Világosi Gábor (SZDSZ)
DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Alkotmányunk biztosítja többek között a személyes adatok védelméhez, a tudományos kutatás szabadságához való jogot, valamint elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.A törvényalkotás feladata az, hogy megteremtse az egészséges egyensúlyt e jogok között. A jelenlegi jogi helyzet ugyanis az, hogy az adatvédelmi törvény szabályai szerint személyes adatot csak az érintett beleegyezése vagy törvény rendelkezése alapján lehet kezelni. Vannak azonban olyan alkotmányos jogok, illetőleg társadalmilag hasznos és szükséges tevékenységek, amelyekhez elengedhetetlen a polgárok név- és lakcímadatainak ismereteinek. E körbe tartozik a tudományos kutatás, mint alkotmányos alapjog, valamint a gazdasági és társadalmi szükségletet kielégítő közvélemény-kutatás és piackutatás.
Az előbb említett jogi helyzet következtében jogszerűen név- és lakcímadathoz az előbbiekben említett célokból egyetlen szerv sem juthat hozzá. Ennek következményeként a jogalkotói szándékkal ellentétes helyzet alakult ki, aminek eredménye az adatokkal való visszaélés és a fekete adatkereskedelem elterjedése lesz, ugyanis nyilvánvaló, hogy ahol kereslet van, ott előbb-utóbb kialakul a kínálat is.
A most tárgyalandó törvényjavaslat az e tevékenységekhez szükséges név- és lakcímadatok kezelésének legális kereteit teremti meg. A javaslat több jogi és gazdaságpolitikai célt kíván támogatni, illetve szolgálni. Ezek: a korábbiakban említett alkotmányos jogok egyensúlyának kialakítása, a fekete adatkereskedelem és a feketegazdaság elleni küzdelem nem adminisztratív eszközökkel és az állami szervek részére bevétel biztosítása.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbbiekben említett jogi és gazdasági célokon túlmenően e kérdések rendezésére széles körű társadalmi igény is jelentkezett. Mindannyian tapasztaltuk, hogy egyre inkább szaporodik a postaládánkba bedobott, névre szóló, és különböző árukat, szolgáltatásokat ajánló vagy nyereményeket kilátásba helyező küldemények száma, amit a társadalom tagjainak egy része nem vesz jó néven, és nem kívánja, hogy e szervek adataikkal rendelkezzenek. Nem kétséges ugyanakkor, hogy a közvélemény- és piackutatás is olyan társadalmilag hasznos és szükséges tevékenység, amelyhez az állampolgárokkal a kapcsolatfelvétel lehetőségét biztosítani kell.
A piacgazdaság egyik velejárója az úgynevezett direkt marketing módszer, vagyis az, hogy e szervezetek áruikkal, szolgáltatásaikkal, közvetlen módszerrel ismertetik meg azokat az állampolgárokat, akikről feltételezik, hogy majdan vásárlóik lesznek.
A tisztelt Ház előtt lévő törvényjavaslat e probléma feloldására kíván olyan megoldást javasolni, mely biztosítja a polgárok információs önrendelkezési jogának széles körű érvényesülését, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a fent említett tevékenységet jogszerűen végző személyek és szervek a szükséges név- és lakcímadatokat megszerezhessék.
(19.00)
Fel kívánom hívni a figyelmet arra, hogy a törvény az érintett hozzájárulása nélkül csupán annyit tesz lehetővé, hogy a hatálya alá tartozó szervek és személyek a név- és lakcímadataikhoz a kapcsolatfelvétel céljából tudjanak hozzájutni, vagyis első ízben meg tudják keresni a kiválasztott személyeket, akár postai úton, akár személyesen. Ezután azonban már csak akkor kezelhetik tovább e személyek adatait, ha ahhoz maguk az érintettek hozzájárulnak.
A törvényjavaslat garanciális szabályokat tartalmaz a tájékoztatási kötelezettségre, valamint arra, hogy amennyiben azt az érintett kéri, az adatkezelők az adatkezelés bármely fázisában kötelesek megszüntetni az adatok kezelését. E szabályozás összhangban van az Európai Unió bizottsága által kiadott irányelvvel, vagyis a törvényjavaslattal a Fehér Könyvben előírt jogharmonizációs feladatunkat is teljesítjük.
A név- és lakcímadatokhoz való hozzájutás több módon lehetséges, így például: az azonos tevékenységet végző szervektől adatok átvétele ha ezt az érintett nem tiltotta meg , nyilvános adatbázisból történő kiírással például telefonkönyv vagy szaknévsor , és nem utolsósorban a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból adatigényléssel.
