K. Csontos Miklós (FKGP)
DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy egy picit nem szokás szerint visszakanyarodjak ahhoz a törvényhez, amelynek a módosítását most kéri a beterjesztő. Vissza kell kanyarodni az előzményekre! Mindenki tudja az előzményekből, hogy annak idején miként jött létre ez a törvény és milyen apropóból, hogyan választották meg a bizottságot, illetve a bírókat.Ezek a bírók kénytelenek voltak itt azt mondom egy tortúrán átmenni, annak ellenére, hogy ők mit sem tehettek arról, hogy őket bírónak választották meg. Ez a tortúra majdnem fölért egy inkvizícióval. Annak idején a bizottságok meghallgatták, több bizottság előtt meg kellett jelenni, itt voltak a páholyban, amikor végighallgatták az ezzel kapcsolatos vitát. Tehát azt kell mondani, hogy mindaddig ez a most megváltoztatni kért törvény jónak volt tekinthető, a bírák addig ellátták a feladatukat, amíg nem jött az az esemény, hogy valaki fennakadt a rostán és ez kiszivárgott. Eddig senkinek nem jutott eszébe, hogy ezt a törvényt meg kellene változtatni, módosítani kellene.
Azt hiszem, ez a mozzanat az, ettől a pillanattól kezdve beszélhetünk arról, illetve beszéltek arról, hogy ez a törvény nem is az a törvény, amit meg kellett volna hozni stb. stb. Azután kezdődött a tortúra a bírák ellen, azután lettek ők rosszak, azután lettek ők üldözöttek, holott az ő feladatuk lett volna az üldözés. Ilyen körülmények között, azt hiszem, jogos volt a képviselő úr előterjesztése. Annál is inkább jogos volt ez, mert hiszen előírta az Alkotmánybíróság, hogy azt hiszem, 1995. szeptember 30-áig kell beterjeszteni. A kormány ráült erre az ítéletre, hogy így mondjam, és utána nem tett semmit, tehát nem szüntette meg az alkotmányellenességet, hanem kényelmesen várt.
(11.50)
Most valóban azt kell mondani, hogy már megjelent a kormány által előterjesztett törvényjavaslat is; meg kell azt is mondani, összehasonlítható a kettő, és a kettő összehasonlítása most már azt eredményezi, hogy a beterjesztett önálló képviselői indítvány jobb, tulajdonképpen a tekintetben szélesebb körben fogalmazza meg, hogy kikre is vonatkozzon a vizsgálat, kik legyenek a vizsgálandó személyek. Tehát ilyen téren voltaképpen szélesíti a bírák hatáskörét és a jogát e tekintetben. Azt kell mondani, hogy ez örvendetes, és én a magam részéről támogatom.
Nagyon sok olyan javaslat is van ebben a törvénytervezetben, amely egyértelműen meghatározza a továbbiakban a bírák feladatát, meghatározza az ő jogállásukat. Ezek szükségesek, és korábban ez nem volt rendezve; való igaz. Én azt tudom mondani azzal kapcsolatban, amit Tóth Károly is állított, hogy ez nem alkalmas és nem jó, én azt hiszem, tévedésben van képviselőtársam, mert igenis ez a törvényjavaslat olyan, amelynek alapján komolyan tudnak dolgozni a bírák. Az volna elsődlegesen is a szükséges, hogy ne álljon meg és ne várakozzon itt hosszú időn keresztül ennek a vizsgálatnak az eredménye; tehát üzemeljen és menjen és haladjon előre, és vizsgálja meg azokat a személyeket, akikre a törvénytervezet javaslatot tesz.
A magam részéről azt gondolom, a Kisgazdapárt ezt a törvénytervezetet alkalmasnak tartja és javasolja is az általános vitára. Felvetődött Toller képviselő úr részéről olyan probléma, hogy ő nem tart mindent helyesnek és kívánatosnak.
Kérem szépen, azért van a módosító indítvány, hogy azzal lehet ezt a korrekciót elvégezni. Ha nem megfelelő, akkor módosító indítványokkal biztosan elfogadhatóvá tehető a törvénytervezet. Én azt hiszem, ezzel kellene élni, és nem arra törekedni, hogy ennek a törvénynek a megvalósítására minél később kerüljön sor.
A magam részéről csupán ilyen röviden kívántam reagálni rá; jóllehet még számtalan olyan momentum van, amit szükséges lenne elmondanom. De miután időbelileg más irányú elfoglaltságom van, azért kellett ilyen röviden elmondani, a mondókámat; kérem, szíveskedjenek ezt elfogadni és a javaslatom alapján érdemben is tárgyalni, olyan értelemben, hogy a mi álláspontunk szerint ez a beterjesztett javaslat megfelelő. Köszönöm szépen. (Taps az FKGP soraiban.)