Hack Péter (SZDSZ)
DR. HACK PÉTER, az alkotmány- és igazságügyi bizottság elnöke: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény értelmében az Országgyűlés illetékes bizottsága a jelenlegi helyzetben az alkotmány- és igazságügyi bizottság jogosult és köteles népi kezdeményezés, illetőleg népszavazásra irányuló kezdeményezés ügyében határozati javaslatot terjeszteni a tisztelt Ház elé. Ennek a kötelességemnek teszek eleget, amikor a H/1858. számú javaslatot az Országgyűlés elé terjesztem.A javaslat indokaként szeretnék néhány szót elmondani, hiszen nem az első olyan határozati javaslatot vagyunk kénytelenek az elmúlt időben az Országgyűlés elé terjeszteni, amely javaslat elutasítja a népszavazási kezdeményezést. Ebben az esetben amikor az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága megvizsgálta a kezdeményezést, először abban a kérdésben kellett hogy állást foglaljon: a kezdeményezés a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény IV. § (2) bekezdésében meghatározott döntéshozatal céljából kiírandó népszavazás lennee vagy sem. A bizottság a lefolytatott vita eredményeként egyhangú döntéssel úgy foglalt állást, hogy a kezdeményezés nem minősülhet döntéshozatal céljából kiírandó népszavazásnak, hiszen a döntéshozatal céljából kiírandó népszavazás eredménye kötelezi az Országgyűlést. Márpedig az köztudott a tisztelt Ház előtt, hogy jelen pillanatban a NATO-hoz való csatlakozás csak valamennyi parlamenti párt programjában szereplő követelmény, de ennek a csatlakozásnak a feltételei még nem adottak. És bár azt hiszem, ebben a teremben mindenki bízik abban, hogy még ezen országgyűlési ciklus keretében sor kerülhet a NATO-csatlakozásra, de erre senki sem a magyar kormány sem, a Magyar Országgyűlés sem vállalhat garanciát.
Tehát amikor számba vettük azokat a lehetőségeket, hogy a népszavazás eredményeként milyen döntések születhetnek és ezek a döntések mire kötelezhetik az Országgyűlést, azt kellett látnunk, hogy olyan kötelezettséget is támaszthat ez a népszavazás ha döntéshozatal céljából kiírandó népszavazásnak minősítjük , amely kötelezettséget a legnagyobb jóindulattal sem tudja teljesíteni a tisztelt Ház. Ezért a bizottság egyhangú állásfoglalása úgy szólt, hogy "A kezdeményezés csakis a törvény 4. § (3) bekezdésében meghatározott véleménynyilvánító népszavazás kiírására irányulhat." Ez derül ki magából a kezdeményezés szövegéből is. Tehát a kezdeményezés véleménynyilvánító népszavazásnak minősül a bizottság egyhangú véleménye szerint.
A népszavazásról szóló törvény értelmében ez a döntés azzal a konzekvenciával jár, hogy az Országgyűlésnek kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy a rendelkezésre álló benyújtott aláírások alapján kiírja-e a népszavazást 3 hónapon belüli időpontra vagy sem. Tájékoztatnom kell a tisztelt Házat, hogy az alkotmányügyi bizottság úgy ítélte meg, hogy ezen utóbbi kérdésben nevezetesen, hogy indokolt-e a népszavazás kiírása, szükséges-e, megvannak-e a népszavazás kiírásának a megfelelő feltételei vagy sem úgy ítéltük meg, hogy nem az alkotmányügyi bizottság a kompetens, hanem felkértünk két illetékes bizottságot, az Országgyűlés honvédelmi bizottságát, valamint az Országgyűlés külügyi bizottságát, hogy foglaljanak állást abban a kérdésben, nyilvánítsanak véleményt abban a kérdésben, hogy a bizottság elutasító vagy a kiírást lehetővé tevő javaslatot terjesszen-e az Országgyűlés elé.
Az utánam szóló bizottsági előadók nyilván ismertetni fogják bizottságaik véleményét. Ehhez az tartozik hozzá, hogy minket úgy tájékoztattak, hogy mindkét bizottság a népszavazás kiírását elutasító állásfoglalás mellett döntött. Ennek a mi megközelítésünk szerint a legfontosabb indoka az, hogy a népszavazás kiírása nem időszerű, mert ebben a kérdésben a Magyar Köztársaság jelenleg nincsen döntési helyzetben.
