Mészáros Gyula (KDNP)

1995. december 11.

DR. MÉSZÁROS GYULA, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Régi adósságát törleszti a tisztelt Ház a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslat napirendre tűzésével. Régóta várják a katonák, a határőrök, a rendőrök, a polgári védelem tagjai, a vámőrök, a tűzoltók, a nemzetbiztonsági szolgálat tagjai, hogy feladatukat, jogállásukat és illetményrendszerüket törvény szabályozza.Az említett szervezetek tagjai különleges közszolgálati viszonyban állnak az állammal. Szolgálatukat önkéntesen vállalták, élethivatásukat szigorú függelmi rendben, sokszor életük és testi épségük kockáztatásával végzik. A nehéz munka mellett elfogadják állampolgári jogaik korlátozását is, ezért méltán megilletik őket az e törvényben biztosított jogosultságok és illetmények.

Miben nyilvánulnak meg ezek a jogkorlátozások? A hivatásos állomány tagja szolgálati helyéről áthelyezhető, vezényelhető, szabadidejében és szabadsága alatt is behívható, még ha a helyzet úgy kívánja, egy külföldi nyaralásból is hazarendelhető.

(12.30)

Megnyilvánul ezen kívül a jogkorlátozás a véleménynyilvánítás szabadságában is. Korlátozza a törvény a gyülekezési és egyesülési jogaikat. Ma már a hivatásos állomány tagjai is megszervezték érdekképviseleti szerveiket, amelyek szabadon működhetnek, azonban a jogkorlátozások ezen a területen is érvényesülnek: például sztrájkot nem szervezhetnek.

E törvényben kell arra is jogi garanciákat adni, hogy a hivatásos állomány szakszervezeti és érdekképviseleti szervezeteinek tagjait és vezetőit e tevékenységükből eredően hátrányos megkülönböztetések ne érhessék. Úgy gondolom, az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve ilyen esetek ritkán fordulnak elő. Például a honvédségi szakszervezetek vezetőit a honvédelmi bizottság többször meghallgatta, a parancsnokok jelenlétében őszintén feltárhatták problémáikat.

A szolgálati viszony szüneteltetéséről szóló 51. § segíteni akarja a hivatásos állomány passzív választói jogának gyakorlását azzal, hogy akit országgyűlési képviselői, főpolgármesteri, polgármesteri, önkormányzati vagy kisebbségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként nyilvántartásba vettek, annak szünetelteti szolgálati viszonyát. Ezzel gyakorlatilag ki is zárja a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjait ezen tisztségek eléréséből.

Állításomat példával is igazolom. Egy választáson a jelölt nyilvántartásba vétele és a választás napja között legalább egy hónap eltelik. Nos, tegyük fel, hogy egy rendőrtiszt indul mondjuk a polgármesteri tisztségért egy kisvárosban. Szolgálati viszonya szünetel, vagyis legalább egy hónapig nem kap fizetést, de talán van megtakarított pénze, és elviseli az egy hónap fizetéskiesést annak reményében, hogy polgármester lesz belőle. Milyen esélyekkel indul? Miután e törvény 18. §-a szerint pártnak tagja nem lehet, nem valószínű, hogy bármelyik párt támogatását elnyerné. Miből lesz pénze hirdetésre, plakátra, kampányra, hiszen arra a hónapra még fizetést sem kap? Ismert sem nagyon lehet, hiszen politikai gyűlésen meg sem jelenhet egyenruhában. Tehát esélyei minimálisak, így aligha fogja megkockáztatni az indulást, mert ha a választás után vissza akar térni eredeti beosztásába, kérdés, hogy megvan-e még az a státusz, vagy már mást vettek fel a helyére?

Tehát a törvénynek csak akkor kellene szüneteltetni a példánkban szereplő rendőrtiszt szolgálati viszonyát, ha megnyerte a választást és polgármester lett belőle. Hiszen a jelöltség nem jár akkora elfoglaltsággal, hogy közben feladatát ne tudná ellátni. Például egy orvos vagy tanár is végzi hivatását a jelöltség alatt is, sőt adott esetben még polgármestersége idején is.

