Bauer Tamás (SZDSZ)

1995. december 5.

BAUER TAMÁS (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvény gyors meghozatala érdekében a Szabad Demokraták Szövetsége nem tervezte, hogy a vezérszónoklaton kívül további felszólalásokra is sor kerüljön, azonban a vita eddigi menete rákényszerített bennünket arra, hogy visszatérjünk néhány olyan állításra, amely elhangzott itt a tegnapi vitában.Arról van szó, hogy egy hatpárti megállapodást követően az egyik, a megállapodást aláíró párt vezérszónoka és pártelnök frakcióvezetője arról tájékoztatott bennünket, hogy nem támogatják azt a törvényt, amelynek a létrehozatalában ők is részt vettek.

(11.30)

Ez önmagában véve még nem volna olyan nagy baj erre majd még visszatérek , de az igazán nagy baj az, hogy olyan érvekkel, olyasmire hivatkozva teszik ezt, ami alkalmas az Országgyűlés üléséről közvetítő televíziót néző, érdeklődő állampolgárok félrevezetésére.

Nem fogok végigmenni ezeken az érveken, mert nem lenne elég a rendelkezésemre álló maradék időnk. A legfontosabb érvük az az állítás, hogy a törvény végén el van bújtatva egy olyan paragrafus, amely megszüntetné az országgyűlési plenáris ülések tévéközvetítését. Feltételezem, hogy a plenáris ülést követő állampolgároknak nincs kezükben a törvényjavaslat, ez általában nem szokott előfordulni, és ezért nem tudják, hogy ebben a törvényjavaslatban ilyesmiről nincs szó épp az ellenkezőjéről van szó. Mi a helyzet ugyanis jelenleg, tisztelt képviselőtársaim? Az, hogy van egy hallgatólagos politikai megállapodás a parlamenti pártok és a Magyar Televízió és a Magyar Rádió között arról, hogy a plenáris üléseket közvetítik. Több nincs! Semmi nem védi meg jelenleg ezeket a televízióközvetítéseket attól, hogy akár az Országgyűlés, akár a televízió bármikor úgy döntsön, hogy ezt megszünteti. Az előző parlamenti ciklus egy bizonyos időszakában komolyan fel is vetődött ez a kérdés, és voltak a parlamentben ma már nem jelen lévő politikusok, akik ezt kifejezetten szorgalmazták. És semmi nem védte meg az állampolgárt attól, hogy ha a televíziónak vagy a parlamentnek úgy tetszik, akkor ezt megtegye.

A törvényjavaslat egy ettől eltérő helyzetet teremt: egy kétharmados törvénnyel garantálja azt, hogy a parlament üléseiről folyamatosan tévéfelvétel készüljön, ez a tévéközvetítés rendelkezésére álljon bárkinek, aki ezt sugározni kívánja. Tehát megteremtődik a parlamenti tévéközvetítés garanciája, és ezen túlmenően természetesen továbbra is fenntartható és feltehetően fenn is fog maradni ez a megállapodás a televízió és az Országgyűlés, illetve a pártok között, hogy ezt fönt is tartsák. Tehát itt olyasmivel riogatják a közönséget, aminek semmi köze a valósághoz. Fontos, hogy ezt valamennyien tudjuk.

Ennyit a dolog tartalmáról. A többi ellenérvre, a külön részlet-ellenvetésekre, különösen azokra, amelyeket Torgyán József képviselőtársunk mondott a tegnapi vitában, és amelyeknek a törvény valódi tartalmához nem sok közük van, én most nem térnék ki. Arról szólnék még pár szót, hogy a Kisgazdapárt vezérszónokának, G. Nagyné Maczó Ágnes képviselőtársunknak a vezérszónoklatában nemcsak az hangzott el, hogy itt megszűnne a parlamenti közvetítés, hanem az is elhangzott, hogy ez a törvényjavaslat törvényesítené és véglegesítené a televízió függetlenségét, és ilyen alapon utasította el. Itt van előttem ez a mondat szó szerint: "Ezt a függetlenséget akarják törvényesíteni végérvényesen". Ez hangzott el. Nos, valóban, ha figyelemmel kísérjük azokat a bírálatokat, amelyek a Kisgazdapárt részéről a rádió és televízió műsorával kapcsolatban elhangoznak, akkor teljesen világos, hogy azt kifogásolják, hogy a televízió és a rádió dönti el, mit közvetít és mit sugároz, és nem például az Országgyűlés vagy a parlamenti pártok. Létezhet ilyen álláspont és ismerős ez az álláspont, de fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a hatályos magyar alkotmány az Alkotmánybíróság állásfoglalásai szerint ezt a függetlenséget tartalmazza, és rögzíti azt, hogy a közszolgálati rádiónak és televíziónak a parlamenti pártoktól és nemcsak a kormánytól, hanem a parlamenti pártoktól is és magától az Országgyűléstől is függetlennek kell lennie.