Azért tartom fontosnak hangsúlyozni ezt az elemet, mert a határozati javaslatunk, amit a tisztelt Ház elfogadására ajánlunk, egyértelműen leszögezi, hogy úgy ítéljük meg: a NATO-hoz csatlakozás kérdésében népszavazásnak kell döntenie. Meg kell jegyeznem, hogy ezt tartalmazza a kormányprogram is, és meg kell jegyeznem: valamennyi parlamenti párt e mellett voksolt a bizottsági szavazás során.
Egyetértés volt tehát abban a kérdésben, hogy a csatlakozási döntéshez szükséges pontos feltételek megismerését követően a Magyar Köztársaság NATO-hoz való csatlakozásának kérdésében népszavazást kell elrendelni. De ezt csak akkor tehetjük meg, ha a csatlakozás pontos feltételeit megismerhetjük.
(19.30)
Tisztemnek tartom tájékoztatni a tisztelt Házat arról is, hogy a bizottságnak számolnia kellett és az Országgyűlésnek is számolnia kell azzal a lehetőséggel, hogyha kiírjuk a népszavazást most, amikor a döntéshez szükséges pontos feltételek ismeretében nem vagyunk, akkor ebben a kérdésben a népszavazás kiírásától számított két éven belül újra népszavazást kiírni nem lehet. Tehát a népszavazási törvény nem teszi lehetővé, hogy ugyanabban a kérdésben két éven belül népszavazás újra kiírásra kerüljön. Ezért azt a kockázatot is mérlegelni kellett, hogy esetleg márciusra kiírt népszavazás sikertelensége vagy eredménytelensége esetén két éven belül nem nyílik lehetőség arra, hogy ugyanebben a kérdésben újra népszavazással döntsenek már akkor a választópolgárok, amikor a döntéshez szükséges ismeretekkel rendelkeznek.
Meggyőződésem szerint valamennyi bizottság amely mérlegelte ezt a kérdést ezt a szempontot is figyelembe vette, amikor azt javasolja a tisztelt Háznak, hogy az Országgyűlés elnökéhez eljuttatott kezdeményezés ügyében ne írja ki a népszavazást, de ebben az országgyűlési határozatban az Országgyűlés jelentse ki, hogy kötelezettségének tekinti, hogy amikor a döntés feltételei adottak, akkor a népszavazást kiírja, és a népszavazás fogja eldönteni érdemben a NATO-hoz csatlakozás kérdését.
Szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét arra is, hogy a bizottsági ülésen immár többedszer vetődött fel az, hogy az 1989-ben megszületett és azóta érdemben nem módosított törvény rendelkezései nagyon sok kívánnivalót hagynak maguk után, ezért indokolt, hogy februárban hatpárti tárgyalások keretében induljon meg egy törvény-előkészítő munka annak érdekében, hogy a következő ülésszak tehát az 1996 tavaszi ülésszak alatt a népszavazási törvény hibáit, hiányosságait kiküszöbölhessük.
Tájékoztatnom kell a Házat arról is, hogy az alkotmányügyi bizottság részéről is megfogalmazódott az a kritika, hogy a népszavazási törvény nem egyértelmű megfogalmazásai zavart okozhattak, és az aláírókat esetleg olyan kezdeményezés támogatására késztethették, amely kezdeményezés teljes jogi konzekvenciáival nem lehettek tisztában, illetőleg nem világos az, hogy ezek a kezdeményezések milyen szándékból milyen eredményekre vezethetnek. Ezeknek a későbbi zavaroknak és ebben a vonatkozásban utalok nemcsak a mostani kezdeményezésre, hanem az ezt megelőző két, elutasított népszavazási kezdeményezésre is a tapasztalatai is pontosabb, korrektebb jogi megfogalmazásra intenek, arra, hogy az új törvényben már elkerülhessük azt, hogy esetleg jó szándékú aláírók is olyan kezdeményezésekhez csatlakozzanak, amelyeknek teljes konzekvenciái nem világosak a számukra.
Mindezt összegezve kérem a tisztelt Házat, hogy a határozati javaslatunkat vitassa meg, és annak támogatása mellett foglaljon állást.
Köszönöm szépen. (Taps.)