Csapody Miklós (MDF)

1995. december 5.

DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Miniszter Úr! A jelzett 6. egységen belül is két alegység található: a 226-252. pontokig, továbbá a 281-298. számot viselő pontig. Mind a két körben szeretnék néhány rövid észrevételt tenni, két alkörben; először a Kőszeg Ferenc képviselőtársam, de Póda Jenő, Dávid Ibolya és a nemzetbiztonsági bizottság, valamint mások által is érintett körökben. Annál is inkább, mert nagy érdeklődéssel és rokonszenvvel hallgattam Kőszeg Ferenc képviselőtársam hozzászólását; de persze még mielőtt azt hihetné valaki, hogy kizárólag Demszky Gábort és körét érték különféle nemtelen inzultusok, itt most inkább azokra a névtelenekre utalnék, akik ilyen vagy súlyosabb inzultusokat voltak kénytelenek elszenvedni.A képviselőtársam által említett példa azonban egy példa volt, és sajnos tartalmilag negatív, modellszerűségében azonban jó példa. Én azonban azt hiszem, vagyunk annyira fáradtak a tizenkét órával ezelőtt befejezett szavazás után, hogy ne kommentáljam se más, se pedig saját tizenegy benyújtott módosító indítványom részleteit, valamint alrészleteit, hanem pusztán arra utaljak, hogy az első körben ami általában a 66-67. §-sal kapcsolatos és részben az említettekhez kapcsolódik csak a következőket mondjam el röviden.

(15.10)

A 66. és 67. §-ok, valamint a hozzájuk kapcsolódó 1. és 2. számú mellékletek érdekesek, mert nem tudni, hogy ez itt most egy tudatos szándék eredménye vagy kodifikációs mulasztás-e. Miniszter urat is megkímélem természetesen attól, hogy kérdéseket tegyek fel akár költőieket, akár valódiakat , bizonyára majd egy részletes és összefogott reflexióban kíván a részletes vita végén, illetőleg a törvény megszavazása előtt ezekre kitérni. Én tehát most természetesen nem miniszter úrnak címzek kérdéseket, amelyekre most választ várok.

Az 1. számú melléklet amire az előbb utaltam kategóriái felsorolják azokat a tisztségeket, illetőleg e tisztségek betöltőit, amelyek, illetve akik a 66. § értelmében kötelező nemzetbiztonsági védelem alá esnek. Ez értelemszerű és pontos, ezzel nincs is probléma. A 2. számú melléklet viszont azon tisztségviselők lajstroma, akik fontos és bizalmas munkakört töltenek be, s akiket e munkakörökbe jelölésük esetén a 67. § szerint előzetesen biztonsági ellenőrzésnek kell alávetni, maguknak pedig, ha a jelölést vállalni kívánják, ki kell tölteniük az e célra rendszeresített biztonsági kérdőívet, a 3. számú melléklet A-, B- és C-változatainak valamelyikét. Itt jegyzem meg természetesen már nem először , hogy az A- és a B-változat körülbelül úgy viszonyul a C-hez, mint mondjuk, egy mustszerű állapotban lévő valamilyen folyadék a borhoz, illetve borpárlathoz. Itt tehát kemény fokozatok vannak. Azt is elmondtam, hogy én a C-t támogatom.

Nos, a 2. melléklet szerint egy minisztériumi főosztályvezető-jelölt átvilágítása például kötelező; ugyanakkor hasztalan keresi az állampolgár ezen a listán az 1. számú mellékletben szereplő tisztségeket, illetőleg e tisztségek viselőit. Igaz, hogy a 67. § (4) bekezdése e hiányzók közül a miniszterek és az információgyűjtést engedélyező bírák ellenőrzését kötelezővé teszi, és igaz az is, hogy a 2. számú melléklet szerint országos hatáskörű szervek vezetői és helyetteseik is fontos és bizalmas munkakört betöltő személyeknek minősülnek, tehát az 1. számú mellékletben szereplők legtöbbje ebből következően jelöltsége esetén ugyancsak ellenőrzés alá vonandó.

A jelenlegi keretek, a politikai keretek, azok előtörténete, a sokféle szabályozatlanságból vagy nehezen szabályozhatóságból adódó nehézség mellett ez a törvényjavaslat minden erénye mellett sem tud feltétlenül jó megoldást kínálni. Nem tud, de azt hiszem, ezekről a kérdésekről is beszélni kell. Nevezetesen, hogy például országos hatáskörű szerv vezetőinek minősülnek-e például az Országgyűlés alelnöke... elnöke és alelnökei elnézést, elnök úr! -.., tehát a Ház tisztikara, a Ház vezetői. A jelek szerint nem, mert a törvényjavaslat nem szól arról, hogy az ő ellenőrzésüket elrendeli-e valaki vagy sem. Nincs elrendelő, következésképp ők nem is tartoznak az átvilágítandók közé.

Egyébként számomra az is kicsit furcsának tűnt, hogy az országgyűlési képviselőjelöltekre miért nem terjeszti ki a tervezet az előzetes kontrollt, hisz alkalmanként lehetnek olyan zárt ülések résztvevői, amelyek döntései rajtuk keresztül jogellenes céllal, célzattal befolyásolhatók.

Kérdés az is, hogy a törvény értelmezésében országos hatáskörű szerv vezetőjének kell-e ilyen kategóriában elfogadni magát a köztársasági elnököt, valamint a kormányt, illetőleg annak elnökét. Tudom, hogy a kormány miniszterelnöke nem munkáltatója a minisztereknek olyan értelemben, mint ahogy egy hivatali szerv vagy gazdálkodószerv vezetője munkáltatói jogköröket lát el, de hát valamilyen módon azért ezt is definiálni kell. Úgy látszik, hogy nem.

