Gyuricza Béla (Fidesz)
GYURICZA BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Hölgyeim és Uraim, akik a rádió vagy a televízió előtt ebben a kora délutáni órában figyelik a mai parlamenti munkát! Bevezetőben szeretném elmondani, hogy úgy érzem, a magyar parlament a rendszerváltozást követő egyik legjelentősebb törvénye megalkotásának vagyunk tanúi. A törvény hatása közvetlenül a magyar polgárok olyan csoportjára terjed ki, amely csoportban speciális közszolgálatot teljesítenek a haza, a közrend, a közbiztonság, a polgárok életének és vagyonának, környezetbiztonságának őrzésére, védelmére. Szolgálnak tehát, és védenek. Esküjük alapján az életük kockáztatásával. A speciális közszolgálat, az itt szolgáló állampolgárok közel negyedszázada még törvényi garanciákat sem élveztek, hiszen az 1971. évi 10. számú törvényerejű rendelet határozta csak meg jogaikat és kötelességeiket a mindenkori politikai hatalom értelmezése és érdeke alapján. Természetesen ez kihatott helyükre, szerepükre az állam közigazgatási rendszerében, a társadalom és a nemzet tevékenységében.Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Párt éppen ezért kiemelten kezelte, kezeli a fegyveres szervezetek hivatásos és szerződéses állományának jogviszonyáról szóló törvény megalkotását. Miért tehetnénk fel a kérdést. Mert a törvényben érintettek mindennapi szolgálata, eredményessége vagy eredménytelensége egyenes hatással van az állampolgárok mindennapi életére, élet- és vagyonbiztonságára, a társadalom egészének köz- és környezeti biztonságára, a demokratikus jogállam működésére, fejlődésére az európai integrációban elfoglalt jövőbeni helyünkre, szerepünkre. Mindezek alapján már a törvény-előkészítés teljes időszakában aktívan kerestük a kapcsolatot és személyes tapasztalatokat gyűjtöttünk a katonák, határőrök, rendőrök, vám- és pénzügyőrök, tűzoltók, polgári védelem és büntetésvégrehajtók, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőivel, érdekképviseleti szervezeteikkel, az egyes, főleg a fegyveres szervezetek végein szolgáló szervezetek tagjaival. Természetesen ebben a munkában nagyon konstruktív együttműködés volt az előterjesztők, az érintettek és a már említett parlamenti képviselők között. Hiszen két országos tanácskozáson zártuk a koncepció tapasztalatait Székesfehérváron, ahol az alkotmányügyi, önkormányzati és a honvédelmi bizottság több képviselője vett részt tanácskozásunkon. A törvényjavaslat tartalmával kapcsolatban az alábbi konkrét véleményeket szeretném elmondani.
Pozitívnak tartjuk, hogy a törvény a demokratikus jogállam működésének, a fegyveres erők, rendvédelmi szervek és titkosszolgálatok polgári irányításának, ellenőrzésének nélkülözhetetlen eszközévé válik. A demokratikus jogállamban az erre alapozott társadalomban az állampolgár és az egyenruhás állampolgár jogi és morális létének, kölcsönös alkotótevékenységének alapját képezi. A törvényjavaslatban véleményünk szerint konkrét értelmezést kapott az egyenruhás állampolgár speciális közszolgálati teljesítésének alapját képező jogok és kötelességek tartalmi teljes rendszere, az emberi és szabadságjogok biztosítottsága, korlátozottságának tartalma és törvényi garanciái. Alapjaiban összhang és harmónia teremtődött meg az alkotmány és más alaptörvények, a munka törvénykönyve, a köztisztviselők és közalkalmazottak jogállásáról szóló, valamint a honvédelmi törvény követelményei között. Érzékelhetőbben fogalmazódik meg az élete kockáztatásával szolgálatot és védelmet ellátó egyenruhás állampolgár társadalmi és anyagi juttatási rendszere.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat mielőbbi életbe léptetése, mely véleményem szerint már most a 25. órában van, a demokratikus jogállamiság megteremtésének halaszthatatlan követelménye. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy csak és kizárólag az alapvető jogok és kötelezettségek, juttatások és korlátozások harmonikus, egyidejű életbe léptetése teszi lehetővé, hogy a jogalkotói szándék és a cél megvalósuljon. Ennek alapján mindenképpen egyik meghatározónak tartjuk, hogy a törvénytervezetben szereplő 1991. január 1-jéig lévő pénzügyi rendszer életbe léptetése, mely véleményünk szerint az alkotmánnyal is ellentétes képviselőtársaim erről már több gondolatot is elmondottak 1997. január 1-jéig kerüljön bevezetésre.
