Torgyán József (FKGP)

1995. december 17.

DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Igen Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy gondolom, hogy a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvényjavaslat benyújtására mindenképpen szükség volt, hiszen aki csak egyszer végigutazik mondjuk a 3-as úton, elhagyja Gyöngyöst, látja, mintha elhagyta volna Európát; és ha továbbutazik esetleg Debrecen vagy Nyíregyháza irányába, és elhagyja azt, mintha Ázsia legbelsejébe jutna. De ha Mátészalkát is elhagyja és annyira bátor személy, hogy ott is szeretne körülnézni, akkor meg kell érteni, az ott élő lakosság miért tartja, hogy Mátészalkán túl már az isten is megszűnik.Úgy gondolom, aki egy olyan Magyarországot szeretne a jövőben látni, amely eltünteti ezeket az óriási különbségeket, amelyek ma jobban szétszakítják az országot, mint a török megszállás alatt szétszakították azt, annak egyet kell értenie azzal a törekvéssel, hogy szükség van ilyen törvényre, és minél előbb megszületik az ilyen törvény, annál inkább jó ez az elmaradott térségeknek. Hadd legyen szabad arra utalnom, hogy természetesen nemcsak az elmaradott térségeknek van szükségük erre a törvényre. Mert aki például célul tűzi ki akár programjában, akár egyébként, hogy Budapestet valaha pénzügyi centrumként lehessen kiépíteni, az is meg fogja érteni, hogy egy ilyen törvény nélkül ez mennyire lehetetlen.

Aki kézbe veszi a most beterjesztett törvényjavaslatot, annak egyet kell velem értenie abban, hogy ez olyan, mint egy óriási bonbonier: szinte minden szépet és jót megtalál benne az ember, amit csak el lehet képzelni a harmadik évezredre, és az ember kedve szerint csemegézhet az óriási bonbonierből, mert hiszen ízesebbnél ízesebb falatok kerülnek onnan elő olyannyira, hogy érdemes megnézni:

Például a törvényjavaslat 2. §-a előírja a piacgazdaság kiépítésének elősegítését, az innováció térbeli terjedésének elősegítését, a társadalmi, gazdasági, környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítását, a főváros, a vidék, a város és a községek közti különbség eltörlését, jelentős infrastrukturális fejlesztést; olyan fejlesztési koncepciók, programok, tervek kidolgozását, amelyek lehetővé tennék számunkra, hogy az egész világot magunk mögött hagyjuk. De szól ez az Európai Unióról, különböző adottságú térségekről, elmaradt térségek felzárkóztatásáról, a gazdaság szerkezeti megújulásának szükségességéről... szóval annyi sok szépről, jóról, hogy magam valósággal zavarba jöttem, hogy lehet itt egyáltalán felszólalni ezzel a törvénnyel kapcsolatban? Fel kell tartani mind a két kezemet, sőt szívesen a harmadikat is feltartanám, ha lenne... (Derültség.)..., mert hiszen a törvény annyi sok szép, jót terjesztett elő.

Bajba csak akkor kerültem, amikor alaposabban elővettem a törvényt és mondtam, hogy nézzük meg, mert érdemes ezt a törvényt megnézni, ebben annyi sok szép, gyönyörű dolog van, hogy itt aztán tényleg nem szabad az idővel fukarkodni.

Nos, akkor gondoltam, hogy szaladjunk túl a 2. §on, nézegessünk egy kicsit tovább. Nos, amikor eljutottam a II. fejezetig, akkor a megütközésem már olyanná vált, hogy akkor már azért kezdtem továbbolvasni a törvényt kellő alapossággal, hogyha mint ellenzéki vezér, a kormány dilettantizmusára és teljes hozzá nem értésére akarok hivatkozni, akkor olyan anyag van a kezemben, hogy nincs az a rakétaelhárító rendszer, ami felvenné a küzdelmet ezzel az anyaggal, mert hiszen annyi bizonyíték van a kormány dilettantizmusára.

