Olasz János (MSZP)
OLASZ JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A 3. számú melléklet 10/d., h), valamint a kiegészítő szabályok 8. pontjához adtunk be képviselőtársaimmal módosító javaslatot. Az késztetett a kapcsolódó módosító javaslat elkészítésére, hogy nem mindenben értjük a bejáró gyermekek, tanulók után igénybe vehető kiegészítő hozzájárulást.Magyarországon az 1994-95. év statisztikája alapján, amihez nyilvánvalóan hasonló az 1995. évi és a '96. évi sem térhet el nagyban , 253 168 gyermeket, tanulót lehet bejáróként számba venni, közülük 164 ezer a középiskolába, 88 999 az óvodába és általános iskolába bejáró.
A finanszírozásban elmozdulásként értékelhetjük egyebek mellett, hogy mind az alapfokú, mind a középfokú oktatásban kiegészítő hozzájárulás igényelhető az óvodai nevelést, iskolai oktatást bejáróként igénybe vevők után. Ezt biztosan megelégedéssel veszik a középfokú oktatási intézményeket fenntartó önkormányzatok és az alapfokú nevelési, oktatási intézményeket fenntartó azon önkormányzatok, amelyek intézményeiben a közoktatási törvény 13. § (1) bekezdésében adott szabad intézményválasztási jog alapján bejáró óvodások, illetve általános iskolai tanulók vannak.
Kapcsolódó módosító javaslatunkban azt a hátrányos megkülönböztetést szeretnénk megszüntetni, amely a kiegészítő támogatás igénybevételéből kizárja a közös fenntartásban működtetett nevelési, oktatási intézményeket. Ezeket az intézményeket a 3 ezer fő alatti kistelepülések közösen tartják fenn. Tapasztalatból tudom, hogy a közös fenntartás költségeinek biztosítása egy-egy település költségvetésében a legnagyobb hányaddal képviselt.
Az ide bejáró óvodások után igényelhető 5400 forint, illetve az általános iskolások utáni 8100 forint biztosítása véleményünk szerint mindenképpen szükséges, indokolt. Módosító javaslatunkat eszerint készítettük el.
A 10. § d) pontja a következők szerint módosulna elképzelésünk szerint. Az eredeti szöveg azt mondja, hogyha az óvodai ellátást olyan gyermek veszi igénybe, akit az állandó népességszám megállapításánál nem lehet figyelembe venni és aki nem tartozik az óvoda fenntartójának ellátási kötelezettségébe, az a), b) pont alapján megállapított hozzájárulás mellett 10 százalék kiegészítő hozzájárulás igényelhető.
(10.20)
Módosításunk lényege az, hogy pontosítjuk: hol nem vehető igénybe az állandó létszámnál. Az új szöveg ez lesz: "Ha az óvodai ellátást olyan gyermek veszi igénybe, akit az intézmény székhelye szerinti önkormányzat állandó népességszámánál nem lehet figyelembe venni, az igényelheti."
Bevettük ide az a) és b) pont mellé a c) pontot is, amely véleményünk szerint indokolatlanul maradt ki. A c) pont ugyanis arra vonatkozik, hogy ha az óvodai ellátást olyan településen szervezik, ahol az állandó népességszám nem éri el a háromezer főt, az a), b) pont alapján megállapított hozzájárulás mellett tíz százalék kiegészítő hozzájárulás igényelhető. Tehát az eredeti szövegből a háromezer fő alatti kistelepülések mindenféleképpen kimaradnak.
Ugyanez a problémánk a h) ponttal, ahol az általános iskolásokra vonatkozó hátrányos megkülönböztetés van. Ide is "az intézmény székhelye szerinti önkormányzat" pontosítást vittük be és az f) pont mellé a g) pontot, amely ugyancsak a kistelepülésre, a háromezer fő alatti településre vonatkozik.
Végül a kiegészítő szabályok rész 8. pontját, amely tulajdonképpen a kirekesztést teljessé teszi, egy elhagyással szándékoztunk módosítani. Az eredeti szövegrészben kitételként szerepel, hogy a közös fenntartású nevelési-oktatási intézmény esetén csak akkor igényelhető kiegészítő hozzájárulás azon a címen, hogy a gyermek tanuló nem az iskola székhelyén lakik, ha a gyermek tanuló olyan településről jár be, amelyik nem vesz részt a közös fenntartásban. Ezt a mondatot mi kihagyni javasoljuk és a 8. pont egyáltalán csak arra vonatkozna, hogy a közös fenntartású nevelési-oktatási intézmény esetén az intézmény székhelye szerinti önkormányzat igényelheti a normatív állami hozzájárulást és számol is el a hozzájárulással.
Indoklásunkban azt hoztuk fel, hogy a módosító javaslat nem támogatja azokat a gyermekeket, tanulókat fogadó önkormányzatokat, akik az óvodai ellátást, iskolai oktatást közös fenntartású intézményben veszik igénybe. Ez nem indokolt, mivel azokat a településeket hozza kedvezőtlenebb helyzetbe, amelyek egyébként is hátrányos körülmények között látják el alapfeladatukat. A kapcsolódó módosító javaslat a hátrányos megkülönböztetés megszüntetését indítványozza.
A következő indítványunk a kiegészítő szabályokat egy újabb, 13. ponttal egészítené ki. Ez pedig a megyei önkormányzatok fenntartásába helyi önkormányzatok által átadott intézményekről szólna. Ha az iskolát a fővárosi, megyei önkormányzat tartja fenn azon az alapon, hogy a tanulót az állandó népességszám megállapításánál nem lehet figyelembe venni, kiegészítő hozzájárulást a fenntartó az után a tanuló után vehet igénybe, akinek egyik szülője sem vehető figyelembe a fővárosi, megyei fenntartású intézmény esetén az intézmény székhelye szerinti önkormányzat állandó népességszáma megállapításánál.
Indoklásunk az, hogy az oktatási intézmény megyei fenntartásba adásával a helyi önkormányzat amelyik egyébként a törvény szerint jogosult a kiegészítő hozzájárulás igénybevételére finanszírozási kötelezettsége megszűnik. A megyei önkormányzat, ha nem igényelhet kiegészítő hozzájárulást az átvett intézménybe bejáró tanulók után, indokolatlan hátrányba kerül. Ismerek olyan megyei önkormányzatot, amelynek költségvetésében azzal, hogy a megye területéről középfokú oktatási intézményeket vesz át, a normatíva és a tényleges fenntartási kiadás közötti különbség 300 millió forint. Nem tartom indokoltnak, hogy a bejárók utáni összeget, kiegészítő hozzájárulást ne vehesse fel. Ez ugyanis a kiegészítő rendelkezésekben és az egész mellékletben sehol nem szerepel. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)