Az érintett információs önrendelkezési jogának biztosítéka az, hogy a polgár minden esetben megtilthatja adatai továbbadását. Ez természetesen a telefonkönyv, valamint az előbb is említett szaknévsor esetében az adatok kiírásának megakadályozására nem alkalmas, azonban ebben az esetben a polgár döntésétől függ, hogy mely érdeket tartja fontosabbnak.
A személyi adat- és lakcímnyilvántartásból a legszélesebb kiválasztási szempont szerint a tudományos kutatók kérhetnek adatot. Ennél szűkebb az az ismérv, amely az egyéb tevékenységek esetén megjelölhető.
Az adatok viszonylagos időszerűségének biztosítéka az, hogy amennyiben az adatokat eredetileg is innen szerezték be, a személyi adat- és lakcímnyilvántartással félévenként egyeztetni kell azokat. Ez nem jelenti azt, hogy a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervei ellenőrzik a piaci szféra tevékenységét.
Tisztelt Ház! Tapasztalataink szerint a törvény hatálya alá tartozó szervezetek sok, illegálisan megszerzett, és helytelen adatot tartalmazó nyilvántartással rendelkeznek. Célunk az, hogy ezek az adatkezelések megszűnjenek, és a jövőben csak azoknak az állampolgároknak az adatait kezeljék e szervek, akik ehhez hozzájárultak. Ezért a törvényjavaslat felülvizsgálati és végső soron adattörlési kötelezettséget ír elő a most rendelkezésre álló adatállományok tekintetében.
A felülvizsgálati kötelezettség azt jelenti, hogy meg kell győződni az adatok helyességéről, és ki kell kérni az érintettek hozzájárulását adataik további kezeléséhez.
Itt kívánok kitérni még arra, hogy a törvényjavaslat önálló szankciórendszert nem tartalmaz. Erre azonban nincs is szükség, hiszen a hatályos törvények az adatvédelmi szabályok megsértését mind a polgári jog, mind a büntetőjog eszközével megfelelően szankcionálják. Más kérdés természetesen, hogy e szankciók nem megfelelően élnek, ami azonban a jogalkotás által már kevésbé befolyásolható.
Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül néhány szót szeretnék szólni a törvényjavaslat előkészítésének módjáról. A tervezetet ugyanis a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a KSH szakértői közös munkával készítették elő, ennek során beépítve a jogalkotás folyamatába az európai gyakorlatban bevált public consultation elemeit; kikérték a törvény végrehajtásában érintett szervezetek, így az Áruküldők Országos Egyesülete, a Szonda Ipsos Közvélemény-kutató Intézet véleményét is, és azt is beépítették a tervezetbe. Az Áruküldők Országos Egyesületének javaslatára került be a szabályok közé például a közvetlen üzletszerzés vonatkozásában az úgynevezett tiltó lista, amely módszer az európai direkt marketing gyakorlatban széles körben alkalmazott és jogilag elfogadott.
A törvényjavaslatot egyeztettük továbbá a parlament kormánypárti és ellenzéki frakcióival is. Tájékoztatom továbbá képviselőtársaimat arról, hogy az adatvédelmi biztos a szabályozás elveivel egyetértett és segítő javaslatai a tervezetbe beépítésre kerültek.
Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy a javaslat kivételes eljárásban került megtárgyalásra, az előterjesztést, valamint a módosító indítványokat az Országgyűlés önkormányzati és rendészeti bizottsága mint kijelölt bizottság napirendjére tűzte. A bizottság tagjai hangsúlyozták a törvény szükségességét, és támogatták annak elfogadását.
Az előterjesztett módosító indítványok alapvető koncepcionális kérdéseket nem érintettek, és a javaslat jobbítását szolgálták, ezért azok döntő többségét elfogadtuk.
A nem támogatott javaslatok közül érdeminek az a javaslat tekinthető, amely a külföldre történő adatátadáshoz az adatvédelmi biztos hozzájárulását a törvény hatálya alá tartozó minden területre ki kívánja terjeszteni. E javaslatot az adatvédelmi biztos véleményének ismeretében, valamint az Európai Unió irányelvében foglalt határátlépő adatáramlást elősegítő megoldásokra tekintettel nem támogatjuk.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot tárgyalja meg, és fogadja el, annak érdekében, hogy e területen a név- és lakcímadatok használata a polgárok érdekében minél előbb rendezésre kerüljön. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)