Leitner Gábor (KDNP)

1995. december 5.

DR. LEITNER GÁBOR (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Szeretnék röviden a Kereszténydemokrata Néppárt nevében egypár gondolattal a médiatörvény megalkotásához hozzájárulni. Az elmúlt évek alatt pro és kontra alapon, azt hiszem, már mind a két fél elmondta, felsorakoztatta érveit, elképzeléseit. Én megpróbálom ezeket az érveket összefoglalni, csoportosítani, valamint a KDNP álláspontját kifejteni.Abban mindannyian egyetértünk, hogy a médiatörvény megalkotásának felelőssége óriási. Meg kell teremtenünk a médiának egy olyan struktúráját, amely a magyar nép számára méltányos, hasznos formában és arányokban tartalmazza mindazokat a valós, egyetemes és magyar értékeket, amelyek nélkül az ország szellemi újjáépítése, újrateremtése nem lehetséges.

Jól tudjuk, hogy a közszolgálati média nemcsak kulturális értékek közvetítője, de azok egyik igen értékes őrzője, művelője is kell legyen. A média felelőseinek nem szabad erről megfeledkezni. Valóban igaz az, hogy azok vagyunk és azzá leszünk, amiket olvasunk, hallgatunk és nézünk. A Magyar Televízió hatása lényegesebb, mint a többi összes, Magyarországon nézhető televíziós programé, rádióé és írott sajtóé együttvéve. A televíziónézés a lakosság szokásává vált az elmúlt 37 év alatt. A Magyar Televízió vezetőségének a felelőssége tehát nemcsak az, hogy hányan nézik a műsort, hanem az is, hogy ha nézik az adást, akkor mit látnak, hallanak a nézők. A Magyar Televízió nemzeti közszolgálati műsorszolgáltató intézmény, amely rendszeresen, átfogóan és sokoldalúan, tárgyilagosan és pártatlanul kell hogy tájékoztasson a közérdekekre számot tartó hazai és nemzetközi eseményekről, tényekről, vitatott kérdésekről.

(10.50)

E tevékenysége során gondoskodnia kell a közérdekű információk és közlemények nyilvánosságra hozataláról, valamint az ország és a magyarság jelenét és jövőjét meghatározó feladatok és tennivalók sokoldalú megvitatásáról. A műsorszolgáltatás egészén belül gondoskodni kell a vélemények, nézetek beleértve a kisebbségi álláspontok sokféleségének bemutatásáról. A közszolgálati műsorszolgáltatásban kellő teret és méltó hangsúlyt kell biztosítani a vallási életnek.

Tisztelt Ház! Engedjék meg nekem, hogy valamit még megjegyezzek. Sajnos egyre több ember él hazánkban még akkor is, ha ezt sokan köztünk nem akarják tudomásul venni , aki nem tudja megvásárolni a napi sajtót. Ezek az emberek az összes olyan számukra nagyon fontos információt, eseményt, ami őket érdekli és érinti, kizárólag a közszolgálati rádió és televízió kötelező módon objektív és átfogó műsorszolgáltatásaiból kapják, tehát rá vannak azokra utalva. Ez a lehetőség beszűkül vagy akár megszűnik számukra, ha mi most egy hiányos vagy rossz médiatörvényt szavazunk meg.

Itt fekszik előttünk a médiatörvény tervezete, amely kimondja: a sajtószabadság gyakorlati érvényesítése, a rádiózás és televíziózás függetlenítése az egyik legfontosabb cél. A törvénynek meg kell hoznia a politikától való szabadságot és függetlenséget is. A szabadság a mindenkori politikai hatalomtól és a gazdasági összefonódások hatalmától való függetlenséget jelenti.

A magánmédia esetében nemcsak az egyes állomások pártatlanságáról s némi kulturális és tájékoztatási minimumról kell gondoskodni, hanem arról is, hogy a kialakuló piac egészében nyitott és manipulálatlan legyen. Nem fogadhatjuk el, hogy bármely mostani vagy jövendő kormány a rádió és televízió engedélyezését és ellenőrzését uralhassa.