Egy miniszter nyilván országos hatáskörű szervezetet vezet, mégis szerepel posztja az ellenőrzendők között 67. § (4) bekezdés -; a miniszterelnökről viszont, aki a kormányt vezeti első miniszter , tehát pusztán miniszternek nem tekinthető, a tervezetben egy szó sem esik. Mivel pedig a szöveg hallgat arról, hogy ki rendeli el a köztársasági elnöknek, illetőleg a miniszterelnöknek jelölt személy ellenőrzését, valószínű, hogy a tervezet nem is kívánja e posztok várományosainak átvilágítását.

Hangsúlyozom: a jelen helyzet és a törvényszöveg összevetéséből indultam ki, és ezt a kettőt próbáltam valahogy mérni ahhoz, ami véleményem szerint optimális lehetne. Ugyebár, ebből az következik, hogy egy főosztályvezetésre pályázó leendő főosztályvezető ha az illetékes miniszter úgy akarja kötelezően ellenőrzendő, viszont ha az illetőt köztársasági elnöknek vagy miniszterelnöknek jelölik, annak ez nem feltétele holott velük kapcsolatban, a poszt jellegéből eredően, nem is tudom, hányszorta súlyosabb és nagyobb az ellenőrzés szükségességét követelő kockázati tényező, mint az előbbi esetben.

Ebből következően tehát a kérdés majdani, valamikori olyan szabályozása képzelhető el, ami először az ellenőrzendők sorába a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek és az országgyűlési képviselőknek jelölteket is bevonja; másodszor egyértelműen meghatározza, hogy ki rendeli el az előző pont alattiak, valamint minden olyan tisztségre jelölt személy és helyettesei ide értve az Országgyűlés elnökét, alelnökeit és jegyzőit is átvilágítását, akiknek megválasztása az Országgyűlés jogkörébe tartozik.

Végezetül megemlítek még két dolgot.

Először azt, hogy a törvény nem intézkedik a biztonsági szolgálatok iratainak sorsáról, tisztázatlanul hagyja, hogy ki és meddig őrzi azokat például a biztonsági kérdőíveket , mikor veheti át a levéltár, melyek selejtezendők a levéltárba adás előtt stb. stb. A rendezésből majd ez a kérdéskör sem maradhat ki.

Másodszor pedig: megfontolandó, hogy a törvény ne érintse-e azokat, akik jelenleg töltik be a törvény alapján ellenőrzendő funkciókat ugyanis emellett is számos érv szól. Kőszeg képviselőtársam egy kicsit a múltba vetítve elemezte a mai helyzetet: az egyik nyilatkozattévő mint választott tisztségviselő kitölti a kérdőívet úgy, ahogy ő ezt lelkiismerete szerint fontosnak és jónak látja, ugyanakkor pedig mások kimaradnak ebből a körből. Ezt tehát a 76. §-nál érdemes volna meggondolni.

Mondandóm második köre néhány visszavonással kezdődik, tisztelt Országgyűlés. Nem lévén tagja a nemzetbiztonsági bizottságnak, szeretném megköszönni, hogy a nemzetbiztonsági bizottság a tizen-egynéhány beterjesztett módosító indítványom többségét támogatja, sőt az előterjesztőnek is szeretném megköszönni, hogy támogatja. A visszavonások azért szükségesek, mert a nemzetbiztonsági bizottság kapcsolódó módosító indítványai vagy az általam benyújtott szöveget egészében átvevő és azt nagyon fontos elemekkel kibővítő, de az én szövegemet megőrző indítványai véleményem szerint pontosabbak és hasznosabbak. Ennek megfelelően tehát, tisztelt elnök úr, szeretném jelezni, hogy az általam benyújtott módosító indítványokat és itt most a 281. és a 302. közé esőkről beszélek fenntartom. Itt van az, amit az elején ígértem: nem mondom most el, hogy melyik mit tartalmaz, hiszen önök előtt fekszik.

Fenntartom az egyébként a bizottság és az előterjesztő által is támogatott, a sillabuszban 287. számon szereplő módosító indítványomat. Már visszavonásra került a 288. Ugyancsak fenn kívánom tartani az egybehangzó támogatás miatt is a 289. szám alatt található módosító indítványomat. Annak ellenére, hogy nem támogatta a bizottság, fenn kívánom tartani a 290. szám alattit. Visszavonom bár támogatták, de szövegek továbbfejlesztése révén a visszavonás szükséges a 291. számút. Már visszavonásra került a 292. számú. Fenn kívánom tartani az egyöntetű támogatásban részesült 293. számút.

(15.20)

Visszavonom a következőt, tehát a 294-est; fenntartom a 296-ost; visszavonom a 297-est és végezetül fenntartom az ugyancsak támogatott, emlékeim szerint támogatott 298-ast.

Azzal szeretném befejezni, tisztelt Országgyűlés, a hozzászólásomat nemcsak azzal, hogy megígérem, hogy a következő szakaszban már nem szólok hozzá , hanem azért is, hogy még egyszer megköszönjem a nemzetbiztonsági bizottságnak nemcsak a támogatását, hanem azt is, hogy javaslataim szándékát fölismerve, a szövegek pontosításában a segítségemre volt.

Köszönöm szépen. (Taps.)