Ezen kívül a törvénynek garantálni kellene, hogy a ciklus elteltével négy év múlva rendőrtisztünk visszakapja eredeti beosztását, és amennyiben a rendfokozatára előírt várakozási idő eltelt, elő is léptetik.

Még rosszabb a helyzet a társadalmi megbízású önkormányzati és kisebbségi önkormányzati képviselő választása esetén. Erre az esetre is mondok egy példát. Egy nagy laktanya van a kisváros szélén, és a kapcsolattartás miatt is jó lenne, ha legalább egy katonatiszt is tagja lenne a városi képviselő-testületnek. Egy századparancsnok jelentkezik, a jelölés megtörténik, a jelöltet nyilvántartásba vették és bekerül a képviselő-testületbe. Ezzel az 59. § c) pontja szerint négy esztendőre elvesztette állását, fizetést nem kap, legfeljebb a várostól némi tiszteletdíjat. Elfoglaltsága 3-4 hetenként egy este, amikor ülésezik az önkormányzat.

Tudom, az előterjesztő jót akar, hiszen végül is jog szerint biztosított a hivatásos állomány tagjának passzív választójoga, vagyis minden tisztségre választható, aktív részese lehet a közéletnek csakhogy ezek elméleti lehetőségek, mert alig hihető, hogy ilyen feltételekkel bárki is jelöltséget vállalna. Tehát az egész 51. §-t újra kell gondolni, amire két lehetőség kínálkozik: vagy valódi lehetőséget és esélyegyenlőséget adni a választáson részt venni kívánó hivatásos állománynak, vagy pedig ki kell jelenteni a törvényben, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai nem választhatók közéleti tisztségekre. Ha a törvény így marad, látszólag, de jure, nem korlátoztuk a hivatásos állomány tagjainak állampolgári jogait, a valóságban azonban igen, mégpedig súlyosan.

A szolgálat teljesítésére vonatkozó szabályok közül pontatlannak és aggályosnak találjuk a 69. §-t. A hivatásos állomány tagja szolgálatteljesítése során köteles végrehajtani az elöljáró parancsát, kivéve, ha azzal bűncselekményt követne el. Mondjuk egy bankrabló elfogásánál az elöljáró tűzparancsot ad, de a beosztott rendőr a végrehajtást mérlegeli. A parancs elrendelését a (2) bekezdés szerint írásban kérheti, mert ő úgy ítéli meg, hogy bűncselekményt követne el. Mire a pecsétes, írásos parancs megszületik, a rabló túl van árkon-bokron.

Úgy gondolom, az elöljárónak tudnia kell, milyen parancsot ad, a beosztottnak a legtöbbször nincs ideje a parancsot értelmezni és mérlegelni. A parancs kiadásáért mindig az a parancsnok felel, aki kiadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk álló törvénytervezetnek egy nagyon fontos fejezete az illetmények rendszere. Jól kidolgozott rendszer, bár kissé bonyolult. A táblázatok szerint az első besorolási osztályba a tiszti, főtiszti és tábornoki beosztások, a második besorolási osztályba a tiszthelyettesek és a zászlósok vannak. A két fizetési kategória összesen 13+25, vagyis 38 fizetési fokozatból áll, ami tökéletesen elegendő az érdemek szerinti illetmények differenciálására. Ezen kívül még van illetménykiegészítés és illetménypótlék is. Az illetménykiegészítést azok kapják, akik minisztériumban, országos parancsnokságokon dolgoznak. Mi, kereszténydemokraták úgy gondoljuk, hogy inkább az ország távoli vidékein, a határokon, a legeldugottabb helyeken nehéz körülmények között dolgozó csapattiszteknek kellene adni az illetménykiegészítést.

