Gál Zoltán (MSZP)
ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm jelen lévő képviselőtársaimat s mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 1. ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Boros László és dr. Kiss Róbert képviselőtársaim lesznek segítségemre. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy az Országgyűlés 1996. évi tavaszi ülésszakának megnyitása alkalmából külön is köszöntsem önöket, s egyben nemzetünk történetének két jeles eseményére emlékeztessem a tisztelt Országgyűlést s minden honfitársamat idehaza és határainkon túl.
Tisztelt Országgyűlés! Ebben az esztendőben emlékezünk meg a honfoglalás 1100. éves évfordulójáról. A honfoglalás sok részletkérdésében a történettudomány vitatkozik, de abban egyértelműek a vélemények, hogy legalább 1100 éves népünk folyamatos jelenléte a Kárpát-medencében. A népvándorlás hullámai Árpád népe előtt több, a magyarságnál nagyobb népet sodortak e tájra, ám e népek szinte nyom nélkül enyésztek el. A magyarság azonban már a honfoglalást megelőző évszázadokban még az új hazába érkezés előtt megkezdte az eltávolodást a sztyeppei nomádok életmódjától és a honfoglalás, az állandó otthonban történő megtelepedés további lépést jelentett ezen az úton, amely az önálló államiság, a kor rendjébe illeszkedő keresztény királyság létrejöttével vált teljessé.
Jól ismert azonban, hogy a kor követelményeihez való alkalmazkodás milyen nehézségekkel és egymásnak feszülő indulatokkal járt. Árpád behozta népét Európába, ám a lelkekben, intézményekben, jogrendben Géza fejedelem, majd Szent István teremtette meg az új környezetben való megmaradás feltételeit.
Tisztelt Országgyűlés! A millecentenárium országszerte, sőt joggal reméljük világszerte megrendezendő ünnepségei és megemlékezései, úgy gondolom, jó alkalmat teremtenek arra, hogy őszintén és józanul nézzünk szembe múltunkkal, erényeinkkel és hibáinkkal, s az ünnep önbizalommal és tenni akarással töltsön el bennünket. A hamarosan bekövetkező ezredforduló ugyanis újra sorsfordító változásokat ígér és egyben követel tőlünk.
Az 1100 esztendő tanulsága arra int bennünket, hogyha következetesen munkálkodunk a közösen kialakított nemzeti célok megvalósításán, akkor erőfeszítéseinket mindig siker koronázza.
Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy minél többen vegyenek részt a millecentenáriumi rendezvényeken, ünnepeljük együtt a magyarság eme nagy vállalkozásának sikerét, és készüljünk együtt az új kihívásokra.
Tisztelt Országgyűlés! Február 1-jén volt a Magyar Köztársaság kikiáltásának 50. évfordulója. Jelentőség tekintetében nem mérhető a honfoglaláshoz vagy államiságunk közelgő ezredévéhez, mégis fontos állomása közelmúltunknak. Az államformáról rendelkező 1946. évi I. törvénycikk amelyet csaknem egyhangúlag fogadott el a nemzetgyűlés egyik lényeges előfeltétele volt annak, hogy az új Magyarország elhatárolódjék a nemzeti tragédiát okozó korábbi politikai struktúráktól, befogadást nyerjen a demokratikus nemzetek közösségébe, s egyben megalapozza az ország demokratikus fejlődését.
A törvény, amely egyes vélemények szerint első írott magyar alkotmánynak is tekinthető, nemcsak az államformáról rendelkezett, hanem első ízben foglalta írott formában a Magyar Köztársaság polgárainak alapvető emberi jogait.
Az 1946-ban született köztársaság, csakúgy, mint a koalíciós korszak demokratikus rendszere, sajnálatosan rövid életű volt, ám a fél évszázad előtti törvényalkotók maradandó értékű munkájára utal, hogy az 1946. évi I. törvény mintául szolgált az 1989. október 23-án helyreállított köztársaságban az államfői jogkör szabályozásához. Az új alkotmány előkészítésének eddigi menete azt sejteti, hogy az 1946. évi I. törvénycikk hosszú időszakra szólóan lesz hatással alkotmányos berendezkedésünkre.
Tisztelt Országgyűlés! Ezek után kezdjük meg munkánkat! Megadom a szót Horn Gyula miniszterelnök úrnak.