Mécs Imre (SZDSZ)

1995. december 11.

MÉCS IMRE, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány a fegyveres szervek katonaállománya jogállásának törvényi szabályozása érdekében három jelentős törvényjavaslatot terjesztett be az Országgyűlésnek abban a reményben, hogy ezek közül a hivatásos állomány számára a legjelentősebb és legfontosabb és ezen keresztül a mi számunkra is igen fontos: a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló, még ez évben elfogadásra ajánlott és ennek eredményeként 1996-ban bevezetésre kerül. E törvényjavaslat jelentősége igen nagy, mivel ezen állomány sajátos jogviszonyai eddig alacsonyabb szintű jogszabályban, a demokratikus jogállamisággal nem mindig harmonizálva és esetenként hiányosan kerültek meghatározásra, fontos alkotmányos alapjogokat nem érintve vagy éppen sértve. Jelentőségét tovább növeli az a tény, hogy a törvény a fegyveres szervek összességére: a honvédségre, a határőrségre, a rendőrségre, a polgári védelemre, büntetés-végrehajtásra, a tűzoltóságra és a nemzetbiztosági szolgálatokra egységes szerkezetben első részében általános érvényű egységes szabályokat, második részében pedig differenciált igényű sajátos előírásokat kíván megállapítani.

Hadd említsem meg: ez a törekvés, hogy egységes törvénybe kívánják szabályozni az államtól fizetést húzó személyeknek a jogait, nem új a magyar jogalkotásban. A század elején, 1913-ban született meg egy egységes szolgálati törvény, amely nemcsak a fegyveres szervezeteknek és a rendvédelmi szerveknek, hanem valamennyi köztisztviselőnek és közalkalmazottnak a jogállását egyetlen nagy kódexben, egyetlen nagy törvényben szabályozta. Erre sajnos most nem kerülhetett sor, de a sajátos köztisztviselői és közalkalmazotti területnek egy igen fontos nagy halmaza került itt szabályozásra. A törvény hatása összességében mintegy 100 ezer embert, a hivatásos állomány tagjait közvetlenül érinti, közvetett hatása azonban, a családtagokat is beszámítva, közel 400 ezer főre terjed ki. Mivel a törvény szoros kapcsolatban van a hadkötelezettek szolgálati viszonyát rendező majdani törvénnyel, kihatása a családok majd mindegyikét már ahol egészséges fiúgyermek nevelkedik érinti, társadalmi jelentőségű, társadalmi méretű az érintettség. Hadd mondjam el, hogy a kormány jövő évi jogalkotási tervében szerepel, hogy a polgári szolgálatokról is törvényt alkot és terjeszt be, és ezzel ezt a területet is törvénnyel fogjuk lefedni alkotmányosan, precízen.

(11.30)

A fentiek alapján a törvény jelentőségét mármint a most tárgyalt törvény jelentőségét egyértelműnek látjuk, fontosnak tartjuk és jó lenne, ha még az idén el lehetne fogadni. Nem lehet eltúlozni ennek a fontosságát. A törvény szükségességét és időszerűségét egy sor tényező külön-külön és együttesen is aláhúzza és magyarázza. A közelmúltban lépett életbe a köztisztviselők, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, amelyet a hivatalos állomány jogviszonyainak szabályozásánál alapvetőnek kell tekinteni, valamint az új munkatörvénykönyv előírásainak minél nagyobb mértékű beemelése is elengedhetetlen.

Az új honvédelmi törvény, de a rendőrségi törvény is érinti ugyan a hivatásos állomány jogviszonyait, ugyanakkor ezek teljes körű szabályozását külön törvényben feltételezi. A külön törvényi szabályozás szükségességének alapvető indoka az a sajátos és a közszolgálat általános viszonyaitól jelentősen eltérő helyzet, követelmény és körülmény, amely a fegyveres szervek hivatásos állományának viszonyait, tevékenységét, kötelezettségeit és személyes magatartását határozza meg; sokkal nehezebb körülmények között, nem nyolc órát dolgozva kell teljesíteni kötelességüket.

