Ivanics István (KDNP)

1995. december 11.

IVANICS ISTVÁN (KDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Gondolom, hogy belügyminiszter úr ezzel a kérdéssel teljesen tisztában van, és megfelelő választ tud nekem adni. A kérdés igazából már nem az, hogy szerepelt-e a határ menti találkozón a Bács Épszer és az Üllői úti építkezés, hiszen ezt Tóth államtitkár úr már elismerte. Az igazi kérdés az, hogy a gazdaság szereplőinek összefonódása a politika szereplőivel sérti-e az igazságosság kritériumait, és veszélyt jelent-e hazánk érdekeire. Az Agrobank-botrány is rávilágított arra, hogy a kalandortőke legyen az külföldi vagy belföldi gátlástalanul felhasznál minden eszközt a jogtalan előnyszerzésre. Szerencsére jelen esetben egy ilyen tipikus kalandortőke-akciót melyre ma a független magyar bíróság a korábban már megalapozott jogos, jogerős ítéletet kimondta a szakmai hozzá nem értés is segített meghiúsítani. De ha dr. Petrovai László az 1990 előtti időszak építésügyi miniszterhelyettese és fia tervezőirodája nem követ el olyan dilettáns lépéseket, mint például hogy engedély nélkül kezd el építtetni, és a meglévő részletes rendezési terveket nem hágja át, akkor a Farkas International által produkált csalárd csődkísérlet sikerül, és kereket oldanak 300 millió forinttal.

Milyen védekezési lehetőség van ma az ilyen akciókkal szemben? Eljárunk-e a nemzetközi szerződéseink megkötésekor az ilyen ügyek jogi hátterének a kidolgozásában? Működik-e megfelelő beruházásvédelem? Belföldön is felkészültünk-e az ilyen és hasonló akciók kivédésére?

Ha rendben állnánk ezeken a területeken, akkor nem kellene olajgate-ről beszélni, nem kellene Alföld Fűszért és Bács Épszer-esetekről szólni, nem kellene most a már eddig meglévő 85 millió forintos kárról beszélni ezen ügy kapcsán, ha a jogorvoslati pályák, a szankcionálások elérnék a kor követelményét.

Várom miniszter úr válaszát. (Taps a jobb oldalon.)