Keller László (MSZP)
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Én a 64. és 65. §-sokhoz szeretnék hozzászólni, de ez összefügg az 54., majd később a 142., és tulajdonképpen a 122. §-sal is. Itt arról van szó, hogy a jelenlegi intézményi rendszer hogyan megy át a Sasvári Szilárd által is oly kívánatosnak tartott részvénytársasági formába. Megmondom őszintén, hosszú időt próbáltam rászánni arra, hogy megértsem, végül is az a vagyonelem, ami most megtalálható a médiákban, milyen formában és hogyan jelentkezik a részvénytársaságoknál. Sajnos ezt sem a módosító indítványok, sem a benyújtott törvény világosan megítélésem szerint nem rendezi el.
Valóban kívánatos lehet a részvénytársasági forma a működés során, de ez nem egy igazi gazdasági társaságokról szóló törvénynek megfelelő részvénytársasági forma. A politikai szándéka tiszta, világos és elfogadható, de a megvalósítás megítélésem szerint komoly gondokat vethet fel, éppen azokat, amelyek miatt kívánatos lenne ez a megvalósítás. Ugyanis a leglényegesebb kérdésekben alapítás körülményei, alapítói, a vagyongazdálkodással, az osztalékfelhasználással, a társaság irányításával és ennek a felelősségével kapcsolatos dolgokból kiemeli a törvénytervezet a megalakítandó részvénytársaságot. Ez az egyik fő gondom, hogy egy ilyen teljesen speciális részvénytársaságot hoz létre, és az a felelősségi rendszer már nem érvényesíthető, ami a gt. szerint egyébként érvényesíthető lenne. Ez az egyik gond.
A másik gond, hogy végül is ha jól értelmezem a törvényt az összes meglévő vagyon bekerül a közalapítványba, és a közalapítvány megalakítja a részvénytársaságot. A 142. § pedig azt mondja, hogy tulajdonképpen a törvény által jön létre a részvénytársaság. Ki fogja a részvényeket kezelni? Ki fogja tulajdonolni a részvényeket? Ez megítélésem szerint nagyon fontos kérdés a későbbi működés során, de számomra ez egyáltalán nem derül ki.
Itt kapcsolódnék a 122. §-hoz, amely tulajdonképpen kimondja, hogy országos és körzeti műsorszolgáltatást végző márpedig a közszolgáltató műsorszolgáltatók is ebbe a körbe tartoznak részvénytársaságok szavazati jogot biztosító részvénye alapítvány tulajdonában nem lehet. Akkor kinek a tulajdonában lesz a részvénytársaság részvénye? Ki fog vele rendelkezni mint tulajdonos és mint kezelő?
Még egy észrevételem ehhez a körhöz. A 65. § visszahivatkozik a gt. 288. és 300. §-ára, és a módosító javaslatokból ennek a korrigálása szintén nem derül ki, amely tulajdonképpen az alapító, illetve részvényesi jogokat sorolja fel. Csakhogy a 288. és 300. § nem az alapítókról és részvényesi szabályokról szól. Azok egészen máshol vannak, ez az igazgatóságokról szól. Sajnos, a módosító indítványokban ez még nincs benne. Tehát meglehetősen aggályosnak ítélem az ilyen formában létrehozott részvénytársaságot.
Köszönöm.