Gyuricza Béla (Fidesz)

1995. december 12.

DR. GYURICZA BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Elnézést kérek az eggyel történt jobbraülésért. Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor a Magyar Honvédség és a Határőrség létszámával kapcsolatos országgyűlési határozati javaslati vitát tárgyalta a tisztelt parlament, az előkészítés során és a vitában valamennyi alkalommal felvetettük, hogy ennek a végrehajtása csak abban az esetben kivitelezhető, ha ennek a pénzügyi biztosítottságát a parlament a feladat mellé biztosítani tudja.

(10.30)

Akkor abban reménykedtünk, hogy a '96-os költségvetés során a költségvetés majd biztosítani fogja mindazt az összeget, amely a létszámcsökkentésből, illetve az átalakításból adódóan szükségessé válik. Reménykedtünk akkor abban is az Országgyűlés a 88-as határozatában úgy fogalmazott , hogy a kormánynak, illetve a tárcának ki kell dolgoznia a '98-ig szóló hároméves átalakítási programot, amelyben tulajdonképpen eléri a 98 ezer főről a 60 ezer főre történő csökkentést. És akkor e padsorokban ülő tisztelt képviselőtársaim előtt elmondottam, hogy ez a létszám amely itt a 12. számú mellékletben most száraz számként jelentkezik '96-ra és csak azt fogalmazza meg, hogy mennyi tisztnek, tiszthelyettesnek, sorkatonának és honvédségi közalkalmazottnak kell lenni '96 végére , egy olyan formulát eredményezett, amelynek alapján érthető módon katonai szervezeteket kellett megszüntetni, átalakíttatni. Tehát kapitálisan olyan jellegű változtatást kellett végrehajtani, amely az alkotmány szerint csak kétharmados törvénnyel történhet, és a honvédelmi törvény 5. §-a szerint pedig csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. A 6. § pedig egyértelműen fogalmaz: minden ilyen jellegű tervezetet a honvédelmi bizottságnak tárgyalnia kellene.

Tisztelettel tudom önöknek, tisztelt képviselőtársaim, jelenteni, hogy a november 30-án elfogadott kétezer egynehány százas kormányrendeletet, annak belső tartalmát a honvédelmi bizottság nem tárgyalta, legfeljebb néhány érdeklődő képviselő olvasta.

Most mi történik? A '96-os költségvetésben és ezt akkor is elmondtuk a vitában nincs biztosítva pénzügyi fedezet az ezekből adódó feladatokra. Olyannyira nincs biztosítva, hogy az általam említett november 30-ai határozatban a kormány felsorolja, hogy mely minisztériumok felelősek. És tessék elhinni nekem, tisztelt képviselőtársaim, hogy ebben a Pénzügyminisztérium még véletlenül sem szerepel; ami önmagában talán a Pénzügyminisztériumnak jó, mert nincs felelőssége. De önmagában, azt hiszem, ha a feladatot komolyan akarjuk venni, akkor tessék nekem megmondani, hogy a központi költségvetésben szereplő kapitális feladatok, mint például a fegyveres erők, ezen belül a Honvédség és a Határőrség; és a Határőrséget azért kapcsolom be, mert '96 végére egy korábbi kormányrendeletnek megfelelően át kell állni a hivatásos határőrszolgálatra; ennek indokát, én azt hiszem, nem szükséges itt elmondanom önöknek... Tehát gyakorlatilag olyan helyzet teremtődött, hogy a megnövekedett és más jellegű feladatrendszerrel együtt egy kapitális átalakításhoz a megfelelő pénzügyi fedezetek a '96-os költségvetésben nem szerepelnek. Az ezzel kapcsolatban beadott módosító indítványomnak a tartalma éppen az lett volna, hogy a tárca számvetése szerinti mintegy 3 és fél milliárd forintnyi kiadás vonatkozásában amelyből a törvényes körülmények között végrehajtott átalakítást és az elbocsátások személyi kihatásait fedezni kellett volna, és a két minisztérium között létrejött korábbi megállapodásnak megfelelően ennek 50 százalékát a központi költségvetésből, 50 százalékát pedig a honvédelmi költségvetésből kellett volna fedezni mi azt javasoltuk, hogy az egészet, erre való tekintettel, a központi költségvetés fedezze. Mégpedig abból a pénzösszegből, amely a társadalombiztosítás 3 százalékos csökkentése következtében rendelkezésre áll, tehát még csak az sem volt, hogy valamely más helyről vettük volna el. Ez azonban a bizottsági tárgyalások során sehol sem kapta meg a kívánt többséget, hogy a parlament elé kerülhetett volna.

