Dávid Ibolya (MDF)
DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Köszönöm szépen. Kőszeg képviselőtársam a jogorvoslat problémakörére tért ki. Amit én kifogásoltam, az a panaszeljárás csökevényes volta, hogy ez csak a kényszerintézkedésre vonatkozik. A panaszeljárás az úgynevezett házon belüli eljárás lenne. A jogorvoslati eljárást nem is érintettük ebben a körben, de számtalan problémát vetett föl. Túl azon, hogy az eredeti javaslat, amiben mi akkor egyetértettünk, hogy ne támogassa az Országgyűlés azt a megoldást, hogy az Országgyűlésünknek van egy olyan állandó bizottsága, ami kvázi bíróságként jár el, ez egy olyan jogorvoslati fórum, amit minden panaszos igénybe vehet. Ez számtalan problémát okozott volna az eljárásban, ezért ennek egyfajta változata került bele a végleges szövegbe, miszerint eseti ügyekben kivizsgálhatja, és mindig a bizottság dönti el, hogy a hozzá forduló panaszosok melyik körével foglalkozik. Tehát nincs valamiféle kötelező, és hogy minden üggyel köteles foglalkozni a bizottság, sőt ténymegállapító vizsgálatot is tehet.De ha már ennél a körnél vagyunk, nekem ebben sokkal nagyobb problémát a vizsgálóbizottság és a parlamenti állandó bizottság közötti szerep jelent. Ugyanis a Házszabály azt mondja, hogy ha a képviselők egyötöde kéri, mindenféle tárgyi megkötés nélkül létrejöhet egy vizsgálóbizottság. Most ennek a vizsgálóbizottságnak a létrejöttét is vagy korlátozni kellett volna, mert hiszen a nemzetbiztonsági bizottság egy teljesen atipikus állandó bizottság, és bizony vizsgálati bizottságnak inkább minősül, mint egy állandó bizottságnak, mert egy folyamatos vizsgálatot végez. Ugyanakkor ott sincs beszélő viszonyban a Házszabály többi részével, hogy mit fog tenni a bizottság, milyen formában fogja adott esetben az Országgyűlést értesíteni, mert az állandó bizottságok az Országgyűlésnek javaslattevő, kezdeményező bizottságai. Nyilván ezért szabályozza részletesen például a Házszabály, hogy mit kell csinálnia egy vizsgálóbizottságnak, hogyha befejezte az eljárását. Hadd idézzek néhány dolgot:
A bizottság ténybeli és jogi megállapításait közli egy jelentésben az Országgyűléssel. Ugyanakkor a vizsgálat által érintett szerv vagy személy észrevételeit, a lefolytatott vizsgálat módszereit és megállapításait, ezt mind-mind közli az Országgyűléssel. Nekem az volt értelmezhetetlen ebben, hogy hogyan fog beleilleszkedni az Országgyűlés általános menetébe, hogyha befejezett adott esetben egy vizsgálatot ez a nemzetbiztonsági bizottság. Erről hogyan fogja az Országgyűlést értesíteni? Vagy pedig nem kell neki értesíteni de akkor erről mindenféleképpen a törvényjavaslatban kellene rendelkezni.
Köszönöm.