Mire kívánok utalni?

A 6. §-ban a területfejlesztésről szóló törvény átírja a Magyar Köztársaság alkotmánya II. fejezetét. Egy kissé megütköztem ugyan, hogy miként teszi ezt, mert hiszen az alkotmány 19. §-a határozza meg az Országgyűlés jogállását, jogait, de a mi derék beterjesztőnk bizony a javaslata 6. §-ában a), b), c), d), e), f), g) számozás alatt az Országgyűlésre további feladatokat ró. Olyan feladatokat sorol fel, amelyek az alkotmányban egyáltalán nem szerepelnek.

Így például előírja, hogy az Országgyűlés határozza meg a kiemelt térségek körét, beszámoltatja a kormányt a területfejlesztési politika végrehajtásáról.

(16.40)

A gondom csak ott van, hogy ha jól tudom alkotmányozási moratóriumot beszéltünk meg akkor, amikor az alkotmányozási folyamat elindult. A Kisgazdapárt ugyan ellenezte ezt, de végül is csatlakozott az alkotmányozási folyamathoz.

És van még egy kis apróság, amelyet szabad legyen megemlítenem: az alkotmány módosításához általában kétharmados többség kell, a jelen esetben négyötödös többség, de itt szó sincs arról, hogy a "lopakodó alkotmányozást" a területfejlesztés megoldhassa. Amikor mi korábban az ügyészi törvény és a legfőbb ügyész jogállása kapcsán hivatkoztunk a "lopakodó alkotmányozásra", akkor bizony nagyon keményen visszautasítottak minket, hogy ne beszéljünk mi "lopakodó alkotmányozásról", mert ez a kormánynak eszébe sem jutott.

Hát kérdezem, igen tisztelt miniszter úr, minek tekinti ön az előterjesztése 6. §-át, amely ismétlem a Magyar Köztársaság alkotmánya II. fejezetével tökéletesen szemben áll; szemben áll az alkotmány 19. §-ával; és egy olyan jogalkotási káoszt kíván létrehozni, amelyet még a harmadik évezred jogászai sem tudnának helyrehozni, ha önnek netán sikerülne most a kormánytöbbséggel ezt a dilettáns törvényt elfogadtatni.

Ha megtekintem a 7. §-t, akkor még nagyobb zavarba jövök, mert itt már az alkotmány VII. fejezetéhez is hozzányúl ez a törvény, és az alkotmány 35. §-ában felsorolt kormányfeladatokat ugyancsak nagyvonalúan, bőségesen kiegészíti. Csakhogy, igen tisztelt miniszter úr, hadd hozzam a szíves tudomására ha már a minisztériumnak nem tellett olyan jogászokra, akik ezt megmondhatták volna önnek , ily módon nem lehet a Magyar Köztársaság alkotmányát módosítani. Tehát ilyen módon ez az egész törvény olyannyira használhatatlan, hogy egy másodpercig sem lehet a Ház asztalán, mert lejáratja a Házat úgy, ahogy van. Azzal, hogy ez a törvény egyáltalán ide kerülhetett, és minden egyes másodperc, amelyben ez a törvény ennek a Háznak az asztalán szerepel, tulajdonképpen e Ház tekintélyét porig rombolja, sárba tapossa.

Legyen szabad külön kitérnem arra, hogy persze szólhatnék a miniszterek feladatairól is, mert itt is vállalja a területrendezésről szóló törvény, hogy az 1990. évi XXX. törvénnyel és annak a legkülönbözőbb kiegészítéseivel, alkotmánymódosításaival szemben a miniszter és más miniszterek feladatait meghatározza. Kérdezem, akkor miért volt szükség a miniszterek tevékenységével kapcsolatban törvényt alkotni, azt módosítani. Legutóbb amint azt ön is tudja, miniszter úr a minisztériumok felsorolására vonatkozó törvényt módosították 1994-ben; az 1/1994-es miniszterelnöki rendelet pedig a miniszterelnök helyettesítéséről rendelkezett; de a minisztériumok felsorolásáról és a miniszterek feladatairól szóló jogszabályt az ön által beterjesztett területrendezési törvénynek nincs joga módosítani.

