Lakos László (MSZP)

1996. február 5.

DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Sajnos nem az utóbbi időben kevés a föld a kárpótlási jegyek ellenében, hanem a törvény elfogadása óta mindig is tudtuk, hogy sajnos nem lesz elegendő, különösen akkor, amikor 500 forinttól lehetett erre árverezni. Ahol már nem lesz földárverés, azoknak az interpellációra adott válaszom elején ezt szeretném hangsúlyozni ismételten ajánljuk, hogy a kárpótlási jegyek életjáradékra váltását vizsgálják meg. Kedvező ez a konstrukció, másrészt pedig szívesen tájékoztatom önöket arról a Suchman miniszter úrral történt egyeztetés alapján , hogy az eredeti kárpótoltak számára mintegy 80 milliárd forint értékű állami vagyont privatizál az Állami Privatizációs Részvénytársaság, február 12-étől kezdődően, folyamatos felajánlással. Azt gondolom, hogy azok számára, akik nem fognak tudni földet vásárolni, ez a két konstrukció talán tartalmaz elfogadható megoldást.

Képviselő úr interpellációjában azt kéri, hogy a kárpótlás céljára további földterületek kijelöléséről intézkedjünk. Ezzel összefüggésben kérdezi tőlem, hogy tervezünk-e jogszabály-módosítást. Azt tudom válaszolni a képviselő úrnak, hogy nem tervezünk. Nem tervezünk azon egyszerű oknál fogva sem, mert nem szeretnénk abba a hibába esni, hogy olyasvalamiről rendelkezzünk, ami mögött nincs teljesíthető földmennyiség. Ha jogszabályt módosítanánk, akkor becsapnánk önmagunkat is, és becsapnánk másokat is. Nincs annyi állami föld, hogy a kint lévő kárpótlási jegyeket ezzel bevonhatnánk.

Ami a kárpótlásra kijelölt úgynevezett I-es földalapból visszamaradt területeket illeti, ezek a területek a kárpótlási törvény rendelkezései értelmében a szövetkezeti tagok tulajdonába kerülnek. Vitatható, hogy vajon ingyenesen-e, hiszen az ismert körülmények között ezek a földek korábban a termelőszövetkezeti tagok közös tulajdonában voltak.

A kárpótlási törvény során a kárpótlási földalapok kijelölési kötelezettségével terhelte meg ezeket a földeket a parlament, az Alkotmánybíróság ezt elfogadta, és ugyanez a törvény úgy szólt, hogy ha az árverésen nem kel el, ezt a szövetkezeti tagok tulajdonába kell adni. Ahol ezek a földek nem keltek el, ott magántulajdont képeznek, a szövetkezeti tagok tulajdonát.

A kárpótlásnak az volt az eredeti célja, hogy a kárt szenvedetteket az ország lehetőségeihez képest kárpótolja, ezért részleges kárpótlásról szólt. Törvény határozta meg a lehetőségekhez mért és a kárpótlási folyamat során kárpótlási jegyekért szerezhető földek mértékét, a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásának módszereit, a privatizációban való részvétel feltételeit.

Sajnos azt tudom mondani, nincs lehetőség arra, hogy a még a kárvallottaknál lévő kárpótlási jegyekért földet ajánlhassunk fel. Ajánlom a kárpótoltak szíves figyelmébe a február 12-én kezdődő új privatizációs csomagot, ami az eredeti kárpótoltak számára az eddigieknél sokkal jobb lehetőséget biztosít, és ajánlom az életjáradékra váltás újbóli megvizsgálását is, elsősorban azokon a településeken, ahol további földárverésre már nem számítanak.

Kérem önt, képviselő úr és a tisztelt parlamentet, hogy az interpellációra adott válaszomat fogadják el.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)