Baráth Etele (MSZP)
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Bocsánatot kérek, hogy ismételten szót kértem. Gondolom bízom benne , hogy ez az utolsó hozzászólásom ma este ebben a tárgyban. Tekintve, hogy ma este nagyon lágy szavú hozzászólások hangzottak el, és igazán mindenki nagyon általános és nagy érvényű hozzászólást mondott el, én is valahogy késztetést érzek arra, hogy nagyon röviden összefoglaljam azt, hogy milyen jellegű hangsúlyokat kívánnék, szeretnék változtatni, illetve az általam és a körünk által beadott módosító indítványok tulajdonképpen milyen hangsúlyokat jelentenek a beadott törvénytervezettel szemben.Szeretném azt elmondani, hogy valószínűleg azért érte sok-sok kritika ezt a törvénytervezetet, mert egy olyan területet igyekezett szabályozni, amely terület nem volt előzetesen szabályozva, nincsenek igazán minták rá. Tehát biztos, hogy nagyon sok kérdőjelet hagyhatott maga után a beterjesztett törvényjavaslat. Ez okozza azt is, hogy a módosító indítványok száma is jelentős. Ez a mai este és a ma elhangzott hozzászólások azt igazolják, hogy nagyon jó volna, ha a parlamentben egy-egy ilyen törvény koncepciójáról előzetesen vitatkozni lehetne, és aztán egy eltelt idő után az ember részletes normaszöveggel találná magát szembe, és utána abban próbálna elmélyedni. Hiszen alapvető koncepcionális kérdések merülnek fel, az önkormányzati rendszertől az alkotmányig mindent érintettek a hozzászólások, és ezek valódi, reális problémák a törvénnyel kapcsolatban. Ezek nagyon komoly és megítélésem szerint igen jelentős adalékok lehetnek a törvényhez.
A ma este benyújtott módosító indítványok elsősorban a törvény koordinatív szerepét, az ahhoz tartozó eszközöket, az azokhoz tartozó felelősségeket, jogköröket igyekeznek teljes mértékben tisztázni. Országos szinten megpróbálják az országos területfejlesztési tanács szerepét jelentősen megnövelni, megpróbálják az állam felelősségét világosan megfogalmazni, megpróbálják az állam által rendelkezésre álló eszközök közötti koordinációt biztosítani és ennek hatékonyságát is lehetővé tenni.
Ennek érdekében tehát megpróbálja magasabb szintre emelni ezt a tanácsot, nem egy miniszteri tanácsadó testületet, hanem egy kormányzati kvázi kabinetet próbál megfogalmazni, amelynek elnökeként például személyes javaslatomban a miniszterelnököt nevezem meg.
Azt gondolom, az a 210 milliárd forint, amely az ez évi költségvetésben közvetlenül vagy közvetve a területfejlesztést szolgálja, a felhasználásában biztosítandó összhang, az általa vonzott jelentős pénzeszköz igényli azt, hogy megfelelő szinten legyen irányítva. Kell, hogy ennek a szervezetnek legyen egy olyan háttérszervezete, egy olyan munkaszervezete, amely az általa tárgyalandó témákat előkészíti, a koncepciókat világosan meg tudja fogalmazni, a végrehajtást ellenőrizni tudja, és kell, hogy ez is mind a területi, mind az ágazati bontást valamilyen módon tükrözze.
Ezzel szemben a megyei fejlesztési tanács esetében egy alulról építkező rendszer az, aminek az erősítése szükséges az állam maximális kivonulása mellett, lehetőség szerint kizárólagosan az állam ellenőrző feladatát kell benne megtartani, azt is természetesen az általa átadott eszközök célszerű felhasználását illetően.
A megyei fejlesztési tanácsnál valóban a kistérségi, méghozzá fejlesztési gazdasági jellegű társulások megerősítése a fontos, és itt indirekt módon válaszolnék arra, hogy természetesen nem a statisztikai vonzáskörzetekről van szó. Ezt olyan értelemben jó figyelembe venni, hogy körülbelül ez az a szám, amennyi gazdasági társulásnak szerepeltetése, befogadása kívánatos lehet, hiszen nem szabad, hogy 30-50-100 fős ilyen szervezetek jöjjenek létre. Tehát nagyon fontos ezen belül a kistérségi társulások leendő szerepe, az egyes megyék területén levő városok, megyei városok szerepe. Ebben az esetben a megye az elnökével képviselteti magát.
Nem kívánnék részletesen kitérni arra, hogy mekkora konfliktus adódhat ebből, hanem azokkal értenék egyet utolsó hozzászólókkal , akik azt mondják, hogy a törvény elfogadását követően meginduló munka párhuzamosan fog futni az önkormányzati törvény, a választójogi törvény és az alkotmány módosításával, illetve kialakításával, s ezt követően nyilván vissza kell egyszer nyúlni a területfejlesztésről, -rendezésről szóló törvényhez is.