Mindösszességében azt szeretném befejezésül elmondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy megint megismétlődött egy korábbi klasszikus hiba. A parlament bizonyos értelemben én így fogalmazom félre lett vezetve a két határozat kapcsán, amikor csak létszámot adtak ide, de nem ismerte meg a képviselő, hogy a létszám mögött igenis kapitális, szervezeti és feladatrendszert érintő változások vannak. Hiszen nem lehet ugyanazt a feladatot végrehajtani X létszámú katonai szervezettel, mint Y-nal. Ehhez pedig a pénzügyi biztosítottság nem szerepel sem a '96-os költségvetésben, sem pedig az általam átnézett 1995. november 30-ai kormányhatározatban; mint említettem, olyan módon sem, hogy a Pénzügyminisztériumnak lenne különösebb felelőssége.

Ezért tisztelettel felhívnám a kormány figyelmét: én úgy érzem, hogy nagy horderejű feladatról van szó. Nem hiszem, hogy szabad volna csak presztízskérdésként kezelni ezt az egész ügyet. Az én véleményem szerint, ez ennél sokkal fontosabb. Ezért kértem ma szót, mert egy visszafordíthatatlan folyamat még megállítható volna a biztosítottságot illetően. Ha ez nem történik meg és nem történik beavatkozás sajnos, a szolgálati törvény, mint tudjuk, az idén nem lesz elfogadva , a költségvetésbe nem kerül külön erre fedezet, a folyamat pedig, tisztelt képviselőtársaim, november 1-jével a kormányhatározat nélkül beindult, ezt ma már megállítani nem lehet; két nap múlva az új szervezetek élére kinevezik a parancsnokokat, és ezt az egészet a magyar parlament háta mögött és a magyar parlament honvédelmi bizottságának tárgyalási sorozata nélkül hajtották vagy kívánják végrehajtani. Én mélységesen megdöbbenek, mert 1994 júliusa óta minden egyes alkalommal írásban előterjesztettük javaslatunkat e tekintetben, azonban presztízskérdést csináltak; azt nézték, hogy honnan jött a javaslat, nem pedig annak a tartalmi részét. Most pedig eljutottunk oda, hogy itt van egy feladat benne van a 12. számú mellékletben, hogy milyen létszámmal , amely értelemszerűen, ahogy mondottam önöknek, tartalmaz egy szerkezeti struktúrát és hozzá tartozó feladatrendszert a Határőrségnél éppúgy, mint a Honvédségnél; de pénzügyi biztosítás nincs hozzá.

Most nem beszélek arról mert mondjuk, nem tartozik ide; csak megemlítem , hogy természetesen az ipari és kereskedelmi miniszternek sincs semmi feladata a november 30-ai határozatban. Maradt a külügyminiszter, a honvédelmi miniszter és a tárca nélküli miniszter, akinek van felelőssége benne; de az érintett minisztériumoknak, amelyeknek anyagi fedezetet kellett volna ehhez biztosítaniuk, semmilyen formában sincs.

Felteszem tehát, képviselőtársaim, a kérdést: mennyire komoly ez a '96-os költségvetés, ennek a fegyveres erőkre vonatkozó része, amelynek alapja a 12. számú melléklet, bár szerkezetében, igaz, hogy egy végtelen egyszerű táblázat; létszámokat ad, tiszteket, tiszthelyetteseket. Kérem a tisztelt kormányt, gondolja át, és javítsa ki, amit még lehet javítani, mielőtt egy olyan katasztrófa történne, mint amelyről ugyancsak a miniszterelnök úrhoz feltett kérdésemben úgy fogalmaztam, hogy lesz-e haderőreform; a válasz az volt, hogy igen. Feltettem a kérdést, hogy kinek? Mert a napokban több mint 600 tiszt és tiszthelyettes húszéves szolgálat után beadta, hogy a hadseregből el akar menni; a jogbizonytalanság, a létbizonytalanság és a feladat-bizonytalanság miatt, vagy elmegy huszonöt év után szolgálati nyugdíjba, vagy kilép a hadseregből. Mindez annak köszönhető, hogy ezt így, ahogy én önöknek itt most elmondottam ilyen fedezet hiányában próbálta a kormány megoldani. Köszönöm a türelmüket. (Taps a jobb oldalon.)