Szentkuti Károly (SZDSZ)

1995. december 17.

SZENTKUTI KÁROLY (SZDSZ): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A Szabad Demokraták Szövetségében lévő képviselők, de ugyanígy elmondhatom, hogy nyilván a szocialista frakcióban lévő képviselők és az ellenzéki pártokban lévő képviselők sem tegnapelőtt kezdtek foglalkozni a területfejlesztési törvénytervezettel, hanem nagyon régóta, lassan már háromnegyed év óta.Ezekben a vitákban, ezekben a véleménycserékben nagyon markáns vélemények fogalmazódtak meg a területfejlesztési törvény előkészítésével kapcsolatosan. Ennek következménye volt az, hogy a két kormánypárt képviselői, akik ezzel a területfejlesztési törvénytervezettel foglalkoztak, tavasszal letettek egy olyan javaslatcsomagot, amelyet iránymutatásul szántak a törvénytervezet előkészítéséhez, majd a törvénytervezet benyújtása után újból nagyon komoly egyeztetések indultak, s ezek során erről Wekler Ferenc képviselőtársam részben már szólt jelentős módosításokat fogalmaztunk meg a törvénytervezettel kapcsolatosan. Ezzel csak azt szeretném jelezni, tudatában vagyunk annak, hogy egy nagyon fontos törvénytervezetről van szó, s éppen ezért rendkívül sok aggály, rendkívül sok probléma vetődött fel ezzel a törvénnyel kapcsolatosan, és nyilván maradnak nyitott kérdések is, amelyeket a későbbiekben tisztázni kell, hiszen ez a törvénytervezet gyakorlatilag egy teljesen új területet próbál szabályozni, próbál működésbe hozni.

Most arról szeretnék beszélni, hogy melyek azok a vitapontok s az ezekkel kapcsolatosan megfogalmazott módosító javaslatok, amelyekben a két kormánypárti képviselő, illetve az előterjesztő miniszter úr gyakorlatilag megegyezett, illetve konszenzusra jutott. S azt gondolom, akkor némiképp eleget teszek Balsay képviselő úrnak is, hiszen nem általános politikai kérdésekről, amelyek mindig élénk vitát váltanak ki a Házban, inkább a törvény szakmai oldaláról beszéljünk, amely ebből a szempontból meghatározó.

Nyilván ezek a kérdések elsősorban két területtel kapcsolatosan vetődtek fel. Egyrészt magának a területfejlesztésnek az intézményrendszerével kapcsolatosan, másrészt pedig a területfejlesztés forrásoldalával kapcsolatosan. Ez a két terület az, amely a törvénytervezet gerincét alkotja. Már a törvény-előkészítés kezdetekor leszögeztük, megmondtuk, aláhúztuk, fontosnak tartottuk, hogy a területfejlesztési törvénytervezet intézményrendszerének egy többszereplős intézményrendszernek kell lennie, amely a partnerség elvén kell hogy szerveződjön és lehetőség szerint minél nagyobb módon és formában konszenzusos működési technikát kell hogy megvalósítson.

(17.40)

Másrészt fontos, leszögeztük azt, hogy a területfejlesztési törvénytervezetnek erőteljesen kell a piaci feltételekhez is igazodnia és alakulnia, és ezt nagyon sokszor szeretném aláhúzni, hogy irányultságának programcentrikusnak kell lennie, tehát adott, konkrét programok finanszírozását kell hogy megvalósítsa.

A területfejlesztés intézményrendszere alapvetően három szintből tevődik össze, s a szintek közül volt, amelyik nagyobb vitát váltott ki, volt, amelyik kevesebbet. Az országos szinten tulajdonképpen három szereplő jelenik meg: az Országgyűlés, a kormány és az Országos Területfejlesztési Tanács, és itt nyilván nagyon figyelni kell arra, hogy e három szint összehangolt működése megtörténjék.

A másik szint, és én tudatosan így fogalmaznék, a regionális, megyei szint, amelyik nyilván a középszintű területfejlesztésnek a problémakörét kell hogy kezelje, és a harmadik szint, amely az SZDSZ számára mindig nagyon fontos volt, a települési, vagy önkormányzati társulások, kistérségi társulások szintje.

Mindhárom szintnél fontosnak tartottuk azt, hogy az ügyrendjét, s ez megjelenik a módosító javaslatokban, hogy az ügyrendjét egyhangúlag határozza meg. Ezzel teremtünk arra lehetőséget, hogy ezekben a területfejlesztési tanácsokban megjelenő több szereplő az ügyrend során a partnerség elvét ki tudja alakítani és érvényesíteni tudja.

