Sepsey Tamás (MDF)
DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Tisztelt elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Ha tegnap nem húzódott volna el a rádiózásról, a televíziózásról szóló törvényjavaslat részletes vitája, akkor tegnap fél 11 tájban megejthettük volna ennek a törvényjavaslatnak a vitáját, most nem lenne szükség a Ház többségét "untatni" néhány dologgal, hisz tegnap negyed 11 körül 16-an voltunk ebben a Házban. Most sokkal szélesebb a hallgatóság, és remélem, hogy fogékony is lesz néhány dologra. (Derültség, zaj.)Államtitkár úr lényegében elmondta azokat a dolgokat, amelyekkel nem kell külön foglalkozni, hogy mennyire fontos ez a törvényjavaslat, hogy milyen komoly anyagi érdekek állnak a mögött, hogy ezt a törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadja.
Nagyon finoman utalt arra, hogy a bizottsági vita során voltak olyan módosító javaslatok, amelyek az állampolgárok személyes adatainak védelme érdekében szigorítani kívánták a javaslatnak a szabályozását.
(19.10)
Ugyanis ez a javaslat három átfogó kört szabályoz: a tudományos kutatást, a piackutatást és az üzletszerzést. Az utóbbi esetében a törvényjavaslat előírja, hogy külföldre történő adattovábbítás és adatátadás esetén ezt az adatvédelmi biztosnak előzetesen be kell jelenteni. A másik két esetben azonban ilyen korlát nincs.
A módosító javaslatok előterjesztőinek az volt a véleményük, hogy egyelőre indokoltabb lenne szigorúbb szabályozást alkalmazni, hisz az Európai Unió jogharmonizációs irányelvei nem kötelező előírásokat tartalmaznak ebben a témában. Ajánlások, amelyek részben betarthatók, de részben ezektől el is térhet a nemzeti törvényhozás. Az volt a véleményünk, hogy figyelemmel arra, hogy ez egy induló törvény, és jelenleg Magyarországon meglehetősen áldatlan állapotok uralkodnak ezen a téren, szigorúbb szabályozás az indokolt, hogy mindenfajta visszaélésnek elejét lehessen venni. Később aztán a helyzet értékelésének függvényében adott esetben a sorompókat fel lehet engedni és a tudományos kutatás, illetve a közvélemény-kutatás esetében is meg lehet szüntetni azt a garanciális szabályt, hogy az adatok külföldre továbbítása esetén azt előzetesen az adatvédelmi biztosnak jelentsék be.
Ezért is tartottuk volna garanciálisnak ezeknek a szabályoknak a törvénybe iktatását, mert ez a törvényjavaslat a tudományos kutatás fogalmát nagyon tágan határozza meg. Hogy csak egy példát említsek, tudományos kutatást végez, az is, aki egy alapítványtól kap egy igazolást arról, hogy ő tudományos kutatást végez. Úgy gondolom, miután a Magyar Országgyűlés képviselői között vannak akadémikusok, professzorok és valóban tudományos kutatók, egy kicsit úgy érezhetik, hogy az a tudományos kutatás fogalmának megszégyenítése, ha egy alapítványi igazolás elegendő annak igazolására, hogy az illető tudományos kutatást végez és ezáltal a törvény alapján jogosult lesz a magyar állampolgárok személyi adatainak átvételére és adott esetben külföldre továbbítására. Tehát úgy gondoltuk, úgy véltük, hogy ez egy olyan garanciális pontja ennek a törvényjavaslatnak, ahol a kezdeti szigorúság nem árt. Sajnáljuk, hogy a bizottság ezt nem támogatta.
A másik garanciális módosító javaslat szintén a külföldre történő adattovábbításhoz kapcsolódott, nevezetesen az üzletszerzés esetében. Itt el kell mondanom tisztelt képviselőtársaimnak, hogy az önkormányzati bizottság ajánlásának a 17/1. és a 18. pontja megszavazása során meglehetősen visszás helyzet alakult ki az önkormányzati bizottságban. Az önkormányzati bizottság ugyanis először szavazott a beadott módosító javaslatokról, és megszavazta a 18. pont alatti módosító javaslatot. Ezt követően a későbbiek során ettől az álláspontjától eltért, és az önkormányzati bizottságnak a 17/1. ajánlása került be a bizottság által támogatott javaslatokba. A különbség nagyon kicsinek tűnik, viszont nagyon lényeges, mert ez a módosító javaslat azt szabályozza, hogy külföldi közvetlen üzletszerző szervezet adatokat feldolgozás céljára az állampolgárok engedélye nélkül továbbíthat külföldre.
Balsay István képviselőtársam által és általam beadott javaslat ezekben az esetekben is kimondaná, hogy az érintett állampolgárnak írásban hozzá kell járulnia, hogy a személyes adatai külföldre továbbíthatók legyenek. Azt hiszem egyébként, az volt a jogalkotó eredeti álláspontja is, hogy a külföldi közvetlen üzletszerű tevékenységet végző szervezetek magyar állampolgárok adatait feldolgozás céljára csak akkor vihessék ki az országból, ha egyrészt biztosítottak az adatvédelmi feltételek, másrészt ehhez az érintett állampolgár írásban hozzájárult. Véleményem szerint az önkormányzati bizottság módosítása nyelvtanilag csak úgy értelmezhető, hogy feldolgozás céljára engedély nélkül kivihető az adat az országból. Egyéb célra viszont és üzletszerzés esetén az egyéb célt igen nehéz értelmezni kell az írásbeli engedély.
Tehát úgy gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyar állampolgárok személyi adatainak védelme érdekében meg kellene fontolni, hogy mégis indokoltabb lenne mindegyik adat külföldre történő továbbítása esetén előzetesen írásbeli engedélyt kérni az állampolgártól, illetve a külföldre történő adattovábbítást bejelenteni az adatvédelmi biztosnak.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps.)