Remélem, a konszenzusépítés nem volt hiábavaló, és a kormány megtalálja a módját, hogy visszatérjen a megegyezéshez, a rádió- és televízióhivatal különleges státusához. Ezt nemcsak mi, kereszténydemokraták reméljük és mondjuk, de ezt követelték a jelenlegi kormánykoalíció jeles médiaszakértői és összes parlamenti képviselői, amikor nem is olyan régen még ők voltak ellenzékben. Őszintén remélem, hogy ezt nem felejtették el, és most a készülő törvénynél ennek szellemében fognak eljárni.

Igen, hölgyeim és uraim, úgy tűnik, hogy elérhető közelségbe került a médiatörvény parlamenti munkájának befejezése. A Kereszténydemokrata Néppárt kívánja és támogatja, hogy minél több magán- és kereskedelmi rádió és televízió működjön, de mindezt csak abban az esetben valljuk, ha ez nem megy mert nem mehet , a közszolgálati rádiózás és televíziózás kárára. Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy a magyarországi rádió és televízió műsorszolgáltatás rendszerének az alkotmányos rend, a demokratikus politikai berendezkedés szolgálatában kell állnia, és ki kell fejeznie az európai nemzetek közösségéhez tartozó elvárásokat.

A törvénytervezet nem titkolt feladata kell legyen, hogy az európai demokráciák elmúlt évtizedes gyakorlatához hasonlóan kiemelt szerepet biztosítson a nemzetközi közszolgálati műsorszolgáltatóknak, a Magyar Rádiónak és a Magyar Televíziónak, mint a társadalom kulturális és tájékoztatási alapintézményeinek. Meggyőződésünk, hogy a rádió és televízió műsorszolgáltatás rendszerét Magyarországon soha nem szabad kizárólagosan csak a gazdasági szempontok szerint elbírálni. Ez kell hogy vonatkozzon a kommerciális rádióra és televízióra is, hiszen azok is aktív részesei a közösség véleményformálásának és így építői és őrzői kell hogy legyenek demokráciánknak.

A törvényjavaslat célja az legyen, hogy átfogó és kizárólagosan törvényi szintű szabályozással garantálja az alkotmánynak a szabad véleménynyilvánításról szóló rendelkezései érvényesülését a rádió és a televízió műsorszolgáltatásában. Az alkotmánynak megfelelően a törvényjavaslatnak meg kell különböztetnie a közszolgálati és a kereskedelmi rádió és televízió műsorszolgáltatását. Egyértelművé kell tegye, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatás a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség és vagyonszerzési cél nélkül szolgálja, ezért ennek biztosítását a független és önműködő működést garantáló közalapítványnak kell szavatolnia.

Azt hiszem, mindazok számára, akik figyelemmel kísérték a médiatörvény hosszú, évek óta tartó igen hosszadalmas és gyötrelmes vitáját, teljesen fölösleges hangsúlyoznom a médiatörvény jelentőségét. Hiszen valamennyien tudjuk, hogy a demokrácia egyik alaptörvényéről van szó. Mindannyian tudjuk, hogy az információs hatalom törvényes működése és működtetése nélkül igazi működő demokráciáról aligha beszélhetünk. Sajnos szinte naponta tapasztalhatjuk, hogy a különféle médiarendszerek hiányos vagy tudatosan manipulált információkat közölnek, sugároznak a társadalom felé. A hiteles, pontos és tárgyilagos tájékoztatás ma már nem tilos Magyarországon. De igen távol vagyunk még attól, hogy ez a gyakorlatban meg is valósuljon.