A fegyveres erők hivatásos állománya tagjainak szigorú függelmi rendben és fegyelmezettséggel, fokozott pszichikai és fizikai terheléssel, áldozatvállalással, veszélyes helyzetben életük kockáztatásával kell végezniük feladataikat. Emellett önkéntesen le kell mondaniuk az alkotmányos jogok egy részének gyakorlásáról és vállalniuk kell hozzátartozóikkal együtt a nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelést is. Az alapvető cél, amit e törvénytől joggal el lehet várni, hogy teremtsen összhangot ezen átlagostól eltérő és sajátos követelmények és az ezt kifejező kötelezettségek, valamint ezeknek elismertsége között, és az ezért adandó járandóságok, juttatások és különböző jogok biztosításával fejezze ki a társadalom ezt az értékítéletét.

A törvény időszerűségét a fegyveres erők, ezen belül a Magyar Honvédség igen bonyolult és nehéz helyzete, a 88/1995. évi országgyűlési határozattal beindított átalakítás feltételei és feladatai, valamint a NATO-hoz történő kapcsolódás harmonizációs igényei emelik ki. A honvédség átalakításának, ezen belül a szervezet- és létszámcsökkentés '96-ra koncentrálódó feladatainak a végrehajtása, a várhatóan nagy számú emberi probléma és az ezzel kapcsolatos humánus, humánpolitikai tevékenység levezénylése e törvény életbe léptetése nélkül aligha képzelhető el.

A törvény előkészítésének időszakában vita bontakozott ki a törvénytervezet egységes szerkezetének előnyeit, illetve hátrányait illetően. Úgy vélem ahogy már a bevezetőben is mondtam , hogy az egységes szerkezet mellett több előny szól, mint hátrány. Az egységes szerkezettel nemcsak formális és tartalmi jellegű átfedések és óhatatlan ismétlődések küszöbölődtek ki, hanem a fegyveres szervek hivatásos állományával szemben teljes joggal támasztható társadalmi elvárások és általános jogi követelmények olyan egysége teremtődött meg, mely mind a társadalmi megítélés, mind pedig a fegyveres szervek közötti együttműködés erősítése tekintetében magasabb színvonalat képvisel.

Véleményem szerint az általános és a szervenkénti sajátos jogszabályok viszonyát oly módon sikerült kialakítani és tartalmilag is megfogalmazni, hogy az esetek döntő többségében az egységes jogszabályok alkalmazásának primátusa természetesnek és logikusnak tekinthető. Ezért a Szabad Demokraták Szövetsége a hivatásos állomány szolgálati viszonyának egységes törvényben történő szabályozásával egyetért.

A törvény minőségét jelentőségének, szükségességének és időszerűségének kiemelése mellett a tartalmi megfogalmazás elvisége, célszerűsége és pontossága, valamint teljes körű volta és közérthetősége jelenti. Ebben a tekintetben a Szabad Demokraták Szövetsége nagy jelentőséget tulajdonít a törvény azon fejezeteinek és paragrafusainak, melyek a szolgálati viszony alapelveit és tartalmát fogalmazzák meg.

Honvédelmi programunkban külön hangsúlyt kapott egy olyan honvédség képe, amelyben megjelenik a jó értelemben vett egyenruhás állampolgár, akinek jogait csak a katonai viszonyok és feladatok feltétlenül szükséges mérve korlátozza, és azt is az ő beleegyezésével.

Ezért örömmel nyugtázom, hogy erre vonatkozó korábbi javaslataink egy részét az előterjesztők figyelembe vették, különösen a III. fejezetben, amelynek nemcsak egyes paragrafusait finomították, hanem a címét is; a fejezet tényleges tartalmának megfelelően az alapvető jogok korlátozására módosították, a korábbi "érvényesülés" helyett. Ez így becsületesebb és egyenesebb.

Néhány kérdésre azonban a jövőben az új alkotmány kidolgozásával párhuzamosan vissza kell térni. Ezek közé tartoznak a hivatásos állomány tagjainak politikai tevékenységével kapcsolatos korlátozások, illetve ezek értelmezése, valamint a választójoggal összefüggő szabályozás is. Nagy jelentősége van a törvény azon paragrafusainak, melyek az érdekképviseleti szervezetek és az érdekvédelem rendszerét és működését szabályozzák.

