Lakos László (MSZP)
DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány által beterjesztett törvénymódosító javaslat a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról egy kis terjedelmű, ha úgy tetszik, egy rövid törvénymódosító javaslat, mégis meggyőződésem, hogy ez a szövetkezés fejlesztését szolgálja és jelentős lépés lesz a meglévő szövetkezetek stabilizálása, átalakítása irányában. A beterjesztett törvényjavaslat alapján való törvénymódosítást az teszi lehetővé, hogy megszűntek, vagy jelentős mértékben csökkentek a mezőgazdasági szövetkezetek körüli politikai viharok, ha úgy tetszik, konszolidálódott a helyzet, és ez lehetővé tesz olyan változtatást, amely egy új típusú szövetkezést szolgálna. A mezőgazdasági szövetkezetek, az agrártermelés körüli politikai viharokkal kapcsolatban engedjenek meg két megjegyzést. A miniszterelnök úr beszédében (sic!) és a napirend előtti felszólalásokban a parlament több olyan megállapítást hallhatott, amelyek nem felelnek meg a valóságnak, amelyek félremagyarázzák és teljesen helytelenül mutatják be a mezőgazdaság helyzetét. Márpedig 1995-ben a termelés, az értékesítés nem így alakult, bizonyos mértékben konszolidálódott a helyzet, és ez is ad alapot a törvény módosítására.
A Fidesz szónoka a beszédében arról beszélt, hogy 50 százalékkal csökkent az élelmiszer-fogyasztás és hivatalos adatokra hivatkozik. Valamennyi képviselő megkapta ezt a kimutatást, amely a belföldi értékesítést az élelmiszereknél, italoknál, dohánygyártási termékeknél 1,4 százalékosan csökkent mértékben állapította meg. Ha tudjuk, hogy nő az önellátás, akkor ez mindannyiunk örömére azt jelenti, vagy jelentheti, hogy nem csökkent az élelmiszer-fogyasztás Magyarországon, valószínű, hogy nőtt.
A termelésről, az értékesítésről néhány adatot engedjenek meg. 1985-től 1994-ig folyamatosan csökkent a mezőgazdasági termékek felvásárlása a hivatalos kimutatások szerint. Ez a folyamat 1995-ben megfordult és az év elejétől november végéig a felvásárolt termékmennyiség számottevően, több mint 15 százalékkal haladta meg az előző esztendő hasonló időszakáét. Számomra különösen nagy öröm, hogy a zöldségfélék felvásárlása 36 százalékkal nőtt az előző esztendőhöz viszonyítva, és az élőállatok felvásárlása az előző évek folyamatos csökkenése után szintén ebben az esztendőben növekedett először.
A mezőgazdaság stabilizációja pénzügyi szempontból is lehetőséget ad meggyőződésem szerint a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló fejezetek átalakítására. A beterjesztett törvényjavaslatnak négy lényeges területe van. Az egyik arról szól, hogy a törvény módosítása után természetes személyek mellett jogi személyek is lehessenek teljes jogú tagjai a szövetkezeteknek. Ez az eljárás, ez a módszer ismert az Európai Unióban, több helyen elfogadják a természetes személyek mellett a jogi személyek szövetkezeti tagságát is. Meggyőződésem szerint erre Magyarországon is szükség van, hiszen a kis gazdák, az új mezőgazdasági vállalkozók mellett a mezőgazdasági szövetkezeteknek is helyük van azokban az együttműködésekben, amelyek a versenyképességüket javíthatják.
Másrészt pedig azt gondolom, hogy a jogi személyek szövetkezése olyan diszkriminációt szüntet meg, az együttműködést olyan mértékben szélesíti, mely mindenképpen a mezőgazdasági termelők összefogásának lehetőségét növeli meg. Nagyon remélem, hogy a törvény módosítása a lehető legrövidebb idő alatt megszületik és a privatizációban, valamint az ez évi agrártámogatásokban a szövetkezetek részére meghirdetett kedvezményeket ennek alapján már többen vehetik igénybe.
A másik ilyen lényeges törvénymódosító javaslat, ami a fel nem osztható vagyon egy új struktúráját, egy új lehetőségét építené be a törvénybe. A szövetkezeti átmeneti törvény alapján a szövetkezetek vagyonát képező teljes eszközállomány felosztásra került részjegyekben és szövetkezeti üzletrészekben. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a szövetkezeteknek, a korábban volt szövetkezeteknek a stabilitása nagy mértékben csökkent. Nem maradt és azóta sem képződött olyan közös vagyon, amely az Európai Unió mezőgazdasági szövetkezeteit stabilizálja, amelyet használhatnak mindazok a gazdák, akik ilyen termelést folytatnak, akik érdekeltek ebben, de nem vihetik ki a közös tulajdonból. Valódi szövetkezetek, valódi fel nem osztható vagyon nélkül nem működhetnek. Ezért javasoljuk a törvény ilyen értelmű módosítását, hogy lehetőséget teremtsünk arra, hogy a szövetkezeti tagok, ha úgy gondolják, ha így akarják, ha egyetértenek vele, valódi fel nem osztható vagyont képezhessenek.
(17.40)
Mindannyiunk számára fontos, hogy a szövetkezetek és a szövetkezeti tagok között létrejött munkamegállapodások időtartamát a szövetkezeti tag részére a munkaviszony jellegű jogviszony alapján járó juttatások szempontjából is figyelembe lehessen venni . Ez egy olyan diszkrimináció a szövetkezeti tagokkal szemben, amely a szövetkezetek átalakulása kapcsán jött létre. Azt szeretnénk elérni, hogy a szövetkezeti tagok munkamegállapodásban eltöltött ideje is a munkaviszonnyal azonosan kerüljön elbírálásra.
A negyedik lényeges témakör a részleges átalakulás törvénybe iktatása. Azt javasoljuk önöknek, módosítsák úgy a törvényt, hogy ha a szövetkezetek szétválására vonatkozó szabályok szerint a szövetkezetek két vagy több gazdasági csoportot hoznak létre, akkor ezek közül az egyik vagy több is egy lépcsőben átalakulhasson társasággá, ha a résztvevők érdekei úgy kívánják.
Továbbra sem változtatunk alapelvünkön, tehát csak olyan változtatásokat fogadunk el a szövetkezetekben, amelyekkel a tagok többsége egyetért. A szétválás szabályaiban ez kellő mértékben garantálva van, de ha a tagok egy csoportja azért kezdeményezi a szétválást, hogy azt követően társaságként működjenek, akkor ez a törvénymódosítás a bürokráciát, az adminisztrációs procedúrát lényegesen lerövidíti.
Ezek alapján kérem önöket, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot tárgyalják meg, és fogadják el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)