Nagyon fontosnak tartom azt is, főleg a területfejlesztési, a megyei területfejlesztési és az önkormányzati, kistérségi társulási szintnél, hogy mindkettő önálló jogi személyiséggel bír.

Harmadrészt nagyon fontosnak tartottuk a három szint esetében azt, hogy mindhárom szintben megjelenjék a másik szint képviselője. Tehát ilyen formában az Országos Területfejlesztési Tanácsban kapjanak helyet a regionális jogállással rendelkező területfejlesztési tanácsok, a megyei területfejlesztési tanácsok képviselői is, azon túl, hogy az országos kamarák képviselői is nyilvánvalóan, de ugyanakkor megyei szinten is jelenjék meg a minisztériumi képviselet, és jelenjék meg nyomatékosan, jelentős súllyal az önkormányzati társulások képviselete, és a beterjesztett törvényjavaslathoz képest egy olyan módosító javaslatot fogalmaztunk meg, hogy ebben az esetben nem statisztikai egységenként, hanem egy-egy statisztikai egységen belül az önkormányzati társulások önmaguk által megválasztott képviselője jelenjék meg. Tehát nem lehet végül is lehatárolni úgy a statisztikai egységet, hogy az önkormányzati, kistérségi fejlesztési társulások ehhez igazodjanak.

Tehát ezekben a módosító javaslatokban és az intézményrendszer egymáshoz kapcsolódásában mindenképp azt gondoljuk és azt tartjuk fontosnak, hogy az alulról építkezés lehetősége megvalósuljon, a területfejlesztés egyrészt a településközi együttműködésekben jelenjék meg, és másodlagosnak tartjuk azt, és nem túlságosan hangsúlyozandónak azt, hogy ezek a társulások feltétlenül közigazgatási határokhoz legyenek kötve. Ezeket egyrészt feloldhatják az önkormányzati társulások, másrészt pedig feloldhatják a regionális területfejlesztési tanácsok, hiszen két regionális jogállású területfejlesztési tanács meghatároztatik a törvénytervezetben, de egyébként a megyei területfejlesztési tanácsoknak, az önkormányzati társulásoknak lehetőségük van rugalmasan regionális területfejlesztési tanácsokat létrehozni.

A kistérségi szint, ha alulról indulunk el, tehát úgy gondolom, hogy a módosítójavaslat-csomagban mindenképpen fontos szerepet kap. Hisz egyrészt ennek megalakításához bizonyos összeget kell letenni az önkormányzatoknak, másrészt meg kell határozni, hogy ezt területfejlesztési célra használják fel, harmadrészt pedig lehetőséget kapnak arra ezáltal, hogy a megyei területfejlesztési tanácsokban jelentős számban részt vegyenek, s ezzel érvényesíthessék elképzeléseiket.

A megyei szint, amely regionális megyei szint talán az, amelyik a legtöbb vitát kiváltotta a két kormánypárt vitái során is, és itt Egerszegi képviselő úr hozzászólásában is előkerült ez a probléma. Nos, én úgy gondolom, és a módosítójavaslat-csomag is erre egyértelmű utalást tesz, hogy területfejlesztés tekintetében középszinten a megyei területfejlesztési tanács az, amelyik hangsúlyos szerepet kap, és nem a megyei önkormányzat. Az önkormányzati törvényhez kapcsolódó hatásköri törvényben is a megyei területfejlesztési tanács fogalmazódik meg. Ennek a megyei területfejlesztési tanácsnak elsősorban az a feladata, hogy elfogadja a megye középtávú területfejlesztési koncepcióját, majd ha ez megtörténik, akkor ehhez kapcsolódóan különböző programokat, projecteket készítsen a koncepcióban megfogalmazódott célok megvalósítására. Ehhez nyilvánvalóan olyan menedzsment szükséges, amely alkalmas a programkészítésre.

Ezért vetődött fel az egyeztetések, viták során a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány rendszere. Hisz a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, bár némileg eltérő formákban, minden megyében megalakult, s minden megyében megalakult ennek a rendszere. Tehát célszerű lenne a programkészítéseknél és majd a pénzeszközök felhasználásánál mindenképpen figyelembe venni, hogy ez a rendszer létezik.

