Szakál Ferenc (KDNP)
DR. SZAKÁL FERENC (KDNP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Örülök, hogy Kis Zoltán államtitkár úr még itt van, és biztosíthatom, hogy amikor a szövetkezet szót hallom, nekem nem a kommunizmus jut eszembe, hanem az, hogy a szövetkezet az egyik legszebb emberi erénynek, a szolidaritásnak a gazdaság területén való megvalósítása. (Taps a bal oldalon.)Úgy gondolom, hogy mindenki, aki ezt az erényt vallja, csak örülhet annak, hogyha Magyarországon a szövetkezeti mozgalom fejlődik és továbbfejlődik.
Ilyen szempontból vizsgálom a most előterjesztett törvénymódosításra vonatkozó törvényjavaslatot is.
Maga az indoklás, illetve a miniszter úr az expozéjában már elmondta, hogy a szövetkezetekben én azt hiszem, hogy nem lenne érdemes újra elkezdeni a vitát bizonyos folyamatok eredményeként érdekellentétek alakultak ki.
Ezek az érdekellentétek sértik a szolidaritás elvét. Tehát amikor a mostani törvénymódosítást vizsgáljuk, akkor azt lehet felvetni, hogy nem kellene-e előbb ezekhez a kérdésekhez hozzányúlni, és feloldani azokat a belső ellentmondásokat a ma létező, működő szövetkezetekben, amelyek szerintem súlyosabban akadályozzák a továbbfejlődésüket, mint azok a szempontok, amelyek a mostani törvénymódosításba belekerültek.
Míg én bár én nem vettem részt a mezőgazdasági bizottság vitájában, külföldön voltam ellenzem az ilyen típusú törvénymódosítást, dr. Nacsa János képviselőtársam itt nagyon plasztikusan, szépen ecsetelte, hogy egy átmeneti helyzetben vagyunk, de éppen ez az átmeneti helyzet azt eredményezi, hogy mindig hozzáigazítjuk a törvényeket vagy konkrétan a szövetkezeti törvényt a meglévő gazdálkodó szövetkezetekben bekövetkező változásokhoz. Ugyanakkor valóban a társadalom más területén, és nemcsak a mezőgazdaság területén, szükség lenne más típusú szövetkezetekre.
Aki ismer engem, tudja, hogy én, amikor kritizálom az ilyen típusú törvénymódosítást, nem a most működő szövetkezetek ellen kívánok beszélni.
Többször felvetettem már, mi lenne, hogyha a kormány radikálisan hozzányúlna a szövetkezeti törvényhez és úgy módosítaná, hogy a most működő, a régi szövetkezetekből éppen az 1992-es I. törvény szerint átalakult szövetkezeti gazdálkodó szervezetek is jól érezzék magukat, jól tudjanak működni, de ugyanakkor irányt mutasson egy törvény más típusú szövetkezetek létrehozására is.
Én úgy gondolom, annak ellenére, hogy ezeket a szempontokat, az átmeneti helyzet nehézségeit valóban figyelembe kell venni, mind a két dologra egyidejűleg szükség lenne, mert így végül is a jövő kibontakozása mind a két területen hosszú távra eltolódik.
Most egész konkrétan az előterjesztett törvénytervezet pontjaihoz.
Valaki leírta éppen ezzel a törvénytervezettel kapcsolatban, hogy ostobaság, másodlagos szövetkezetekre nincs szükség. Én azt hiszem, hogy akkor fejlődne a magyar szövetkezeti mozgalom, ha végre a most működő termelő vagy bármilyen típusú szövetkezetek sürgősen megértenék, hogy a versenyben csak akkor tudnak megmaradni, hogyha egymással nem versenyeznek, hanem ők maguk is szövetkeznek, tehát létrehozzák a maguk másodlagos szövetkezetét.
Ne vegye megint senki sértőnek és én nem hiszem, hogy sokat javítunk az amúgy is rossz helyzetben lévő mezőgazdaság helyzetén, ha indulatosan vitatkozunk itt , ne vegye rossz néven azt, ha azt mondom, hogy adott esetben, tipikus termelőszövetkezetek szövetkezése esetén tulajdonképp elsődleges szövetkezetek jönnének létre, ha például sertéstartó szövetkezetek szövetkeznének sertésfeldolgozásra.
Érdekes módon sajnálatos, és már több helyen le is írtam, beszéltem róla nem tolonganak a szövetkezetek, hogy ilyeneket létrehozzanak.
Én nem érzem feszítőnek ezt a törvénymódosítást azért, mert a meglévő szövetkezeti törvény azon szabálya, hogy jogi személyek eddig is tagjai lehettek szövetkezetnek, csak előírás volt, hogy több természetes személy legyen. Nem értem, hogy ez miért lett volna akadálya annak, hogy ilyen típusú másodlagos szövetkezeteket egyéni termelők bevonásával a szövetkezetek létrehozhattak volna már eddig is, amennyiben végre a kölcsönös megértés vagy a béke megteremtődne a működő szövetkezetek és az egyéni gazdálkodók között.
Mindezek ellenére én nem ellenzem a törvénytervezetnek azt az elképzelését ahogy az előbb mondtam , hogy csak szövetkezetek is hozhassanak létre szövetkezetet, tehát természetes személyek bevonása nélkül.
Amennyiben és már el is készítettem egy módosító indítványt a mezőgazdasági bizottság és a tisztelt Ház el tudja fogadni azt, hogy ebben a módosításban ne jogi személy legyen..., mert én úgy gondolom, hogy a Budapest Bank vagy nem tudom, hogy milyen bank és különböző részvénytársaságok miért szövetkeznének és az hogy nézne ki.
