Szájer József (Fidesz)
DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon gyorsan végezni fogok és azt gondolom, hogy hozzátartozik az érveléshez. Egy megjegyzésem lenne, hogy az "apartheid" kifejezés nem magyar nyelven van, és azt gondolom, hogy nem szerencsés, ha a büntető törvénykönyvbe idegen szavakat teszünk be, amikor ennek megfelelő ha nem is egy szóval kifejezhető magyar kifejezések vannak.
(10.40)
Az egyesülési joggal kapcsolatos tényállásban én egyetértek Kutrucz Katalinnal abban a tekintetben, hogy ez lényegében egy előkészület előkészületének az előkészületét kívánja büntetni, amely a jognak a politikába való bevonulását meglehetősen kényessé teszi. Azt gondolom, hogy azoknál a történelmi hagyományoknál, amelyekben Magyarország is él, az egyesülési jog és a szólásszabadság bizonyos korlátait nagyon óvatosan kell meghúzni, mert vannak történelmi példák az ezzel való visszaélésre.
A 269. §, amelyet már az alkotmányügyi bizottság is módosított itt lenne egy példa arra, és ezért gondoltam, hogy összetartozik azzal, amit az előzőekben mondtam , olyan kifejezéseket használ, amely gyűlölet- vagy riadalomkeltésre alkalmas egyéb cselekményt követ el a magyar nemzet, valamely nemzeti, népi, faji, vallási vagy egyéb csoport ellen az elkövető. Ez részben nyelvtanilag nem értelmezhető, hogyan lehet valaki ellen riadalmat kelteni, legalábbis a Btk.-nak a szóhasználatában ez nem használatos.
A másik pedig: ez igazából egy bizonytalan jogfogalom, amelyet a bíróságok ugyanúgy nem fognak tudni alkalmazni, mint ahogyan az eddigi tényállásokat, vagy legalábbis komoly problémák lehetnek vele.
Tehát ez az a két tényállás, amivel a legkomolyabb problémáink vannak. És én szintén a miniszter úrhoz hasonlóan a közös együttgondolkodásra hívnám fel a Ház különböző oldalait, pártjait és képviselőit, hogy ez a jogalkotási kísérlet ne egy alkalmatlan eszközzel elkövetett kísérlet legyen. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps.)