Ez nemcsak azért fontos, hogy a jelenlegihez képest egyértelműbb viszonyok alakuljanak ki e tekintetben a honvédségnél, a fegyveres erőknél, hanem azért is, hogy az érdekvédelem az új és bonyolult helyzetben, az átalakítás időszakában is hatékony és konstruktív tevékenységgel segítse a feladatok és a problémák megoldását.

A szolgálati viszony alapvető tartalmi kérdései közül kiemelkedik mindaz, ami a hivatásos állomány pályaképét, előmenetelét, jövőjének kiszámíthatóságát, tervezhetőségét és követelményrendszerét szabályozza. A törvény paragrafusai ebben a tekintetben jelentős előrelépésről tesznek tanúbizonyságot. Korábbi javaslataink egy része itt is érvényesül, ezáltal a beosztásbeli és rendfokozati előmenetel követelményrendszere komplexebbé és teljes értékűbbé vált, különösen a pszichikai és a fizikai követelmények beépítésével.

Úgy vélem, hogy itt némi finomításra lett volna szükség, ezeket a későbbiek folyamán még javítani lehet. Általánosságban kell megállapítani azt, hogy itt egy rendkívül nagy szabályozásról van szó, 343 paragrafusból áll a törvény. Amikor a honvédelmi törvényt kötelezően revízió alá kell venni, akkor majd a tapasztalatok alapján meg fogjuk vizsgálni, hogy szükséges-e a törvényt másfél-két év múlva módosítani. A hivatásos állomány rendfokozata is nagyobb hangsúlyt érdemel a viszonyrendszerben. Az általános európai és amerikai gyakorlatban a rendfokozat testesíti meg szinte teljes értékűen nemcsak a társadalom, hanem a katonatársadalom számára a katonai értékrendet. Jó lenne visszaadni a rendfokozatok rangját.

Továbbra is megfontolásra ajánlom azon véleményünket, amely a hivatásos állomány fenyítési nemeinek további bővítését vitatja. A lefokozás, az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés és a szolgálati viszony megszüntetése olyan súlyos fenyítések, amelyek talán nincsenek arányban a hivatásos állománnyal szembeni követelményrendszerrel, és méltatlanok is. Ezen észrevételeink azonban nem olyan súlyúak és jelentőségűek, amelyek a törvény jelenlegi elfogadását döntően befolyásolnák. Egy részüket a törvény kapcsán kiadandó kormányzati intézkedésekben valamilyen módon realizálni lehet, más részük továbbgondolást igényel és lehetőséget kell adni arra, hogy majd felülvizsgáljuk a gyakorlatot.

Igen fontos az új illetményrendszer, amely a köztisztviselői rendszert tekinti alapul, nemcsak az illetményátlagok növelését, hanem az egyes beosztási és rendfokozati kategóriák közötti eddigi kedvezőtlen arányok kiigazítását is jelenti. A pótlékok rendszere jobban igazodik a realitásokhoz és egyúttal igazságosabb is, illetve többlet-erőkifejtésre ösztönöz.

A nyugdíjrendszer és a végkielégítés rendszere igyekszik megőrizni az eddigi rendszer konstruktív vonásait és kísérletet tesz a hasonló európai rendszerekhez történő felzárkózásra.

(11.40)

Összegezve mondandómat: Kifejezésre szeretném juttatni, hogy az SZDSZ teljes mértékig tisztában van a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek össznemzeti jellegével és társadalmi jelentőségével. Ismeri a hivatásos állomány jelenlegi helyzetét, elismeri kiemelkedő helytállását, egyre nehezebbé és bonyolultabbá váló szolgálati viszonyait és csökkenő színvonalú életkörülményeit. Ezért egyetért a törvény szükségszerűségével, időszerűségével, céljával, mindenekelőtt azzal, hogy a hivatásos állomány tekintetében a jogok és kötelezettségek, valamint a feltételek és a juttatások a jelenlegi nehéz gazdasági körülmények adta lehetőségeken belül a törvény erejével egyensúlyba kerüljenek.

Mindezek alapján frakciónk és a saját magam nevében a beterjesztett törvényjavaslatot elfogadom, s az Országgyűlésnek még ez évben elfogadásra ajánlom. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)