Sepsey Tamás (MDF)
DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Lehet, hogy nagyon pórias dolgokkal fogok foglalkozni, de azért az előterjesztő figyelmébe ajánlanám az egységes jelentés 123. pontjánál Kulin Ferenc képviselőtársam módosító javaslatát. A törvényjavaslat ugyanis foglalkozik azzal, hogy milyen esetekben lehet a testület tagját kizárni. A javaslat megfogalmazása szerint akkor, ha bűnösségét jogerős ítélet megállapította.Igen tisztelt Képviselőtársaim! A magyar büntető törvénykönyv igen sok cselekményt bűncselekménynek nyilvánít. Ezek között vannak olyanok, amelyeket szándékosan kell elkövetni, vannak olyanok, amelyeket gondatlanul kell elkövetni. A gondatlan elkövetés értelemszerűen egy enyhébb alakzata a bűncselekmény elkövetésének. Nem kívánnék nagyon hosszú és mélyenszántó büntetőjogi oktatást tartani képviselőtársaimnak, csak arra kérem önöket, gondolkozzanak el, hogy adott esetben a képviselői minőséggel sem összeférhetetlen, ha valakinek a bűnösségét a büntetőbíróság megállapítja. Mert például elkövetett egy gondatlan közúti bűncselekményt. Vagy pedig egy magánvádas ügyben, egy könnyű testi sértés miatt tett indulatában, in flagranti esetben lekever valakinek egy pofont, mégis megállapították a bűnösségét. Szándékos bűncselekmény volt, de azért a súlyát értékelnünk kellene ahhoz, hogy ki merjük nyíltan és nyugodtan mondani, hogy e bűncselekmény elkövetése egy olyan kizáró ok, amely a testület tagja esetében az ő ott-tartózkodását megszünteti. Kulin képviselőtársam érzékelte ezt az ellentmondást.
Most ne is beszéljek arról, hogy van rágalmazás és van becsületsértés, mert mind a kettő szándékos bűncselekmény, mind a kettő esetében a bíróság megállapíthatja a bűnösséget. De úgy gondolom, hogy szükségtelen azonnal a törvény erejénél fogva méltatlannak nyilvánítani az ilyen személyt, hogy a testület tagjává váljék.
Kulin képviselőtársamnak a módosító javaslata egy kicsit igyekszik javítani a helyzeten, és azt mondja, hogy végrehajtandó szabadságvesztés-büntetés esetén, és szándékos bűncselekmény esetén legyen ez kizáró ok. Az előterjesztő nem értett egyet vele. Én azért úgy gondolom, hogy esetleg ezeket az érveket fontolja meg a tisztelt kormány még egyszer, hogy szükséges-e egy nagyon apró, nagyon pici bűncselekmény elkövetése esetén ezt a fajta nagyon szigorú kizáró szabályt alkalmazni, vagy esetleg képviselőtársamnak a módosító javaslata, amely többé-kevésbé összhangban áll azzal, amit az összeférhetetlenségi törvény kapcsán a képviselői jogállásról szóló törvény módosításakor be fogunk terjeszteni, megfelelő kizáró. Az illető országgyűlési képviselő lehet gondatlan bűncselekmény elkövetése esetén, talán lehet ennek a testületnek a tagja is.
A másik hozzászólásom a 125. ponttal kapcsolatos, és egy kicsit visszaréved a múltba, amikor a költségvetési törvény vitája során elmondtam, hogy hihetetlen az a pazarlás, amely a Magyar Televíziónál s a Magyar Rádiónál folyik a személyi juttatások terén.
(21.40)
Elmondtam, ha még emlékeznek képviselőtársaim, hogy a Magyar Televízióban és a Magyar Rádióban körülbelül 25-26 vezető beosztású személy dolgozik: elnök, elnökhelyettes, igazgató, akiknek az együttes jövedelme messze meghaladja a Magyar Köztársaság kormányának, a miniszterelnök úrnak, az Országgyűlés elnökének, alelnökeinek és a köztársasági elnöknek a havi jövedelmét. Nyilvánvaló, hogy ez a helyzet tarthatatlan. Tarthatatlan, mert mégis egy ország kormánya azért annak ellenére, hogy nem vitatom, hogy esetleg a média egy hatalmi ág többre érdemes.
