Dávid Ibolya (MDF)
DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Tehát sokszor volt olyan, hogy a bizottsági véleményünkkel alulmaradtunk, azonban ez az első olyan alkalom, hogy az önök segítségét kérjük ahhoz, hogy egy állásfoglalással kapcsolatban ne adjanak helyt az alkotmányügyi bizottság házszabály-értelmezésének. Részben azért is, mert az egyedi eseten túlmutat ez az értelmezés, hiszen állandóan mozgó állapotban van a Házszabályunk, a házszabály-értelmezés befolyással van a későbbiekben a házszabály-módosításokra is, és ezért tartottuk a konkrét eseten túlhaladóan fontosnak azt a kérdést, hogy ebben a kérdésben ma az Országgyűlés plénuma döntsön.Nagyon fontos ellenzéki és képviselői jog az interpelláció, hiszen ezt az alkotmány biztosítja a képviselőknek, és igen régi hagyományokra tekint vissza, nagyon fontos ellenzéki jog a végrehajtó hatalom ellenőrzésében. Ezért a Házszabály az alkotmányra alapozva szabályozza a 115. §-ában, hogy mit kell tenni annak a képviselőnek, aki interpellációt nyújt be: írásban, a meghatározott határidőben, az elnöknek megküldi az interpellációt. Mi is az interpelláció? Az interpelláció egy kérdés; egy olyan speciális kérdés, amit az Országgyűlés ülésén a képviselő tehet föl a kormány egyes tagjainak vagy a miniszterelnöknek. Ezért ezt a kérdést meg kell fogalmaznia. A Házszabály úgy fogalmaz, hogy a kérdéshez kapcsolódó tényeket és körülményeket is le kell írni.
És innentől kezdve semmiféle megkötést nem tartalmaz a Házszabály arra nézve, hogy mit kell még leírnia, illetve mit szabad ezt követően az interpelláló képviselőnek elmondania. Tartalmaz időkorlátozásokat három perc, öt perc és két perc , és tartalmaz olyan korlátozást és megkötést amint említettem , ami az ügy érdemére vonatkozik. Azonban a Házszabály arra is tartalmaz rendelkezést, hogyha a határidőt az interpelláló képviselő túllépte, rögtön meg lehet tőle a szót vonni, mert az időkeretét túllépte.
Határidőn belül azonban csak az 54. § általános szabályai adnak iránymutatást, mégpedig ez a tárgyra térés és a szómegvonás szakasza. Hadd idézzem önöknek ezt az igen rövid szakaszt: "Az elnök azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejűleg figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire. Az elnök egyidejűleg megvonja a szót attól a felszólalótól, akit beszéde során harmadszor szólít fel arra, hogy térjen a tárgyra vagy másodszor utasít rendre. Nem lehet megvonni a szót, ha az elnök a felszólítások alkalmával nem figyelmeztette a képviselőt a felszólítások következményére."
Pusztán ebből az eljárási szakaszból, amit felolvastam, megválaszolható a kérdés, hogy nem házszabályszerűen járt el az akkori levezető elnök, amikor megvonta a szót az interpelláló képviselőtől. Ugyanis az első figyelmeztetés után a képviselő folytatni kívánta interpellációját, majd pedig a levezető elnök felszólította, hogy tegye föl a kérdést az államtitkár úrnak, és ne folytassa tovább az interpellációt. Hangsúlyozom, jóval az időkereten belül történt ez.
A fő problémánk azonban az alkotmányügyi bizottság állásfoglalásával volt, részben azért, mert ugyanolyan szűkszavú volt az a papír, amit a képviselőtársak kézhez kaptak, mint amilyen szűkszavú volt az elnök úr előbbi előterjesztése; semmiféle hivatkozás vagy házszabályi alap vagy érvek, mérlegelés nem tűnt ki sem az írásban foglalt anyagból, sem abból, amit az elnök úr önökkel ismertetett.
Az alkotmányügyi bizottság állásfoglalásának érdemi oldalával szeretnék foglalkozni és nem az eljárásival, mert az benne volt az 54. §-ban. A Házszabály 116. §-ának (4) bekezdése írja azt, hogy az interpelláció kapcsán a leírt szöveghez képest új tényt nem tartalmazhat az interpelláció. Tehát nem szól a Házszabály arról, hogy magyarázatkérés kapcsán, indokolás kapcsán milyen érvanyagot lehet felhozni a gondolatmenet alátámasztására, kifejtésére vagy megindokolására.
(17.30)
A Házszabályban ez az "új tényt nem tartalmazhat" kitétel sem abszolút, hanem azt mondja a Házszabály, hogy a meginterpellált miniszter egyetértésével ettől a szakasztól is el lehet térni tehát nem abszolút tilalom ez a szakasz. Az más kérdés, hogy az nincs szabályozva, hogyan lehet eltérni, tehát előre be kell jelentenie, illetőleg ha utólag a miniszter észleli, akkor a miniszter kérheti, hogy erre a kérdésre azért nem válaszol, mert ez új tény.
Mire szolgál egyébként az, hogy írásban be kell nyújtania a képviselőnek az interpellációt? Arra szolgál, hogy a válaszadó felkészüljön a kérdésre. Arra viszont teljes egészében elegendő az, hogy az interpellációs kérdést, a tényt és a körülményt elmondja. Én úgy gondolom, hogy a képviselők kiskorúsítása lenne az, ha elvárnánk, hogy A-tól Z-ig mindent írjon le a képviselő, majd ezt követően csak egy dolga van, hogy ezt itt a plenáris ülésen felolvassa.
Házszabályi hivatkozásokkal kérem önöket, hogy ne fogadják el az alkotmányügyi bizottság hivatkozott állásfoglalását, mert házszabálysértő, és kérem, gondolják meg azt, hogy ez az egyik legalapvetőbb ellenzéki joga a képviselőknek. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)