Pozsgai Balázs (MSZP)

1995. december 10.

POZSGAI BALÁZS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A rádiózásról és televíziózásról szóló törvényjavaslat hosszú története bizonyítja, hogy a XXI. század számára és a század végére valószínűleg nehezebb elektronikus tömegtájékoztatási törvényt alkotni, mint eddig bármikor a demokratikus társadalmakban. A sokszínű tulajdonlás hozhatja csak meg az eltérő fizetőképességű, de azonos tájékozódási igényű térségek szolgálatát. A jó törvény ezt szolgálja, a gyenge pedig elsorvasztja a meglévő helyi rádiókat, televíziókat is. Ezért kérdés számomra az, hogy a jelen törvénytervezet hogyan illeszkedik a helyi és térségi önkormányzatok alkotmányban és törvényben meghatározott közszolgáltatási kötelezettségeihez.A törvény bevezetőjében megfogalmazták a kiegyensúlyozott, sokszínű tájékoztatás, tájékozódás szabadságát, a monopóliumok kialakulásának megakadályozását. Nos, e törvényt nem csupán a budapesti Szabadság térre és a Bródy Sándor utcára szánjuk, hanem többek között egyéni választókörzetem településeire: Pannonhalmára, Gönyűre, Ménfőcsanakra, Abdára.

Ha a törvény félrecsúszik, a sajtószabadság csupán a rádió-, a televíziótulajdonos és lapkiadó szabadsága lesz. Ez mindenekelőtt akkor következhet be, ha az alkotmányos jogoktól minden elméleti támogatás mellett a gyakorlati megoldások során gazdaságilag megfosztjuk a többséget a rádiózás és televíziózás, a tájékoztatás és a tájékozódás lehetőségétől. Ez olyan egyszerű módszerekkel történhet, mint a törvénytervezet értelmező rendelkezései. Csak egy példa:

A helyi műsorszolgáltatás vételkörzetében éves átlagban legfeljebb százezer lakos lehet, vagy egy városon belül 500 ezer lakos. A félmilliós határ csak Budapestre vonatkozik ez nyilvánvaló , százezer potenciális hallgató több településen pedig garantáltan nem tud eltartani egy helyi rádiót vagy televíziót, csak akkor, ha költségvetési vagy más alapítványi forrás táplálja. Ekkor a helyi rádió vagy televízió máris a politika vagy a magánszféra játékszerévé válik, függetlensége csak eseti, de nem általános.

A körzeti műsorszolgáltatás határa pedig az ország lakosságának kevesebb mint a fele lett az értelmező rendelkezések szerint. A határ megint Budapest, hiszen a Dunántúl a fővárossal együtt épp úgy több, mint egy körzet, mint az Alföld és Felső-Magyarország. Maradna még egy körzet: Budapest és tágabb környéke, az amúgy is leszakadó peremvidékek elhagyásával. A százezer és a kétmillió közötti nagyságrend, erőkülönbség magában rejti az erőfölénnyel visszaélés lehetőségét.

A százezer lakos fölötti többnyire megyei jogú városok helyi rádiói, televíziói szükségképp átsugározzák műsoraikat a szűkebb vagy tágabb vonzáskörzetükre. Ebben a pillanatban jogalap teremtődik a körzeti rádió tulajdonosának e helyi rádiók ellen a törvény erejével fellépni.

Ezért nyújtottam be a módosító indítványaimat a körzeti műsorszolgáltatás gyakorlatiasabb meghatározása érdekében, valamint annak érdekében, hogy ne maradjon ki a törvényből az Ötv.-ben is meglévő területi önkormányzat fogalma.

Köszönöm szépen.