Sepsey Tamás (MDF)

1995. december 11.

DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Igen tisztelt Országgyűlés! A II. földalap árverésein a jelenleg hatályos törvényi szabályozás szerint sem használható föl a mezőgazdasági vállalkozási utalvány. Ebben a kérdésben valamikor egy írásbeli kérdést intéztem a miniszter úrhoz, aki válaszolt és meg kell mondani, a válasza meggyőző volt. A válasza meggyőző volt, mert a I. Kpt. megfelelő szakaszaira hivatkozott, és ezek a szakaszok egyértelműen rögzítették azt, hogy a II. földalap árverésein a törvény mely szabályait lehet alkalmazni. Ebből az utalásból hiányzott az I. Kpt-nek az a törvényhelye, amely a mezőgazdasági vállalkozási támogatást rendezte az eredeti törvényben.Ezek után célszerűtlen és indokolatlan a törvényben még egyszer kimondani 1995 december végén azt, amit 1991. augusztus 10-én a korábbi igaz, hogy önök által időnként sokat szidott Országgyűlés elfogadott és törvénybe iktatott.

Miután már csak nagyon kevés árverés van hátra, célszerűségi szempontok sem indokolják, hogy esetleg annyi visszás eset merült volna föl, hogy a jogalkotónak nagyon egyértelműen, mindenfajta jogtechnikai, kodifikációs eljárást félretéve, ne egy utaló szabállyal kelljen kizárni az utalvány fölhasználását, hanem néven kelljen nevezni.

Ha viszont mégsem helytálló az, hogy az I. kárpótlási törvény kizárná az utalvány fölhasználását, akkor alkotmányos jogot, a jogállam alkotmányos elvét sértené, hogy menet közben olyan tiltó szabályt állapít meg az Országgyűlés, amely a korábbi árverésekre nem volt igaz, de a közigazgatási szervezet, a megyei kárrendezési hivatal mégis alkalmazta ezt a tiltó szakaszt, amely nem volt benne a törvényben. De miután magam is meggyőződtem arról, hogy az I. kárpótlási törvény lehet, hogy figyelmetlenségből, de mégis megtiltotta az utalvány használatát a II. földalap árverésein, ezért határozott véleményem, hogy fölösleges az Országgyűlés által egy olyan újabb, kifejezett tiltó rendelkezést elfogadtatni, amely négy évvel ezelőtt már megszületett, és amelyet a gyakorlatban alkalmaznak.

A 6. pontban megfogalmazott, elhagyni szándékolt szakasz esetében nem a szabályozás indokoltságát kívántuk Balsai István képviselőtársammal vitatni, hanem sajnos sok esetben pedig csak körülbelül 8 szakaszból áll ez a törvényjavaslat ezen törvényjavaslat kapcsán valamiképpen rá kell mutatni arra, hogy a jogalkotó szándéka tiszteletre méltó, dicséretes; de ahogy szövegformába öntötték ezt az elképzelést, az már nem támogatható, mert a jogalkalmazás gyakorlatában rossz, félreérthető és időnként suta megoldásokat fog majd okozni. Tudniillik a 6. pontban elhagyni javasolt paragrafusban az van, hogy a II. földalap-árverésen értékesített földek által határolt utakat a települési önkormányzat tulajdonába kell adni ingyenesen.

Nem kívánok ezzel részletesen foglalkozni; ha az önkormányzat nem akarja átvenni, akkor is köteles lesz ezt az utat átvenni és karbantartani de az egy másik kérdés. Arra szeretnék csak utalni, hogy a II. földalapban ilyen területek elsősorban a volt állami gazdaságok területein vannak. Hiszen a szövetkezetek használatában levő utakat már egy korábbi törvény önkormányzati használatba adta tehát csak állami területen merülhet föl ez a kérdés. Ha viszont egy állami gazdaság területének egy része ki van jelölve kárpótlásra és tegyük föl, bekövetkezhet, hogy a terület egy része elkel árverésen, egy része meg megmarad , akkor rettenetesen felemás helyzet alakul ki, mert az árverésen elkelt útrész önkormányzati tulajdonba kerül, az út többi része pedig állami tulajdonban marad, illetőleg a gazdaság kezelésében levő magánútnak minősül.

Nem teljesen célszerű és indokolt egy ilyen felemás formát létrehozni, amely később az út fenntartásában gondokat okozhat. Tehát ezért igazából meg kell oldani ezt az útkérdést, de miután az Országgyűlésnek és a Földművelésügyi Minisztériumnak azért már vannak tapasztalatai, hogy nem volt teljes mértékben helytálló a szövetkezetek által használt utaknak az önkormányzati tulajdonba adása valóban egy sommás tollvonással, ahogy azt egy korábbi törvény rendezte , ezt is alaposabban át kéne gondolni, és a jövőbeni használatot is figyelembe véve egy jobb szabályozást kellene ehelyett adott esetben bizottsági módosító javaslattal elfogadtatni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Dr. Kutrucz Katalin tapsol.)