Tudom, hogy Maczó Ágnes képviselőtársamnak megvan a maga alkotmánytervezete, és lehetséges, hogy az ő alkotmánytervezetéből nem következnék a rádió és a televízió függetlensége az Országgyűléstől az a gyanúm, hogy nem következnék. A hatályos magyar alkotmányból azonban következik! Az az érzésem tehát, hogy azok az érvek, amelyek alapján a Kisgazdapárt elutasítja ezt a törvényjavaslatot, ezek ellentétesek a hatályos magyar alkotmánnyal; a benyújtott törvényjavaslat pedig összhangban áll a hatályos magyar alkotmánnyal. Sőt továbbmegyek: megszüntet egy évek, évtizedek óta tartó alkotmányellenes állapotot.

Ezért most a dolog tartalmát tekintve mi, szabaddemokraták üdvözöljük, nagyon nagy örömmel üdvözöljük ennek a törvényjavaslatnak a megszületését, és nagyon örülünk annak, hogy ez egy hatpárti tárgyalás során született meg. Nagyon elszomorít bennünket az, hogy van egy olyan parlamenti párt, amely kinyilvánította, hogy elutasítja ezt a törvényjavaslatot, mégpedig ilyen megfontolások alapján utasította el.

Van a dolognak egy másik, nem tartalmi vonatkozása is: az, hogy a törvényjavaslattal egyetértünk, és ezért tartjuk szerencsétlennek, hogy a Kisgazdapárt elutasítja ezt a törvényjavaslatot. De van ha úgy tetszik eljárási vonatkozása is, nevezetesen az, hogy a Független Kisgazdapárt itt, a plenáris ülésen elutasít egy olyan törvényjavaslatot, amelynek megszületésében a hatpárti tárgyalásokon részt vett; a politikai megállapodást előbb a Kisgazdapárt tárgyaló delegátusa írta alá, majd pedig ugyanúgy, mint a másik öt pártnál, a Kisgazdapárt frakcióvezetője is aláírásával hitelesítette, sőt a törvényjavaslat benyújtásakor is a kisgazda frakció rögzítette, hogy támogatja ezt a törvényjavaslatot és utána kiderül, hogy nem támogatja.

Azért is elszomorító ez, mert nem ez az első ilyen eset. Valami hasonló történt a Házszabály megalkotásakor, valami hasonló van folyamatban az alkotmányozás előkészítésekor; de ez a rádió- és televíziótörvény esetében tapasztalható folyamat minden korábbinál világosabban mutatja, hogy az a párt, amely jelenleg a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt néven van jelen az Országgyűlésben, nem alkalmas arra, hogy más politikai erők bármiféle politikai megállapodást kössenek vele. Tehát nem egyszerűen nem kormányképes, hanem nem is parlamentképes párt mindaddig, amíg abból indulunk ki, hogy több párt működik Magyarországon, a politikai életben több párt együttműködésére van szükség de ezzel a párttal, úgy látszik, semmiféle ilyen együttműködést nem lehet folytatni. Ez egy nagyon sajnálatos tény, a politikai élet többi résztvevőjének ezt tudomásul kell venni, és a politikai cselekedeteiben, tevékenységében adottságnak kell tekinteni. Túl kell lépnünk azon a kísérleten, hogy a Kisgazdapárttal közösen hozzunk létre médiatörvényt, de ennek tudatában is létre kell hoznunk, hiszen a hatályos magyar alkotmány ezt kívánja.

Még egy megjegyzés: ez a magyar nemzet érdeke is. Az is a magyar nemzet érdeke, hogy több televízió közül válogathasson a néző; az is a magyar nemzet érdeke, hogy ez a verseny, ami több televíziócsatorna között van és amit a 2-es csatorna koncesszióba adásával hozunk létre, a színvonal emelkedésével járjon. Mutatja ezt nemcsak a nyugati országok tapasztalata, de például a cseh tapasztalat is, ahol elsőként privatizáltak egy televíziócsatornát, és ez a verseny a legszínvonalasabb és legnézettebb televíziócsatorna megteremtéséhez vezetett. Tehát nem a cseh nemzet ellenére volt és a cseh nemzet érdekeit sértette, hiszen a csehek úgy ítélik meg, hogy ez nekik jó.

Azt hiszem, helyes, ha Magyarországon sem kívánja senki kisajátítani azt, hogy mi a magyar nemzet érdeke, hanem rábízza ezt majd a televíziónézőre, hogy eldöntsék, mi nekik a jó, melyik csatornát szeretnék nézni. Azt hiszem, talán senkinek a felfogásával nem ellentétes, ha nem kell feltétlenül angolul vagy németül tudni ahhoz, hogy valaki a Magyar Televízió meg a Duna Televízió mellett más televíziót is nézhessen. Ehhez pedig az kell, hogy a magyar magántelevíziók, koncessziók alapján működő televíziók indulhassanak el és biztosíthassanak választási lehetőséget a közönségnek.

Azt gondolom tehát, hogy minden érv amellett szól, hogy támogassuk ezt a törvényjavaslatot, hogy mielőbb, még az idén megszülessen ez a törvényjavaslat. Ehhez kérem a magam és az SZDSZ nevében valamennyiük támogatását. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

(11.40)