Helytelenítjük, hogy idegennyelv-pótlékot csak az kap, aki olyan szolgálati beosztást tölt be, amelyben az idegennyelv használata szükséges. Nem olyan sok honvéd, rendőr és határőrtiszt tud idegen nyelveket, hogy ne lehetne mindenkinek nyelvpótlékot adni, akinek nyelvvizsgája van. A NATO-ba és az Európai Unióba készülünk. Nagyon fontos ilyen kis országban a nyelvtudás, és meg kell becsülnünk, akik idegen nyelveket beszélnek, főként a világnyelvek nagyon fontosak. Vannak viszont olyan területek, például a határőrség, a vám- és pénzügyőrség, ahol a szomszédos népek nyelvének ismerete is nagyon fontos, és ennek értékét a nyelvpótlékban is kifejezésre kell juttatni.

Mi, kereszténydemokraták, úgy gondoljuk, hogy ez az illetményrendszer jól kidolgozott, és életbe léptetését már várják az érintettek. A legnagyobb probléma az vele, hogy a 339. § szerint 1999. január 1-jéig kell életbe léptetni. Úgy véljük, meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a jövő évi költségvetésben erre forrást találjunk, és 1997. január 1-jével lépjen életbe ez a jól kidolgozott illetményrendszer.

Az összes fegyveres szervezetek, a katonák, határőrök, rendőrök, büntetés-végrehajtásban dolgozók illetménye évek óta nem követi az inflációt, reálbérük csökkent, ideje, hogy áldozatos munkájukat anyagi megbecsülés ellensúlyozza. A fegyveres szerveknél igen jelentős a pályaelhagyás, a honvédségnél átalakítás van, sok tiszt alacsonyabb beosztásba kényszerül, vagy más helyőrségbe kell költöznie. Ezért fontosnak tartjuk, hogy az új illetményrendszer életbe léptetése 1997-nél tovább ne halasztódjék.

(12.40)

Ezenkívül az illetményrendszer bevezetését politikai okból sem etikus tovább halasztani, hiszen 1998-ban országgyűlési választások lesznek, és a jelenlegi kormány döntését a következő kormánynak kellene végrehajtani. Ez a törvényjavaslat nagyon sok elemből áll, felöleli a hivatásos állomány életének minden területét, de kétségkívül az egyik legfontosabb része az illetményrendszer, és mi, kereszténydemokraták csak akkor tudjuk támogatni, ha az előterjesztő elfogadja a módosító javaslatunkat, és 1997-től ezt az illetményrendszert alkalmazná valamennyi érintett esetében.

Emlékeztetünk rá, hogy a hadsereg átalakítása folytán a Magyar Honvédség létszáma 37 százalékkal csökken 3 év alatt, és a kormány ígérete az volt, hogy kisebb, ütőképesebb, jól felszerelt és jól fizetett hadseregre van szükség. Most itt a lehetőség, az egy év halasztást talán még elviselik a fegyveres szervek dolgozói, de három év türelmi idejük alig hisszük, hogy lenne.

A törvénytervezet második része az egyes szolgálatokra vonatkozó különleges szabályokat taglalja, mert az egyes szolgálatok között lényeges eltérések vannak. De nemcsak az egyes szolgálatok között, hanem még azokon belül is igen nagyok a különbségek a feladatokat illetően. Ezért például a hivatásos katonák a fokozottan veszélyes szolgálatért illetménypótlékot kapnak.

A tiszti rendfokozatokban a várakozási időt egy évvel javasoljuk csökkenteni. Vagyis hadnagynál 2 év, főhadnagynál 3 év, századosnál 4 év, őrnagynál 5 év, alezredesnél 6 év. Ez összesen 19 év, így aki 25 évig szolgál, az az utolsó 6 évet ezredesi rendfokozatban töltheti. Ez annál inkább indokolt, mert most négy tábornoki fokozat van a régi három helyett. Így aki végigszolgálta az életét, nyugdíjas koráig érhesse el az ezredesi rendfokozatot.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja nevében ígérhetem, hogy amennyiben legalább a legfontosabb módosító javaslatunkat nevezetesen az illetménytábla '97. január 1-jei bevezetését elfogadja a tisztelt Ház, úgy számíthat a törvényjavaslat elfogadásánál az igen szavazatainkra. Köszönöm türelmüket. (Taps a KDNP padsoraiból.)