(12.50)
Ezen pénzügyi rendszer bevezetése a fegyveres szervezetek működésének és korrupciómentességének nélkülözhetetlen alapját képezi. Szükségesnek tartjuk módosítani már a címét is, hiszen csak hivatásosokról szól a törvénytervezet, azonban köztudott, hogy a közeljövőben több ezer szerződéses katona jogviszonyát is hivatott a jelen törvény tervezete rendezni. Szükségesnek tartjuk továbbá, hogy a politikai jogok és a mozgásszabadság korlátozásával járó részeket is átgondolva, módosításokkal kerüljön elfogadásra, különös tekintettel az alkotmány 40/B § (4) bekezdésére és a 70. § (1) bekezdésére, amely a választói joggal függ össze.
Szükségesnek tartunk ugyancsak módosításokkal harmóniát teremteni a túlmunka, a túlszolgálat törvényes garanciáinak megteremtésével, illetve a munka törvénykönyvében rögzítettek figyelembevételével. Szükségesnek tartjuk az érdekvédelmi és érdekképviseleti garanciák bővítését, szükségesnek tartjuk az egyes fegyveres szervezetek specifikus szolgálati tevékenységét jobban figyelembe vevő, elsősorban a különböző pótlékrendszereket, a szolgálatiteljesítés körülményeit figyelembe vevő szolgálati körülményeket, és bizonyos értelemben az ehhez tartozó nyugdíjkorhatárokat. Hiszen az a rendőr, az a határőr, aki szolgálatának jelentős részét közvetlenül a határnál, illetve közvetlenül a közbiztonság érdekében vagy hogy egyszerű szavakkal fejezzem ki magam: az utcán tölti, azt hiszem, a 25 éves szolgálati viszonya után jogosult a nyugdíjra, nem biztos, hogy az 55. életévében vagy ezt követően mint ahogy a törvény fogalmaz, a mindenkori nyugdíjtörvényhez viszonyított öt év mínusszal. Hiszen képviselőtársaim említették csak át kell e tekintetben nézni , hogy a hivatásos állomány átlagéletkora 1985 és '95 között milyen formában alakult, és azt hiszem, az 58-59 év sok mindenről árulkodik.
Befejezésül engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy mindezek figyelembevételével, és talán egy kicsit személyes tapasztalat alapján is hiszen életemnek jelentős részét, közel 40 évet szolgáltam a fegyveres erők állományában , talán mint vén zászlótartó vagy mint obsitos katona, befejezzem egy filozófiával. Jó lenne, ha e törvény elfogadását követően lehetőséget teremtene arra, hogy a fegyveres szervezetek hivatásos állománya beosztásában és rendfokozatában, pénzügyi juttatásaiban és társadalmi megbecsültségében kifejezésre jutna a tudás, a felelősség, a hatékonyság, amely a nemzeti szükséglet, a társadalmi hasznosság alapján elsősorban ott jelentkezik, ahol a polgár és az egyenruhás állampolgár mindennapi tevékenysége folyik.
Mindezekkel együtt a Fidesz-Magyar Polgári Párt számos módosító indítványt adott be és ad még be, mellyel célja, hogy a néhány területen megfogalmazott módosító indítványokkal jobbítsa a törvény alapvető célkitűzéseit. Kérem tisztelt képviselőtársaimat e törvénymódosítási javaslatok átgondolására, megfontolására, majd pedig a törvényjavaslatba történő beépítést követően elfogadására.
Ezzel együtt én is azt javaslom, hogy szükséges a törvény minél előbbi elfogadása, életbe léptetése, és ilyen módosító indítványokkal alkalmasnak tartjuk arra, hogy a törvényalkotó céljait teljesítse. Köszönöm a türelmüket. (Taps.)