Kovács László (MSZP)
KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Elöljáróban szeretném megemlíteni, hogy mindazzal, amit képviselő úr az Európai Unió és a NATO, az ezekhez történő csatlakozás fontosságáról elmondott, maximálisan egyetértek. Azt is remélem, hogy kérdésére megnyugtató választ tudok adni. Ausztria mint az Európai Unió egyfajta peremországa, természetesen érdekelt abban, hogy határai lehetőség szerint minél rövidebb ideig legyenek egyúttal az Európai Unió határai is, vagyis Ausztria bővítéspárti. Ez nem jelenti azt, hogy a bővítés vagy egy-egy ország csatlakozása nem sérthet bizonyos osztrák érdekeket. Klestil elnök, Vranitzky kancellár és más osztrák vezetők, legutóbb novemberben Schallenberg úr, a külügyminisztérium főtitkára nyilatkozott úgy, hogy véleménye szerint Magyarország helyet kap a bővítés első körében.
A Schüssel-interjú a bécsi Standardban augusztus 7-én jelent meg, így volt időnk tisztázni ezt a félreértést, hiszen kiderült, hogy félreértésről van szó. Szeptember 13-án Szent-Iványi István külügyminisztériumi államtitkár bécsi konzultációja alkalmával Schüssel külügyminiszter úr már személyesen erősítette meg, hogy Ausztria Magyarországgal a bővítés első körében számol, s úgy nyilatkozott, hogy szavait az interjút készítő újságíró félreértette. Ő ugyanis arra válaszolva nevezte meg Csehországot és Szlovéniát, hogy mely közép-európai országok gazdaságát tartja a legkiegyensúlyozottabbnak. Schüssel miniszter úr mindezt nekem is megerősítette, a külügyminisztérium államtitkára, Ferrero Waldner asszony ugyancsak félreértésnek minősítette a megjelent szöveget.
Tisztelt Képviselő Úr! Szeretnék néhány további adalékkal is szolgálni a kérdés tisztázásához. Meggyőződésem, hogy az Európai Unió bővítése visszafordíthatatlan folyamat, ami nem jelenti azt, hogy nincs véleménykülönbség a tagállamok között a bővítés mértékéről, üteméről, a csatlakozás sorrendjéről vagy akár a követelményekről. A bővítés, a csatlakozási tárgyalások legkorábban a '96 tavaszán kezdődő kormányközi konferencia befejezését követően, esetleg hat hónappal azután kezdődhetnek meg, vagyis 1997 végén vagy 1998 elején. Jelenleg még arról sincs döntés, hogy egyszerre mind a 12 társult állammal, vagy csak a csatlakozásra leginkább esélyesnek látszó három-négy országgal.
A döntésnél nagyon sokféle szempontot mérlegelnek majd, történelmi érdemeket sajnos nem. Mérlegelik azonban a gazdaság stabilitását, a jogrend megfelelését, a demokratikus intézmények működését, az emberi és kisebbségi jogok érvényesülését, és mindezek megfeleléséről a vélemény a másfél-két éves tárgyalássorozat közben fog kialakulni.
(15.50)
Ezért nincs ma igazán komoly jelentősége annak, hogy egyes politikusok, kutatók vagy újságírók milyen sorrendet tartanak valószínűnek. Ezek a nyilatkozatok ugyanis nem álláspontot, nem érdekeket, hanem az esélyekről alkotott pillanatnyi véleményt fejezik ki. Kérem válaszom elfogadását, köszönöm. (Taps a bal oldalon.)