Mindannyian tudjuk, hogy a médiatörvényt csak többpárti alapon lehet létrehozni, mert igényli az alkotmányban előírtnál is szélesebb konszenzust. Fontosnak tartjuk mint ahogy mindig fontosnak tartottuk a törvényalkotási folyamatban a széles körű politikai és szakmai egyeztetést. Most eljutottunk oda, hogy egy olyan törvényjavaslat került a parlament elé, amely alapvető kérdésekben hatpárti egyezségen nyugszik, és amelynek további részleteiben további esetleges hatpárti megegyezés várható. Jól tudom, hogy nincs olyan tökéletes médiatörvény, amely ma szabályozni tudná a rádiózás és televíziózás világát. De minden törvény javítható és kell, hogy továbbra is folyjanak az egyeztetések, hogy további pontosító, módosító indítványokat tudjunk hatpárti alapon a részletes vita során a parlament elé tárni. Ezeket figyelembe véve nem szabad véglegesnek, megváltoztathatatlannak tekintenünk a majdan elfogadandó médiatörvényt.

Végezetül engedjék meg nekem, hogy az általam elmondottak szellemében néhány kritikai észrevételt elmondjak a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény tervezetéről. A tervezet az általános rendelkezések, fogalommeghatározások és sok olyan részletében előremutató, melyek megoldására a fejlett nyugati országok évtizedeket áldoztak. Különösen ilyen a rejtett és a burkolt reklám határozott tiltása. A finanszírozással összefüggő részletek is megnyugtatóak.

(11.00)

Az előnyök elismerése mellett azonban a törvény a magyar nemzetre nézve hátrányos. A legnagyobb probléma az, hogy a 103. § szerint megszűnik a földi szórású, kétcsatornás nemzeti közszolgálati televízió. A Magyar Televízió ugyan továbbra is rendelkezni fog a legnagyobb nézettségű 1-es programsávval, azonban a tervezett műholdas műsorszolgáltatása éppen e törvény értelmező rendelkezése szerint nem tekinthető országosnak. Az értelmező rendelkezés szerint az a műsorszolgáltatás országos, amelynek vételkörzetében él az ország lakosságának legalább 50 százaléka. Ezzel szemben az ország háztartásainak csak 40 százaléka alkalmas műholdas adás vételére.

A javaslat minden áramfogyasztót televíziókészülék-üzemeltetőnek tekint. Eszerint a Magyar Televízió műholdas műsorszolgáltatásáért minden háztartásnak fizetnie kell, de csak 40 százaléka nézheti. Remény sincs arra, hogy a rohamos elszegényedés miatt a másik 60 százalék tízezreket költsön műholdas adás vételére alkalmas antennára. A javaslat tehát tartósan kirekeszti a lakosság 60 százalékát abból, amiért ugyanakkor fizetésre kötelezi. Ez nézetünk szerint alkotmányellenes. A súlyosan ellentmondásos, tömegeket kirekesztő, mégpedig több mint félországnyi tömegeket kirekesztő törvényjavaslatot egy demokratikus parlament nem támogathatja.

Természetesen számítani lehet a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság elutasító döntésére is. Legalább az egyik nem fogja eltűrni azt, hogy 100 százalék fizessen azért, amit csak 40 százalék élvezhet.

Ha a két csatorna közül az egyiket privatizálnánk, akkor ez a műsorminőség azonnali romlását jelentené. Ezért a kétcsatornás nemzeti közszolgálati televízió fenntartása valós társadalmi igény kielégítése. A hozzánk képest fele népességű kis ország, mint Finnország, képes fenntartani két közszolgálati és két kereskedelmi csatornát, akkor nekünk is lehet annyi önbizalmunk, hogy a két szolgálati csatornát továbbra is képesek leszünk működtetni. Ezért a Magyar Televízió 2. programjának privatizálására vonatkozó minden kísérletet azonnal és határozottan vissza kell utasítani.

