Lamperth Mónika (MSZP)

1996. február 5.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Isépy képviselő úr azt mondta az imént napirend előtti hozzászólásában, hogy a csont még lerágatlan ezért kénytelenek vagyunk tovább rágni. Úgy tűnik, nem elég az, hogy a miniszter kijelentette: nem állt szándékában olyan döntést hozni, hogy történelemből ne érettségizzenek a magyar diákok. Úgy tűnik, nem elegendő, hogy egyetlenegy kormánypárti politikus sem nyilatkozott ilyen tartalommal. Tehát akkor szeretném most itt a szocialista képviselőcsoport nevében megerősíteni, hogy a mi képviselőink is úgy gondolják, hogy történelemből érettségizni kell a magyar diákoknak. Úgy gondolom, itt inkább egy kicsit másról van szó: ágyúval lőttek, és nem verébre, hanem egy olyan lufira, amit önök bocsátottak föl a januári politikai uborkaszezonban. Hiszen nem volt olyan állítás, amelyet ilyen módon kellett volna cáfolni. Itt vita volt szakmai alternatívákról. Azt gondolom, az a szándék, amely egy irányba mutat és amelyet itt már valamennyi képviselőcsoport részéről megerősítettek , találkozik azzal a szándékkal, amelyet a szocialista képviselőcsoport tagjai is magukénak vallanak.

Azt gondolom, mi valamennyien érdekeltek vagyunk abban, hogy a nemzettudathoz, a nemzeti identitásunkhoz olyan módon kapcsolódjanak fiataljaink, diákjaink, ahogy az ebben a Házban elhangzott. S mi nemcsak azt szeretnénk, ha a mohácsi vészből érettségiznének a diákjaink, hanem hiszem és bízom benne, hogy tudni fogják fiaink azt is, hogy ki volt Szemere Bertalan, és azt is, hogy ki volt Kéthly Anna.

Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)