Torgyán József (FKGP)
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm szépen. Én úgy gondolom, hogy akkor épp a kérdések utolsó köre fog elmaradni, de én nem tudok vitába szállni, ön vezeti az ülést. (Taps. Derültség.)Amint az ismeretes, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény az Alkotmánybíróság székhelyéül Esztergomot jelölte ki.
Az indokolás hangsúlyozta, hogy történelmi és közjogi hagyományainknak felel meg az a tény, hogy az Alkotmánybíróság székhelye Esztergom legyen, és emellett ez a javaslat figyelemmel van arra is, hogy a hatalmi ágak megoszlásának fővároscentrikusságát egy vidéki irányultsággal váltsa fel, annál is inkább, miután az ország lakosságának nyolcvan százaléka vidéken él.
E döntésnek megfelelően az esztergomi önkormányzat ellenérték nélkül tulajdonba adta a volt Sándor palotát az Alkotmánybíróságnak, és az Alkotmánybíróság és az önkormányzat között létrejött megállapodás megkötésekor, 1992. október 7-én az Alkotmánybíróság kinyilvánította azt a szándékát, hogy három év alatt ezt a palotát felújítja, és önmaga székhelyét ilyen módon a törvényben meghatározott helyre, tehát Esztergomba helyezi át.
Ezt követően a Független Kisgazdapárt megdöbbenéssel értesült arról, hogy a törvény rendelkezéseivel szemben a költségvetés már úgy kalkulált a tényekkel, mintha az Alkotmánybíróság székhelye nem Esztergom lenne, és az Alkotmánybíróság elnöke, a belügyminiszter és az igazságügy-miniszter kifejtette azt a szándékát, hogy az Alkotmánybíróság székhelye a jövőben Esztergom legyen (sic!).
Ezek után kérdezem az államtitkár asszonyt, hogy Sólyom Lászlóval, az Alkotmánybíróság elnökével folytatott tárgyalás során felmerült-e az Alkotmánybíróság székhelyének Budapestre történő helyezése, és egyetért-e az Igazságügyi Minisztérium azzal, hogy a fővároscentrikusság kerüljön ismét előtérbe, és a vidéknek a szerepe ilyen módon ismét visszadegradálódjék az állampárti időkre. Várom válaszát. (Taps a jobb oldalon.)