Akar László
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Alapvető megállapítására azt szeretném válaszolni, hogy nem látok a Bankfelügyelet munkájában pazarlásra utaló jeleket. Előrebocsátom, mint ahogy ön is mondta, hogy a Bankfelügyelet erőforrásait nem a költségvetéstől, hanem az általa felügyelt banki, pénzintézeti rendszer szereplőitől kapja, a források felhasználására viszont a költségvetési gazdálkodás szabályait alkalmazza.Amikor tavaly márciusban a pénzügyminiszter úr fogakat (sic!) ígért a szervezetnek, tisztában volt vele, hogy minőségi munkát csak felkészült és gyakorlott munkatársakat foglalkoztató felügyelettől várhat a kormányzat.
A magasabb szakmai követelmények természetesen megfelelő jövedelmeket és jutalmakat feltételeznek, különösen olyan banki környezetben, ahol a piaci bérek erős elszívó hatást gyakorolnak a jó szakemberekre. Márpedig a betétesek, az adófizető állampolgárok érdekeit nem az képviseli, aki a munkaerőpiaci viszonyoktól teljesen elszakadóan alacsony fizetésű, és ebből következően jellemzően kevéssé képzett és gyakorlott bankfelügyelők alkalmazását kívánja elérni. Az ebből fakadó kár ugyanis és talán erre is utal a több százmilliárdos bankkonszolidáció története igen nagy lehet. Ezért legalább olyan jövedelmeket szükséges ajánlani, ami mellett a megfelelő színvonalú munkatársak a munkaerőpiacon megtalálhatók lesznek.
A fizetéseket, a jutalmakat a Bankfelügyeletnél egyes személyekre egyedileg előre meghatározott, írásban rögzített konkrét feladatok kitűzése és értékelése alapján adják. A jutalomkeret felhasználása részben bérkiegészítési célokat szolgál, mint az más közintézményeknél is így van.
'95-től a jutalomalap nagyobb részét, 60 százalékát előre meghatározott munkakörön kívüli célfeladatok elvégzésére, illetve rendkívüli tevékenységek honorálására fordítják. A bankokkal versenyképes fizetések így is ma még illuzórikusak, mivel kétszeres fizetéssel csábítják a felügyelet munkatársait a pénzintézetek.
A Bankfelügyelet a hangsúlyt a helyszíni ellenőrzésekre kívánja helyezni. Ehhez a jelenlegi emberi erőforrás-kapacitás, számítástechnikai, informatikai felkészültség nem elegendő. A megbízási szerződéssel alkalmazottakra szükség van, mert a Bankfelügyelet feladatait a most megállapított létszámmal a kívánt színvonalon nem tudja elvégezni. A Pénzügyminisztérium a felügyelet jelenlegi kapacitásának ismeretében indokoltnak tartja egyes feladatok auditor cégekkel való elvégeztetését is.
A pénzintézetek külső auditorok által való vizsgálatára '95-ben a felügyelet 70-80 millió forintot költött. Tavaly 16 átfogó ellenőrzést végzett a kereskedelmi bankoknál, amelyből hét teljes körű volt. A takarékszövetkezeti pénzintézeteknél 108 vizsgálat történt. '95-ben hat külső cég kapott auditori megbízást. Ellenőrzéseiket konkrét szerződések alapján végzik a pénzintézeteknél, valamint újabban a záloghitel-intézeteknél is. A külső megbízottakra fordított kiadást a felügyelet éppen azáltal kívánja csökkenteni, hogy alkalmazottai az eddiginél magasabb szaktudással legyenek képesek a helyszíni ellenőrzéseket is elvégezni. A megnövekedett helyszíni ellenőrzési feladatokat gépkocsival könnyebben, takarékosabban tudják a felügyelet munkatársai ellátni, de megjegyzem egyébként, hogy négy gépkocsit a futásteljesítmény s a magas javítási költségek miatt kellett lecserélni.
A pénzintézeti törvény szerint a Bankfelügyeletnek 43 bank, 253 takarékszövetkezet és a jövőben a rövidesen beterjesztésre kerülő új törvény szerint még további 900, pénzintézeti tevékenységet végző vállalkozás ellenőrzését kell végeznie, mintegy 4000 helyszínen. Ehhez a munkához az anyagi feltételeket véleményem szerint igenis biztosítani kell.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kérem tisztelt képviselő urat válaszom elfogadására, és ezzel is a betétesek, az adófizető állampolgárok érdekeit védő szervezet megerősítésének támogatására. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)