Nagyon fontosnak tartom és itt személyes javaslatról beszélek , azt szeretném, ha ez egy nagyon operatív jellegű szervezet lenne. Itt döntések szülessenek, s a döntések végrehajtása legyen piackonform szervezetek által biztosítva.
Tehát én személy szerint minimálisra csökkenteném az olyan szervezetek és képviseletek létszámát benne, amelyek konkrétan nem érdekeltek a döntés végrehajtásában és nem is rendelkeznek eszközzel.
Ezzel szemben viszont azt gondolom, hogy például a megyei fejlesztési tanácsnak létrejöhet olyan munkaszerve, amely egyértelműen a munkaügyi tanácsokra és egyéb más ilyen szervezetekre épül, és ezáltal biztosítja mind az információáramlást a két oldalról, mind pedig a sajátos érdekek érvényesülését is.
Egy olyan kérdésről szeretnék szólni, ami rendkívül fontos a törvénnyel kapcsolatban, ez a régió szerepe. Személyes megítélésem szerint minimálisan két típusú régióról szabad ebben az esetben beszélni. Az egyik régió egy tervezési, gazdasági jellegű régió, ami egy makrorégió, ami részben az európai csatlakozás, részben a határokon túlnyúló feladatok, részben a több megyére kiterjedő feladatok koordinálásával kapcsolatban lehet jelentős szerepű, de van egy másik típusú régió, ez pedig a funkcionális régió. Ezek sokkal rövidebb távon alakulnak, változnak.
De van egy-két olyan eset, amelyek példája ebben a törvényben mindenképpen kiemelendő. Ilyen eset például a Balaton régió és ilyen a budapesti agglomeráció esete is. Itt már az elmúlt évtizedekben munkaszervezetek voltak, kormányzati koordináció volt, s mi több, tudjuk, hogy a Balatonnak most is kormánybiztosa van nem véletlenül van kormánybiztosa.
Ezen régiók esetében én kötelezőnek érezném azt, hogy az országos területfejlesztési koncepció, amelyet a parlamentnek kell elfogadni, jelölje ki, nevezze meg és rendelje egymás mellé az állam képviselőit és az önkormányzati képviselőket, mindenkit természetesen a saját eszközeivel.
(21.10)
Tehát ezek sokkal konkrétabb területek, ahol területrendezési jellegű terveknek is muszáj létezniük, különben a fejlesztések végrehajthatatlanok.
Nagyon fontos az, hogy ezek a régiók olyan megfelelő szervezetekkel is rendelkezzenek, amelyek az így átadott eszközök felelős végrehajtását képesek biztosítani. Tehát azt hiszem, ez a három szint, az országos, a regionális és a megyei szint, mind a három más karakterű. Az országosnak állami koordináció, az alsó szinten az önkormányzati koordináció, építkezését tekintve alulról fölfelé, a középső szint a kettőnek a találkozása. Ez ami körülbelül megfelel a szándékoknak.
Nagyon lényeges az, amire Balsay képviselőtársam is utalt, hogy a törvény lényegében véve két teljesen különböző tevékenységet próbál kodifikálni. Az egyik a területfejlesztés, a másik területrendezés. A kettő egymás nélkül nem létezik. Olyan az, mint egy jó családban az anya és az apa, de létezik a család fogalma is. Ennek a törvénynek előzetesen természetesen a területi tervezés, területfejlesztés, területinformáció-rendszer, területi társadalmi részvétel kategóriáit kell komplexen meghatározni, és elég világosan meghatározni, hogy mi a fejlesztés és a rendezés közötti különbség, s mi a kettőnek az egymásra utaltsága.
Itt szeretném azt mondani, hogy az általam ismert európai rendszerekben bizony a rendezéssel kapcsolatban természetesen meglevő demokratizmus mellett kötelező, hogy egyfajta hierarchia is legyen. Hiszen vannak olyan makroléptékű, rendezést igénylő fejlesztési szándékok, lásd például autópálya, egyéb más makroléptékű szándékok, amelyek bizony magasabb közösségi érdekeket képviselnek, s ezeknek a végrehajtását megfelelő alkuk után, de biztosítani kell. Ennek a felelőssége ebben a törvényben mindenféleképpen meg kell hogy jelenjen.