(18.50)
Én nem vagyok jogász, de ez a kifejezés, hogy "jogi személy", bármilyen jogi személyre vonatkozik. Én teljesen elfogadhatónak tartanám, ha a törvény azt írná elő, hogy szövetkezetnek természetes személyek és szövetkezetek lehetnek tagjai. Ez teljesen logikus. Egy ausztrál anyagban olvastam, hogy másodlagos sőt ott harmadlagos szövetkezetek nélkül a szövetkezeti szektor egyszerűen nem tud versenyképes lenni a nagy, tőkeerős cégekkel szemben. Nem látom be, másfajta jogi személyek miért tartanák szükségesnek, hogy szövetkezzenek. Amennyiben tehát ez a törvénymódosítás ezzel a látszólagos, talán csak egy-két szó különbségnek tűnő módosítással kerülne előterjesztésre, akkor teljes szívemmel tudnám támogatni.
Nagyon lényeges és fontos kérdés, hogy a szövetkezeti mozgalom ilyen fontos, és a mezőgazdaságban a termelők, az ott gazdálkodók egymással való szolidaritásvállalása nélkülözhetetlen hiszen természeti tényezőknek kitett vállalkozásokról van szó, ahol nagyon sok a bizonytalanság, ahol sok az úgynevezett piacra jutási költség, vagy ügyleti, tranzakciós költség , ezért ilyen ágazatban a szövetkezés elengedhetetlen, és ezek a szövetkezetek meghatározott társadalmi szolgáltatásokat is nyújtanak. Ilyen vonatkozásban helyes, külföldön és a legtöbb helyen általános is, hogy a szövetkezést, a szövetkezeti mozgalmat az állam támogatja. Sok esetben mint Angliában azzal, hogy ingyenes jogi segítséget nyújt például szövetkezetek létrehozásához, bejegyzéséhez, felállításához.
De anyagi támogatást is helyesnek tartok. Ezek után az is elfogadható számomra, hogy az így kapott állami támogatás fel nem osztható szövetkezeti alapba kerüljön. A nehézséget azonban ott látom a jelenleg előterjesztett törvénytervezetben, hogy ez a törvénytervezet azt mondja ki, hogy a szövetkezet megszűnése, illetve gazdasági társasággá történő átalakulása esetén az így kapott állami támogatást később meghozandó törvény szerint szövetkezeti célra kell fordítani. Miniszter úr is mondta az expozéjában, hogy ennek a fel nem osztható szövetkezeti alapnak az egyik feladata, funkciója, hogy nagyobb stabilitást nyújtson a szövetkezetnek, más oldalról a hitelezők felé bizonyos biztosítékot jelent. Igen, de ha a törvénytervezetben az szerepel, hogy a szövetkezet megszűnése esetén ezt a fel nem osztható alapot be kell fizetni egy szövetkezeti célra, ezt tudja a hitelező, akkor nem jelent biztosítékot semmilyen vonatkozásban.
Úgy gondolom, hogy nagyon könnyen megjavítható lenne ez a törvényjavaslat, ha ezt a megszűnést kicsit részleteznénk olyan vonatkozásban, hogy milyen okból szűnt meg. Én azzal egyetértek, hogy ha emberek létrehoznak egy szövetkezetet, felvesznek állami támogatást, három nap múlva kimondják a feloszlást és elosztják az így kapott állami támogatást, akkor ilyen esetben ez világos dolog jogos az, hogy megköveteljük, hogy befizessék, megint csak a szövetkezeti mozgalom támogatására felhasználandó alapba. De amennyiben mondjuk esetleg saját hibáján kívül, éppen a természeti, a piaci kockázat nagy mértéke miatt egy szövetkezet csődbe jut, ebben az esetben viszont úgy gondolom, hogy ennek valóban a hitelezők felé is biztosítékként kellene szolgálnia. Úgy gondolom, ha itt is találnánk egy olyan megoldást, amivel ez az ellentmondás feloldható lenne, akkor számomra a törvénynek ez a része is elfogadható lenne.
A szövetkezettel munkaviszonyban állt dolgozók munkaviszonyának elismerése, azt hiszem, mindenki számára természetes és jogos követelmény a törvénytervezetben. E törvénytervezetnek ezt a részét látom a legkritikusabbnak. Ezen megpróbálunk módosító indítvánnyal javítani, és amennyiben az előzőben említett módosító indítványt és ezt is elfogadja a bizottság, illetve a tisztelt Ház, akkor én javasolni fogom a Kereszténydemokrata Néppárt frakciójának a törvénytervezet elfogadását, annak ellenére még egyszer hangsúlyozom , hogy nem tartom helyesnek az ilyen típusú törvénymódosítást.
Tavaly, amikor más vonatkozásban volt előttünk a szövetkezeti törvény, akkor is elmondtam, hogy érdekes módon sem az érdekvédelmi szervezetek, sem mások nem vetik fel, hogy iktassuk ki azokat a valóban diszkriminatív intézkedéseket, amelyek még mindig benne vannak a szövetkezeti törvényben. Megemlítem újra, hátha eljut az illetékesekhez: benne van a szövetkezeti törvényben, hogy szövetkezeti pénzintézet csak saját tagjaival folytathat ügyletet. Ez egy abszolút diszkrimináció és korlátozás. Így nem remélhetjük például hitelszövetkezetek tömeges létrejöttét.
Összefoglalva tehát: az ilyen kiragadott, egyes kérdések módosítására való törvénytervezetek módszerével alapvetően nem értek egyet. Ennek ellenére azonban, mivel a másodlagos szövetkezetekre szükség van, azért hogy a koncentráció segítségével a szövetkezeti mozgalom versenyképes tudjon lenni a tőkés társaságokkal szemben, ilyen módosítások után támogatásra javaslom a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)