Sebők János (MSZP)
SEBŐK JÁNOS, a Magyar Szocialista Párt vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Két héttel ezelőtt három törvényjavaslatról hangzott el miniszteri expozé. Mindegyike külön-külön is a maga területén nagy jelentőségű, hiszen mindegyik a Magyar Köztársaság függetlenségének, alkotmányos rendjének, valamint az ország és a lakosság anyagi javainak védelmét ellátó szervek hivatásos állományának és hadköteles tagjainak szolgálati viszonyát hivatott szabályozni. Ezek közül kiemelten kell kezelni a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslatot, mert ők alkotják e szervek gerincét, tehát döntően tőlük függ a különböző jogszabályokban meghatározott feladatok időbeni és minőségi végrehajtása.(12.00)
Ezért az a jogviszony, amely létrejön az állam és a hivatásos állomány között, nem egy egyszerű, hanem különleges közszolgálati jogviszony. Ez pedig azt jelenti idézek a törvényjavaslat 2. §-ának (1) bekezdéséből , hogy "mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg".
A köztisztviselőtől eltérő különlegességet az jelenti, hogy a hivatásos állomány tagjának több szigorítást és korlátozást kell vállalnia. Csak példaként néhányat megemlítek.
Vállalja, hogy kötelmeit szigorú függelmi rendben, életének és testi épségének kockáztatásával teljesíti. Elfogadja az alkotmányban biztosított alapjogai korlátozását csak néhányat: ilyen a gyülekezési jog, az egyesülési jog, a véleménynyilvánítási jog. Vállalja, ha szolgálati vagy szolgálatteljesítési helyét elhagyja, bejelenti, hogy hol tartózkodik. Elfogadja, hogy a miniszter által meghatározott időközönként ellenőrzik egészségi, pszichikai és fizikai állapotát, szakmai alkalmasságát, és ha ezeknek az ismételt ellenőrzések során sem felel meg, szolgálati viszonyát megszüntetik.
Természetes, hogy ezt a többletet az államnak kell különböző kedvezmények mint a köztisztviselőknél magasabb illetmény, alacsonyabb nyugdíjkorhatár stb. biztosításával kiegyenlíteni.
Tisztelt Országgyűlés! A hivatásos állomány szolgálati viszonyáról szóló törvény megalkotásával az Országgyűlés egy régóta esedékes adósságot törleszt, amelyet a fegyveres szervek százezer fős állománya és családtagjaik már jogosan várnak. Ugyanis a jelenleg érvényben levő 1971. évi 10. törvényerejű rendelet magán viseli a következő jegyeket:
A szolgálati jog az akkor érvényesülő pártállami berendezkedésből fakadó politikai igényeknek felelt meg, például a testületekből történő kiáramlást elsősorban adminisztratív eszközökkel akadályozta, vagy bírói jogorvoslat nem volt, mert ezt úgymond a párt biztosította. A szolgálati viszony alapvető szabályait a törvényerejű rendelet, míg az egyes jogokra és kötelezettségekre vonatkozó részletes szabályokat alacsonyabb jogszabályok és belső, a miniszterek által kiadott rendelkezések állapítják meg.
Végül pedig az, hogy e fontos jogszabályt 21 laikus személy, az Elnöki Tanács emelte törvényerőre, mutatja a fegyveres szervek hivatásos állományának a társadalomban kijelölt helyét, amiből az következett, hogy ma már a családoknak jelentős része kénytelen a létminimum szintjén vagy az alatt élni. Ezért aztán sokan elhagyták a pályát.
A törvényerejű rendelet amelyet a köznyelv ma már jogosan rabszolgatörvénynek nevez tovább nem tartható. Mert e szabályozási mód ellentétben áll az alkotmány és a jogalkotási törvény szabályozási követelményeivel. Ezért szükséges az új törvény megalkotása.
A munka újrakezdésekor nagy vita volt ezt már Mécs képviselőtársam is elmondotta a szakértők és nem szakértők között. A szabályozott viszonyokat egy átfogó törvényjavaslatban vagy külön-külön kell rendezni. Olyan koalíciós döntés született, hogy közös törvényben kell szabályozni, mert fontos társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy az egyes fegyveres szervekre vonatkozó alapvető szabályok összhangban legyenek.
A hivatásos szolgálati viszony újraszabályozásának kiemelt célja, hogy törvényben kerüljön kifejezésre a társadalmi közmegbecsülés a speciális közszolgálat teljesítéséért. Ennek keretében a nagyobb áldozatvállalás ellenében más munkavállalókhoz képest kedvezőbb körülményeket kell biztosítani a hivatásos állomány számára az illetmény, a különböző juttatások és kedvezmények területén. A családtagokra is kiterjedő fokozottabb elvárások miatt indokolt, hogy egyes kedvezmények a családtagokat is megillessék.