Szeretnék a rendelkezésre álló eszközökről annyit mondani, hogy azért nem 5, nem 10 milliárd, hanem eddig is több mint 15 milliárd áll már rendelkezésre. Ez nem az önkormányzatoktól lett elvonva. Ebben valóban a kiegyenlítés egy hányada van, épp a kiegyenlítés érdekében az az önkormányzati eszközöket érinti. Viszont a privatizációs bevételeknél a területfejlesztési konkrét alapok által átalakult eszközök ettől független költségvetési pénzek. Ez a 15 milliárd a hozzá tartozó és hozzá kapcsolható Phare-pénzekkel és egyéb más eszközökkel egy rendkívüli felelősségű munkát igényel. Hiszen mint tudjuk három-ötszörösét tudja indukálni a befektetéseknek. Tehát valóban egy 50-80 milliárdos nagyságrendű beruházási folyamatot tud ez elindítani.
Összefoglalva nagyon röviden: azt gondolom és azt szeretném hangsúlyozni, egyetértve azzal és magam egyszer már ugyanígy fogalmaztam, amit Balsay úr is mondott, hogy nem kizárólagosan az elesettek mentéséről van szó, hanem feltétlen szó kell legyen a fejlettek további támogatásáról. Azzal szeretném indokolni, hogy az a mintapélda, amely ma Magyarországon van, amellyel volt szerencsém személyesen is nagyon rövid időre találkozni, ez Székesfehérvár esete, és mindennapos gondoskodást igényel a kimerülés elkerülése érdekében, valamint annak érdekében, hogy ne bérmunka, ne végrehajtó munka, ne fizikailag felosztott ipari területek, zónák legyenek, hanem az, amit szeretnénk, egy valódi innovációs, valóban olyan technológiai, technikai fejlődést biztosító terület legyen, amelyhez sajnos még nagyon sok hozzájárulás szükséges. Ez nem azt jelenti, hogy onnan nem lehet aztán elvonni, de anélkül soha nem lesz elvonható az elesettek támogatására. Tehát az alapvető szemponttal egyetértek.
De az országban rendkívül sok olyan szerteágazó tevékenység van Ózdtól a záhonyi vállalkozón át az előbb említett balatoni kormánybiztosi tevékenységig , amelyeknek koncepcionális irányítására szükség van ebben az országban és ez nem koncentráció. Hanem ez egy rend megteremtése mind az állami szintű munkában, mind az önkormányzati szintű munkában.
Tehát mindenkivel egyetértve, aki azt mondja, hogy ez a törvény rendkívül fontos, azt érzem, hogy a benyújtott módosító indítványok olyan jelentőségűek, hogy komoly hangsúlyokat változtatnak meg a törvényen belül. Számomra rendkívüli megtiszteltetés volt az, hogy együtt lehetett dolgozni miniszter úrral és másokkal, akik ebben a törvényben meghatározó egyéniségek.
Azt nem hiszem, hogy szabad volna még egyszer bármilyen közigazgatási és ágazatközi egyeztetésre vinni ezt a törvényt. Az viszont valószínű, hogy a kormánynak vissza kell térni egy-egy jelentősebb kérdésre, amelyet megtehet más formában is, mert az időt nem volna szabad tovább húzni. Annál is inkább nem volna szabad tovább húzni, mert valóban ennek a törvénynek a hatáskörébe rendelődtek nagyon jelentős összegek, amely jelentős összegek felhasználására vonatkozóan konkrét, világos egyeztetett elveknek kell megszületniük. Ezek az elvek csak akkor születnek meg, ha világos ismeretünk van az országban a területi fejlődési folyamatokról, információink vannak, és ezeket folyamatosan figyelemmel is tudjuk kísérni.
Ennek az egész ügynek egy nagyon lényeges kimenetele természetesen az, hogy legyen nemzeti területfejlesztési koncepció, s ehhez szükséges az, hogy országgyűlési határozat foglalkozzék azokkal az irányelvekkel, amelyek segíthetik a kisebb területi egységeket, így a megyéket is a saját koncepciójuk elkészítésében és a kettő közötti iteráció eredményezheti csak azt, hogy egy értelmes anyag kerüljön a parlament elé valamilyen szintű elfogadásra. Ehhez viszont azt kellene tudni a képviselőtársaimnak és mindenkinek, akit ez az ügy érdekel, hogy ma Magyarországon a tervezési, kutatási, fejlesztési háttér nem alkalmas arra, hogy ezeket megfelelő szinten megfelelő sebességgel elvégezzük. S ennek a törvénynek arra is lehetőséget kell adni, hogy ez az eszközrendszer megteremtődjék, amely nélkül nem lesz koncepcionális irányítása ennek a tevékenységnek.
Köszönöm szépen a figyelmet. Bocsánat, hogy hosszabb voltam, de azt gondolom, általános elvenként érdemes volt legalább azt összefoglalni, hogy engem, egyeseket, kisebb csoportokat mi vezérelt akkor, amikor általános módosító indítványokat adtak be a törvény tervezetéhez. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)