Kövér László (Fidesz)
DR. KÖVÉR LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a méltányosságot, ugyanakkor hadd jegyezzem meg, elnök asszony, hogy elég nehéz azonnal jelentkezni, ugyanis most ismertük meg a tagolást.Számos módosító indítványt szétbontottak a jelentésben. Tehát nekünk is több helyen kell utánakeresgélni, hogy éppen mihez akarunk hozzászólni s ezenközben még ki kell választanunk az általunk fontosnak tartott indítványokat is. Mert egyikünk sem akar mind a 300 pontra reagálni.
(12.20)
A 45. pontban szereplő módosító indítványomról kívánnék néhány rövid szót szólni, tulajdonképpen abban a szellemben, amelyben az előbb szóltam egy módosítócsomagról. Ebben az esetben nem ígérem azt, hogy a módosító indítványomat vissza fogom vonni, inkább azon leszek, hogy egy csatlakozó módosító indítvánnyal, ha lehet, akkor az elfogadhatóság szintje fölé vigyem azt a javaslatot, amelyet belátom, hogy ebben a szövegszerű formában nem lehet támogatni, hiszen ez részben összefüggést mutat az előző módosító indítványokkal is, amelyeket visszavonok; tehát mindenképpen pontosításra szorul.
Azonban miről van szó? Ez a módosító javaslat azt célozza, hogy a törvényjavaslat 8. §-a (1) bekezdésének a) pontja mondja ki, hogy a nemzetbiztonsági szakszolgálat mely állami szervek számára végez titkos információgyűjtő tevékenységet. A módosító indítvány szövege szerint ez egy taxatív felsorolás lenne; ebben a titkosszolgálatokon túl a rendőrség, a határőrség, valamint a Vám- és Pénzügyőrség szerepelne. Értelemszerűen ez azt is jelentené, hogy e törvényhely módosítása nélkül további állami szerveket megjelölni amelyek jogosultak lennének titkos információgyűjtésre vonatkozó indítvány, kérelem előterjesztésére a szakszolgálat felé nem lenne mód. Ez egy olyan problémával van összefüggésben, amely problémát talán az általános vitában sem érintettünk kellő alapossággal. Ez pedig az, hogy megítélésem szerint az alkotmány elfogadásakor, amikor is a törvényalkotó kijelölte azokat a törvényalkotási tárgyakat, amelyekhez a megítélése szerint e tárgyak súlyosságánál fogva a törvényhozók, tehát az országgyűlési képviselők minősített többsége kell, akkor ezen tárgykörben a nemzetbiztonságról szóló törvényjavaslatot is megjelölte. Nyilvánvalóan azért, mert úgy ítélte meg a törvényalkotó a sajnálatos történelmi tapasztalatok fényében is , hogy ez az állampolgári, emberi jogok olyan korlátozásával, sérelmével együtt járó tevékenység, amellyel kapcsolatban mindenképpen indokolt többletgaranciák beépítése, és a törvény elfogadásához szükséges minősített többség egy ilyen garancia. Azonban azt hiszem, akkor járunk el helyesen, ha úgy értelmezzük ezt a törvényalkotói szándékot, hogy nem csupán egy konkrét címmel megjelölt törvény elfogadása az, amely ezt a garanciát magában foglalja, hanem maga a titkos információgyűjtő tevékenység mint olyan, igényel többletgaranciákat a törvényalkotóktól.
Megítélésem szerint az alkotmány pontatlan fogalmazást alkalmaz ebben a kérdésben. Ez a törvényjavaslat az alkotmány szövegének megfelel ugyan, de figyelmen kívül hagyja azt pontosabban nem lép fel olyan igénnyel , hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetének, működésének szabályozásán túl magát a titkos információgyűjtést is valamilyen módon szabályozza. Lehet ezzel az igénnyel szemben felhozni formális jogalkotási érveket és ezek szerintem nem megalapozatlanok , mégis azt gondolom, hogy talán szükséges lett volna egy olyan kódex előterjesztése, amely az egész területet, tehát az állampolgári jogok sérelmével járó titkosszolgálati tevékenységet próbálja meg szabályozni.
A félreértések elkerülése végett az előbbi felszólalásommal ellentétben itt nem teszek szemrehányást az előterjesztőnek, tehát nem érzem úgy, hogy valamiféle mulasztást követett volna el. Megítélésem szerint mint ezt már az előbb jeleztem a hatályos törvények szövege szerint járt el, és tulajdonképpen az ezt megelőző vitákat, a törvény előkészítését kísérő vitákat figyelembe véve sem voltak olyan hangok, amelyek ebbe az irányba szorították volna az előkészítő tevékenységet. Ha úgy tetszik, akkor azt is mondhatnám önkritikusan, hogy mi magunk is a törvényjavaslat vitája kapcsán szembesültünk ezzel a problémával, és próbáltuk e módosító indítványban ezt valamilyen módon megoldani.
Még egyszer mondom: tisztában vagyok azzal, hogy ez a megoldási javaslat ebben a formában nem fogadható el; ugyanakkor szeretném azt jelezni, hogy amennyiben ez a módosító indítvány javított formában sem kerülne elfogadásra, akkor mindenképpen azon problémák egyikeként fogjuk számon tartani, amelyre már az esetlegesen elfogadott törvény felülvizsgálata kapcsán a végrehajtó hatalom, illetve a törvényhozó hatalom azaz az Országgyűlés figyelmének ki kell terjednie.
Azaz azt kérem tisztelt képviselőtársaimtól és a tisztelt miniszter úrtól is, hogy próbáljunk meg még akár ennek a törvénynek az elfogadása előtt, de azt követően mindenképpen együttgondolkodni annak érdekében, hogy hogyan lehetne ezt a garanciális problémát megoldani, akár e törvény kereteiben, akár e törvény módosítása kapcsán, akár pedig egy új törvény benyújtásával. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)