A törvénytervezet tehát a szolgálati viszony átfogó szabályozásának igényét kielégítve magában foglalja a határozott időre létesített szolgálati viszonyra, a fegyveres szervek közötti átjárhatóság feltételrendszerére, a rendfokozatban és beosztásban kiszámítható előrehaladásra, valamint a sajátos társadalombiztosításra vonatkozó szabályokat. Átveszi a szolgálati viszonyt érintő más honvédelmi és rendőrségi törvényekben szereplő normákat, hatályon kívül helyezésük mellett az időközben szükségessé vált módosításokkal. Ezért a határőrizetről előkészítés alatt álló, a büntetés-végrehajtás szervezetéről már elfogadott, illetve a tárgyalás alatt levő nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslatok, törvények sem tartalmazhatnak a hivatásos állomány szolgálati viszonyával kapcsolatos szabályokat, hiszen azokat e törvénybe indokolt felvenni.
Szélesíti a szolgálati viszony megszűnésének lehetőségeit. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvényhez hasonlóan a szolgálati viszony megszüntethető közös megegyezéssel, és megszűnik a törvény erejénél fogva e törvényben meghatározott esetekben. A fegyelmi jogot az egyetemes emberi szabadságjogokhoz viszonyítva szabályozza. Tartalmazza az érdekképviseleti szervek létrehozásának feltételeit, jogaikat, de tevékenységük korlátait is, valamint a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró feladatait.
Kiterjeszti a bírósági út igénybevételét a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogvitában. Ezáltal a szolgálati viszonyból eredő jogvita elfogulatlanul orvosolható. Új illetményrendszert vezet be erről miniszter úr hosszan beszélt , amely ugyan magasabb a köztisztviselők illetményénél, bár annak rendszerére épül. De ez áll arányban a szolgálat nehézségével és a fokozott igénybevétellel.
A köztisztviselőkhöz viszonyítva kedvezőbb nyugellátási rendszert biztosít. És végül igazodást jelent a NATO-hoz, illetve az Európai Unióhoz történő csatlakozás jogharmonizációs törekvéseihez.
Tisztelt Országgyűlés! Elismeréssel kell szólni azok munkájáról, akik e törvénytervezetet előkészítették. Az a tény, hogy például a Magyar Honvédségnél dr. Fehér József közigazgatási államtitkár úr és munkatársai a törvény koncepcióját a hivatásos állomány döntő többségével megvitatták, azt jelenti, hogy a törvénytervezet tartalmazza véleményüket, javaslataikat. Tudomásom szerint a többi fegyveres szervnél is hasonló módon készítették elő a tervezetet. Ezen kívül az érdekvédelmi szervezetekkel is több esetben megvitatták, és számos javaslatukat elfogadták.
Sajnálatos, hogy nem tudtak egyezségre jutni az illetményrendszer bevezetésének időpontjában. Remélem, hogy a kormány elfogadja a valamelyik módosító javaslatban beterjesztett időpontot, legyen az 1997. vagy 1998. január 1-je, mert ez szigorúan magánvéleményem az 1999. január 1-je két okból nem fogadható el.
(12.10)
Az egyik: etikátlan az, hogy egy csoport vállára odateszünk egy kemény követelményekkel telített törvényt, és azt majd három év múlva kívánjuk ellentételezni, amit lehet és ez a másik ok , hogy egy másik kormánynak kell teljesítenie.
Röviden szólni kívánok még a törvénytervezet hibáiról, amelyek véleményem szerint abból adódnak, hogy öt minisztérium készítette, és elmaradt az alapos egyeztetés és a végső ellenőrzés. Csak két példát erre, mert gondolom, hogy képviselőtársaim bővebben fognak ezekről szólni.
Az egyik: Szinte érthetetlen, hogy az öt minisztériumban nem volt egy személy, aki ismeri a magyar nyelvtan szabályait. Különösen sok a mondatszerkesztési hiba, ami miatt több módosító javaslat benyújtása várható.
A másik, a 326. § a következőt írja elő: "Az országos parancsnokot és helyettesét elhalálozás esetén akkor is, ha ez a nyugállományba helyezés után következett be, a vám- és pénzügyőrség halottjának kell tekinteni." Vajon ez nem illetné-e meg a többi országos parancsnokot is? ez a kérdés. Igen, ha az előbb említetteket megilleti, de gondolom, hogy ezt az illetékes miniszterre kell bízni, és nem törvényileg szabályozni.
Befejezésül, tisztelt képviselőtársak, a Szocialista Párt képviselőcsoportja szeretné, ha közösen a mának, de inkább a holnapnak szóló törvényt alkotnánk. Olyan törvényt, amely egyben kielégíti a hivatásos állomány azon várakozását is, hogy rendeződik jogviszonya, előmenetele, pályája kiszámíthatósága, érdekképviselete, egzisztenciális megbecsülése; olyan törvényt, amely egységesíti a hivatásos állomány tagjainak mint egyenruhás állampolgároknak a nyugat-európai normáknak megfelelő jogait és kötelességeit.
Abban a reményben, hogy minden képviselőcsoport segíti az elmondottak megvalósítását, amikor a Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében a benyújtott törvényjavaslatot elfogadom, javaslom szintén a képviselőcsoport nevében a törvénytervezet megvitatását, kiegészítését és konszenzussal történő elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)