista ország hírszerzésével vagy mindenekelőtt a szovjet hírszerzéssel? Azt gondolom, ha tőlem elvárható és én ezt magamtól elvárom , hogy beírjam ezt a vonatkozást, akkor attól is elvárható, aki kvázi hivatalos kapcsolatban, tehát nem ilyen féllegális kapcsolatban állt valamely fedőszervvel, hanem hivatalos kapcsolatban.
Ezzel kapcsolatban szeretném elmondani azt, amit a legfontosabbnak érzek ezzel a biztonsági ellenőrzéssel kapcsolatban. Nevezetesen azt, hogy tudjuk a Belügyminisztériumban vizsgálatot végző történészbizottság munkájából de tudtuk ezt már korábban is, éppen a nemzetbiztonsági bizottság által végzett vizsgálatból, amely az ügynöktörvény előkészítése során folyt még 1991ben , hogy a különböző, jogutóddal megszűnt, illetve jogutóddal működő szervezetek természetszerűen működési körükben számos olyan adatot gyűjtöttek, amelyeket egy jogállamban nem kellene vagy nem is volna szabad gyűjteni. Az is nagymértékben valószínűsíthető, hogy ezek az adatok továbbra is e szervezetek birtokában vannak. Viszont azt gondolom, hogy teljesen abszurd volna, ha a biztonsági ellenőrzések során ezeknek az iratoknak, dokumentumoknak a felhasználására bármilyen módon sor kerülhetne.
Szeretnék mondani egy némileg a humor körébe tartozó példát talán ez megbocsáttatja azt, hogy egy kicsit hosszabb vagyok a szándékoltnál. Közismert az, hogy Demszky Gábor ellen a nyolcvanas évek első felében hatóság elleni erőszak miatt egy eljárás indult, és akkor, amikor a pere folyt, az Esti Hírlapban megjelent egy cikk azzal a címmel, hogy "Rendőrre támadt az autós". Ez a cikk igen durva módon támadta azokat a nyugati hírforrásokat, amelyek ebből valamilyen politikai ügyet akartak csinálni, és azt mondták, hogy ez az autós egy krakéler alak, aki kötekedett a hatóságokkal, ezért került sor az eljárásra. Azt tudom, hogy azt az újságírót, aki ezt a cikket megírta, előzőleg behívták a pártközpontba, és ott Knopp András eléje tette azt, hogy Demszky Gábor jelenlegi főpolgármesterünk több alkalommal büntetést kellett volna hogy fizessen a villamoson, mert nem váltott jegyet, de a büntetéspénzeket nem fizette ki. Tehát a III/III-as és általában az állambiztonsági szolgálat ilyen adatgyűjtésre is kiterjedt a célszemélyek vonatkozásában. Végül ebbe a cikkbe nem került bele ez az adalék, de gondolom, hogy a III/III-as megőrizte, és ha éppen nem került megsemmisítésre, akkor jelenleg is megvan.
Az azonban szinte biztosra vehető, hogy hasonló jellegű adatok, mondjuk, a katonai elhárításnál is hasonlóképpen gyűjtésre kerültek az emigrációban élők körében. Nem szívesen képzelem el, hogy akkor, amikor valakit, mondjuk, kineveznek államtitkárrá, a biztonsági ellenőrzés során adatokat fog kapni a biztonsági ellenőrzést végző arról, hogy az illető, mondjuk, a New York-i metrón bliccelt és ezért büntetést fizetett. Gondolom, hogy ez nem kerül be nemzetbiztonsági kockázatként a jelentésbe, de azért azt tartanám kívánatosnak, hogyha ez egyáltalán nem kerülne senkinek a szeme elé. A dolog összefügg azzal és ez persze kimegy ennek a törvénynek a részletes vitája köréből , hogy folyik az ügynöktörvény módosítása, folynak a tárgyalások a történeti hivatal felállítására vonatkozóan.
Rendkívül fontosnak tartom, hogy egy olyan szakasz kerüljön be ebbe a törvénybe, amely kimondja, hogy ezek a '90 előtt gyűjtött adatok amelyek a nemzetbiztonsági szolgálatok '90. február 14-e óta létesült, ebben a törvényben pontosított és egyértelművé tett feladatai szempontjából értéküket vesztették ne játszhassanak szerepet a biztonsági ellenőrzések során, azokat a biztonsági ellenőrzések során senki se kezelhesse, senki se nézhesse meg. Köszönöm szépen.