Toller László (MSZP)
DR. TOLLER LÁSZLÓ, az alkotmány- és igazságügyi bizottság többségének előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Amilyen rövid idő alatt intéződött el az eredeti törvényjavaslat megtárgyalása és elfogadása 1994 tavaszán, olyan hosszú ideig tart ennek az ügynek a folytatása a Magyar Országgyűlés plénuma előtt, e Ház falai között.Az alkotmányügyi bizottság nem először szembesül ezzel a törvényjavaslattal. Igaz, hogy az átvilágító bírák ügyének indult határozati javaslat kapcsán, de felmerült a törvény egész alkalmazhatóságának a problémája, és ezt alátámasztotta az Alkotmánybíróság azon határozata, amelyben az eredeti törvény több rendelkezését megsemmisítette. Ugyanakkor ugyanezen alkotmánybírósági határozat irányt mutatott az alkotmánysértés orvoslására, és való igaz, hogy a tisztelt előterjesztő, Balsai István képviselő úr olyan törvényjavaslatot terjesztett a Ház elé, amely az alkotmánysértés orvoslására irányul. Ezért történt az, hogy az alkotmányügyi bizottság támogatta első körben tárgysorozatba-vételét, második körben a sürgős tárgyalását. Ugyanakkor az alkotmányügyi bizottság múlt heti ülésén állást foglalt a törvényjavaslat alkalmasságát illetően, és megállapította, hogy tiszteljük az előterjesztő szándékát, ugyanakkor az általa előterjesztett törvényjavaslat több olyan pontot tartalmaz, amely részben nem felel meg az Alkotmánybíróság határozatainak, részben túlterjeszkedik azon, részben szűkítő módon értelmezi, ugyanakkor az átvilágító bírák státusát olyan módon kívánja megváltoztatni, amely az eredeti törvény tartalmától, szellemiségétől és a bíráknak szánt státustól messze eltér.
(11.20)
Az alkotmányügyi bizottság kifejezetten azért tartotta alkalmatlannak részletes vitára a képviselő úr által benyújtott törvényjavaslatot, mert az, hogy az átvilágító bírákból álló testület bírói státust kapjon, az Országgyűlés által megválasztott bírákként járjon el kontradiktórius eljárás nélkül és olyan bírósági funkciót vagy a képviselő úr által előterjesztett törvényjavaslat szerinti valamiféle igazságszolgáltatási szerv státust kapjon, amelyek túlmutatnak az eredeti törvény szándékán, nem helyeselhető, közjogilag értelmezhetetlen, alkotmányjogilag pedig problémákat vet fel. Tudniillik a képviselő úr javaslata szerint az Országgyűlés által választott bírákról lenne szó, akik igazságszolgáltatási feladatokat látnának el, részben bírói feladatkört, részben közjogi státust kapnának. Ez alkotmányosan meglehetősen nehezen értelmezhető.
Sajátosnak minősíthető a törvényjavaslatban az a szemlélet is, amelynek alapján az átvilágítandó személyek körét meghatározza. Sajátos a szemlélet azért, mert elég önkényesnek tűnik a képviselő úr által előterjesztett törvényjavaslatban a kiválasztás. Bár itt a plenáris ülésen elég széles körben magyarázta, hogy kiket, miért kell a törvény hatálya alá vonni, végül is az okfejtés nem konzekvens, és elég esetleges a kijelöltek köre. Mindezekre figyelemmel az alkotmányügyi bizottság 9 igen, 12 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy a törvényjavaslat általános vitáját nem támogatja, illetve nem fogja támogatni a részletes vitára bocsátást sem, és ennek megfelelően a Házszabály rendelkezéseit kívánja figyelembe venni.
A házbizottság eljárása kapcsán egy dolgot meg kell említenem. Azt, hogy álláspontunk szerint az alkotmányügyi bizottságnak kellett volna kiadni azt a Házszabály-értelmezési feladatot, hogy a kormány által benyújtott törvényjavaslat és a képviselő úr törvényjavaslatának párhuzamos megjelenése a napirendek között nem vet-e fel Házszabály-értelmezési problémát. Így az alkotmányügyi bizottság kérni fogja, hogy a későbbiekben ennek értelmezését a Ház végezze el. Összességében tehát nem támogatjuk a törvényjavaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)