Deutsch Tamás (Fidesz)
DEUTSCH TAMÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! A rádiózásról és televíziózásról szóló törvény hatályba-lépése után az egyik leglényegesebb intézményi átalakulás valóban az a kérdés, amiről Keller képviselőtársam elöljáróban aggályai, félelmei megfogalmazása kapcsán szót ejtett. Ezzel kapcsolatban azt gondolom, érdemes mindannyiunk számára e kései órán még esetleg a rádióadást hallgatók számára tisztázni, hogy mi az a folyamat, ami lezajlik a törvényjavaslat elfogadását követően. A törvényjavaslat elfogadását követően meghatározott időn belül ez 45 napos idő a parlament megválasztja a létrejövő közalapítványok kuratóriumának az elnökségét. Ezt követően a kuratórium többi tagját a delegálási joggal bíró szakmai és társadalmi szervezetek a meghatározott eljárás szerint delegálják, létrejön a teljes kuratórium. Amikor a teljes kuratórium megvan, akkor az Országgyűlés elfogadja a három közalapítvány a Magyar Televízió Közalapítvány, a Magyar Rádió Közalapítvány és a Duna Televízió Közalapítvány alapító okiratát, megalakítva ezzel ezeket a közalapítványokat oly módon, hogy ezek a közalapítványok elkezdik a tevékenységüket.
A képviselő úr által is említett 142. § tisztázza azt a kérdést, hogy a törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül a kormánynak be kell fejeznie nem el kell kezdenie, mert ez a munka évek óta folyik a Magyar Televízió és a Magyar Rádió mint költségvetési intézmény pontos vagyonleltárának az elkészítését, ahogy ezt oly sokszor hangoztattuk a hatpárti médiatörvény előkészítő bizottsági ülésein, az auditálás folyamatának kell befejeződnie. Amikor ez a folyamat befejeződik, ennek egy határidejét határozza meg a törvény, legkésőbb hat hónapon belül. Akkor egy időpillanatban ezt az auditált vagyont a létrejövő és megalakult közalapítvány vagyonává teszi ez a törvény, és a közalapítványt arra kötelezi a törvény, hogy az így megkapott vagyonból teljes egészében létrehozza a Magyar Televízió és a Magyar Rádió Részvénytársaságokat. A Duna Televíziónál erre nincs szükség, mert a Duna Televízió jelen pillanatban is részvénytársasági formában működik, ott pusztán csak a Hungária Televízió Közalapítvány nevében alakul át Duna Televízió Közalapítvánnyá, és a közalapítvány kuratóriumi összetétele változik meg, ugyancsak a törvényben leírt pontos és tisztázott eljárás keretében.
Ilyen módon tehát annak a hatalmas vagyontömegnek a sorsa mindvégig, minden időpillanatban pontosan szabályozott, egy meghatározott időpillanatig költségvetési intézményként működik a Magyar Rádió és a Magyar Televízió. Abban a pillanatban, amikor ez a vagyon a költségvetési intézmény megszűntével a közalapítvány tulajdonába kerül, a közalapítvány megalakítja a részvénytársaságot, és ilyen formán részvénytársasági vagyonként működik tovább.
A törvény három közszolgálati műsorszolgáltatót állapít meg, határoz meg, ez a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna Televízió. Ezek a közszolgálati műsorszolgáltatók részvénytársasági formában működnek, ahogy ezt már többször említettem.
(22.10)
A névre szóló részvények mindegyike teljes egészében a közalapítvány tulajdonában van, és valóban, hasonlóan, mint a magyar jogrendszerben erre már volt példa, ahogy a Nemzeti Bank is részvénytársasági formában működik, és a Nemzeti Bankról szóló törvény is nagyon sok ponton eltérő szabályokat tartalmaz a gazdasági társaságokról szóló törvényhez képest, ilyen analógiát használva a Magyar Televízió és a Magyar Rádió Részvénytársaság szabályozása is néhány ponton eltér alaplogikáját tekintve persze teljes mértékben konform a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályozási logikájával.
Így tehát azt gondolom, a törvényjavaslatban valóban több ponton lehet megtalálni ezeket a kérdéseket, amelyek szabályozzák a Magyar Televízió és a Magyar Rádió átalakulásának a kérdését. Megítélésem szerint ezek meglehetősen pontos és szigorú szabályokat jelentenek. Egyébként a törvényjavaslat előkészítése során valóban nyugodt szívvel mondhatom, a legnevesebb gazdasági jogászok közreműködését kértük ezeknek a szabályoknak a megalkotásához.
Még egy mondatot hadd fűzzek a Keller képviselő úr által elmondottakhoz. A közszolgálati műsorszolgáltatókra, tehát a Magyar Televízióra, a Magyar Rádióra és a Duna Televízióra a törvény paragrafusainak a szabályai alapján egyértelműen kiolvashatóan nem vonatkozik az ön által idézett szabály, amely szerint a részvénytársasági formában működő országos és körzeti műsorszolgáltatók esetében a részvényeknek, a tulajdoni jogoknak, a tulajdoni hányadnak maximum 49 százaléka lehet egy kézben. Ez alól a szabály alól a javaslat értelemszerűen kivonja a Magyar Televíziót, a Magyar Rádiót és a Duna Televíziót. Ezek esetében a részvénytársaságnak a tulajdona 100 százalékig a három közalapítványnál van, e három közalapítvány 100 százalékig tulajdonosa ezeknek a részvénytársaságoknak. Köszönöm a figyelmüket.