Ebben a törvényjavaslatban, ahogy az előbb elhangzott már, megpróbálják köztisztviselőnek vagy közalkalmazottnak minősíteni a testület tagjait, de továbbra is a díjazás tekintetében nem biztos, hogy tekintettel vannak arra, hogy az ország jelenleg igen nehéz gazdasági helyzetben van. Éppen kormánypárti oldalról nagyon sokszor, például legutoljára a családi pótlék kapcsán hívták fel az ellenzék figyelmét, hogy próbálja meg szerét venni a túlköltekezésnek. Elképzelhető, hogy néhány embernek a fizetése nem szünteti meg az ország teherbíró képességét, de nekem az a véleményem, hogy azért át kellene gondolni a javadalmazásoknak ezt a körét, hogy a köztisztviselői alapilletmény 10-szeresének, illetve 13-szorosának megfelelő összeg legyen a fizetés akkor, amikor más köztisztviselők esetében ezek a szorzószámok lényegesen alacsonyabbak; másrészt pedig a javaslat mindjárt hozzáteszi, hogy egyébként az államtitkároknak járó járandóságokban is részesülni kell a testület tagjainak.
Ha el akarjuk választani a hatalmi ágakat és hogyha egy tiszta helyzetet akarunk teremteni, akkor nem biztos, hogy az államtitkári járandóságokra kell utalni ebben a törvényjavaslatban; nem biztos, hogy ilyen jövedelmeket kell a testület tagjai számára biztosítani.
Ehhez kapcsolódik K. Csontos képviselőtársam módosító javaslata, aki kifogásolja, hogyha a testület tagjának és elnökének lejár a megbízatási ideje, akkor miért kapnak még hat hónapon keresztül a havi díjazásnak megfelelő összeget. Elegendőnek tűnik számára, őszintén megmondom a számomra is, a kéthavi megbízási összeg.
Emlékezzünk csak arra, hogy meglehetősen nagy port vet fel nemrég az az eset, amikor a miniszterelnök úr javaslatára a köztársasági elnök úr kinevezett egy címzetes államtitkárt, és egyhetes ténykedése után a címzetes államtitkár úr felvette a hat havi felmondási időre járó átlagkeresetét. Mind a Népszabadság, mind a Népszava olvasói oldala ezt követően tele volt igen éles hangú olvasói levelekkel, amelyek kifogásolták ezt a döntést. Úgyhogy ha egy új törvényt alkotunk, talán figyelemmel kellene lennünk arra, amire az előbb utaltam, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben megfontoltan kell a törvényalkotónak eljárni, hogy később ne érje az a vád, hogy bizonyos személyeket érdemtelenül jövedelemhez juttatott.
Kapcsolódván a 127. pontban dr. Torgyán Józsefné Cseh Mária képviselőtársam módosító javaslatához amit a kormány az alkotmányügyi bizottság ülésén támogatott, viszont a kulturális bizottság ülésén nem támogatott arra szeretném kérni a kormányt, hogy egységesen támogassa ezt a javaslatot, mert jó a javaslat. A javaslat ugyanis azt mondja ki, hogy összeférhetetlenségi okból történő felmentés, illetőleg kizárás esetén a tagot vagy az elnököt végkielégítés ne illesse meg. Ugyanis erkölcsileg érthető és elfogadható, mert ha valakit kizárnak és az előbb már utaltam bizonyos kizáró okokra , akkor ezzel fogalmilag összeegyeztethetetlen, hogy végkielégítést kapjon. Ugyanez vonatkozik az összeférhetetlenség esetére is, hisz ha valakivel szemben felmerül, hogy a betöltött pozíciója összeférhetetlen egyéb dolgokkal, akkor talán fölösleges további összegekkel jutalmazni azért, hogy nem szüntette meg az összeférhetetlenséget az illető. Ezért kérném képviselőtársaimat, hogy ezeket a módosító javaslatokat támogassák, illetőleg ezeket az észrevételeket fontolják meg a szavazásnál. Köszönöm szépen, elnök úr.