Ezért egy olyan módosító javaslatban egyeztünk meg, hogy mielőtt a megyei területfejlesztési tanács kialakítja működési rendjét, illetve szervezetét, mindenképpen történjék egyeztetés a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal, hogy milyen formában és hogyan tudják összehangolni tevékenységüket, hisz párhuzamos struktúrák, azt gondolom, hogy szükségtelenek, s a pénzeknek nyilván nem intézményrendszereket kell elsősorban finanszírozniuk, hanem területfejlesztést, tehát programokat. A megyei önkormányzat feladatának leválasztása már a beterjesztett törvényjavaslatban is markánsan jelentkezik, hiszen megjelenik az, hogy a megyei önkormányzatnak elsősorban a területrendezésben van jelentős szerepe. Azzal, hogy rendeletben szabályozza, rendeletben fogadja el a megyei területrendezési tervet.

Ugyanakkor a viták során felmerült az, hogy mi legyen ennek a megyei rendezési tervnek a viszonya a településrendezési tervekhez. Hisz nagyon sok, vagy talán minden település elkészítette a településrendezési tervét, ezek létező dokumentumok, ezek fölött nagyon nehéz lenne rendeletet alkotni.

Ezért olyan megegyezésre jutottunk, hogy a megyei területrendezési terv elfogadása esetén, ha az egy települési önkormányzatot érint, akkor ennek a települési önkormányzatnak az egyetértését meg kell szerezni. Ez a rendeletalkotás ettől nyilván lehet, hogy hosszabbá válik, de azt gondolom, hogy ezek az egyeztetések mindenképpen a települések és a megyei önkormányzat közötti konszenzusteremtés irányába fognak hatni.

Azt is nagyon fontos eredménynek tartom, s ebben is megegyeztünk, hogy a megyei területfejlesztési tanács elnöke a megyei közgyűlés elnöke lesz, de a megyei területfejlesztési tanács két évre maga közül ügyvezető elnököt is választ, tehát mintegy jelezve ennek a feladatnak a megosztását.

(17.50)

A regionális szint megjelenése már utaltam erre két esetben, főváros és agglomerációja, illetve a Balaton térség esetében egy, a törvény által létrehozott regionális fejlesztési tanácsot jelent. Itt szeretném hangsúlyozni és az egyeztetések során ez is pontosításra került , hogy ezekben a regionális jogállású területfejlesztési tanácsokban meg kell jelennie az adott térség minden mérvadó képviselőjének, tehát ahogy ez már felmerült, a balatoni regionális fejlesztési tanácsban például Siófok vagy Keszthely képviseletének is. Tehát a törvényi szabályozást ilyen formában kell kialakítani.

Végezetül szeretnék szólni még az Országos Területfejlesztési Tanács szerepéről. A Szabad Demokraták Szövetsége úgy gondolta a Magyar Szocialista Párt képviselőivel együtt, hogy az Országos Területfejlesztési Tanács szerepét a benyújtott törvényjavaslathoz képest erősíteni kellene azzal, hogy számára döntési lehetőséget is kellene teremteni. Ilyen szempontból azt gondolom két lényeges javaslat fogalmazódott meg. Egyrészt az, hogy a területfejlesztési célt szolgáló központi pénzeszköz 50 százaléka decentralizációra kerül, és ennek az 50 százaléknak a felhasználásáról az Országos Területfejlesztési Tanács dönt. Másrészt pedig azt gondolom, ez szintén nagyon fontos és nyilván majd vitákra adhat okot, illetve lehet, hogy finomításra is szorul tehát felmerült még, hogy az ágazati minisztériumoknál meglévő, területfejlesztést szolgáló pénzeszközöket az Országos Területfejlesztési Tanácson belül kell koordinálni, ahol hangsúlyozom, megjelennek az alsóbb szintek képviselői is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát nyilván nem mindent, de a legfőbb elemeit próbáltam ismertetni annak a módosító csomagnak, amelyről itt állandóan szó esik, csak legfeljebb a tartalmáról nem annyira részletesen. Nyilván továbbra is vannak nyitott kérdések, amelyeket az általános vita, illetve a részletes vita során finomítani kell. Azt gondolom azonban, hogy felelős és a területfejlesztéssel némileg foglalkozó képviselőkben az már nem merülhet fel, hogy ne legyen területfejlesztési törvény. Azt gondolom, hogy legyen területfejlesztési törvény, el kell indulnia ennek a területfejlesztési törvénynek. De ugyanakkor azt is gondolom, hogy a területfejlesztési törvényt kerettörvényként is fel lehet fogni, így nyilván a területfejlesztési törvényt még számos egyéb törvénynek kell majd követnie, amik a finanszírozási és működési feladatokat tovább finomítják. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)