Vitathatatlan tény, hogy a kétcsatornás, egymást műfajilag kiegészítő rendszer fenntartásának nincs alternatívája. Az egyik program privatizálása az egész lazulását vonná maga után. Egyetlen kiút létezik: a még igénybe nem vett harmadik országos frekvenciakészlet hasznosítása a finanszírozási gondok megoldására, a rendszer tartós stabilizálásának érdekében.

Szakmailag sem lehet egyetérteni a kétcsatornás földi szórású közszolgálati televízió megszüntetésével, közmegelégedést csak kétcsatornás közszolgálati televízióval lehet elérni. A populáris és a rétegműsor főműsoridőben csak így elégíthető ki egyidejűleg.

Annak természetesen nincs akadálya, hogy a 2-es program szigorúan a Magyar Televízió felügyelete mellett olyan műsort is sugározzon, amelyet külső producer állít elő. Ebben az esetben a 2-es programon meg kell engedni az óránként iksz perc reklámot.

A harmadik frekvenciakészlet törvényes használatba vétele a tervezet erőssége. Piacképesnek akkor tekinthető a harmadik országos földi terjesztésű műsorszolgáltatás, ha az ország lakosságának 70 százalékát eléri. Ez a brit normával megegyező meghatározás.

A javaslatnak az is elfogadhatatlan hibája, hogy a koalíció döntésének rendeli alá az irányító csúcsszervek, a testület és a kuratóriumok személyi összetételét. A testület és a kuratóriumok az ellenzéki jelöltek megszavazása nélkül is működhetnek. A panaszbizottságoknak adott határidők túl rövidek. A határozatokat és a bírósági ítéleteket a műsorszolgáltató is tegye közzé, amelynek műsora miatt az ítélet született.

Politikai szempontból eredmény, de a kuratórium paritásos összetétele és a kétfajta kuratóriumi státus bevezetése első és másodosztályú kuratóriumi tagokat kreál, ezen kívül különösen, ami a Duna TV működését illeti nem biztosítja a szakmailag kiegyensúlyozott működést, hanem működésképtelenné teszi az adót. A Hungária TV Közalapítvány kuratóriumába delegált szervezeti képviselők egyéves megbízatása távolról sem biztosítja, hogy az alapos szakmai ismeretet és tapasztalatot igénylő feladatot el tudják látni. A kuratórium évenként változó összetétele működésképtelenné teszi az intézményt. Legalább négyéves gyakorlat szükséges ahhoz, hogy valaki át tudja tekinteni feladatát a tévé irányításában és felhasználható tapasztalatokat szerezzen. Ezért ezen delegátusok megbízatását is négy évben kell meghatározni.

A szervezetek delegáltjainak jelölésében első helyen a határon túli magyar kisebbségek álljanak. A Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek jelölése is fontos, de nem az első helyen, hiszen a Duna TV egyelőre csak magyarul ad. Ugyanakkor nagyobb figyelmet kellene fordítani az európai és az adásterülettől még távolabbi részen élő diaszpóra képviseletére. Egyre több a néző Nyugat-Európában és Izraelben.

Az elnök hatásköre túlságosan széles. Nem lehet egy ember kezébe adni ekkora hatalmat. A javaslat ellentétes a társasági törvényben foglaltakkal, amely megosztja a hatalmat az elnök vezetésével, az igazgatóság és a felügyelőbizottság között.

Összefoglalva: politikai szempontból elfogadható a javaslatban kifejezésre jutó kompromisszumkészség, de szerkezetében nem biztosítja a három intézmény, de különösen a Duna TV szakmai és politikai szempontok alapján történő kiegyensúlyozott és hatásos működését.

Tisztelt Ház! Felelősségünk hatalmas: arra vagyunk ítélve és elkötelezve, hogy a magyar nép, demokráciánk érdekében konstruktívan, egymásban bízva, közösen, együtt dolgozva egy jó médiatörvényt adjunk az országnak. Ez a kötelességünk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)