Külön kell szólnom arról, hogy az ország és az egyes régiók területfejlesztési és területrendezési kérdéseit olyan módon kívánja rendezni ez a törvény, hogy mindenféle tanácsokat hoz létre. Úgy gondolom, ezek a tanácsok elképesztő apparátussal, valami óriási költséggel működő testületek lehetnének.

Kezdem a gondok felsorolását azzal, hogy ezek tökéletesen szemben állnak az önkormányzati törvényekkel, amelyek megint csak kétharmados törvények, és el nem tudom képzelni, hogy vajon az alkotmányügyi bizottságnak hányszor s miképpen kell majd állást foglalnia, ha ennek a törvénynek a legkülönbözőbb paragrafusait be akarja azonosítani, hogy melyikhez kell négyötödös jóváhagyás, melyikhez kétharmados jóváhagyás, melyikhez kell csak egyszerű többség. De hogy olyan bürokratikus szervezetet hozna létre ez a törvény, ami eddig Magyarországon még nem volt, ezt felelősségem teljes tudatában kijelentem.

Hiszen elég, ha csak arra utalok, hogy létrehoz országos területfejlesztési tanácsot, megyei területfejlesztési tanácsot, regionális na, ez már nem területfejlesztési, hanem valamilyen kideríthetetlen okból már csak fejlesztési tanácsot, de aztán az önkormányzati társulást illetően is létrehoz egy testületet, amelyet már megint "területfejlesztési"-nek nevez.

Úgy gondolom, a bürokratikus szervezetek dömpingjén túlmenően ez a törvény olyan hatásköri nonszenszeket tartalmaz, amelyek miatt az egész törvény annak ellenére, hogy szívem szerint mindent elkövetnék, hogy ezt jobbítsam, javítsam, és ezen a területen végre legyen egy elfogadható, érdemi tárgyalásra alkalmas anyag nem jó.

Engedjék meg, igen tisztelt képviselőtársaim, hogy külön felhívjam a figyelmüket arra, hogy ez a törvény nemcsak a negyedik tanácstörvény lehetne ha egyáltalán azt a színvonalat meg tudná ütni, amelyet a korábbi tanácstörvények megütöttek , hanem ez a törvény tulajdonképpen a káosz törvénye lehetne, mégpedig valami olyan elképesztő káoszé, amilyenről képviselőtársaimnak rémálmukban sem lehetne fogalmuk, ha nem olvasnák el alaposan ezt a törvényt.

A vezérszónoklatot illetően még abból indultunk ki, hogy megpróbáljuk jobbítani ezt a törvényt, vezérszónokunk be is terjesztett különböző módosítványokat. De a jogi átfedések miatt, és mert az egész jogalkotási törvényt félrerúgja miniszter úr, ez a ön által beterjesztett területfejlesztési törvény, és a legkülönbözőbb alkotmányos feladatokat akarja megoldani ami egy jogi nonszensz és képtelenség, és az egész alkotmányozás folyamatával szemben álló valamiféle területfejlesztési alkotmányozási koncepciót tartalmaz , jogilag értékelhetetlen. Ez egy olyan elfogadhatatlan helyzetet teremt, igen tisztelt miniszter úr, hogy én úgy gondolom, önnek ezt a törvényt sürgősen vissza kell vonnia, és utána a téli szünetet arra kell felhasználnia, hogy a székét olyan személynek adja át, aki ilyen törvényt nem fog beterjeszteni.

Köszönöm a türelmüket. (Taps a kisgazdák padsoraiban. Zaj a bal oldalon.)