Tulok András (MSZP)
TULOK ANDRÁS, a gazdasági bizottság előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! A gazdasági bizottság előző év december 19-ei ülésén megtárgyalta és állást foglalt a T/1592. számú törvényjavaslat tárgyában, amely a Magyar Köztársaság polgári törvénykönyve egyes rendelkezéseinek módosításáról szól. A bizottság megállapította: egy olyan, a gazdasági élet bel- és külföldi szereplői számára fontos, ha úgy tetszik, "kellemes" törvényt tárgyal, illetve alkalmasságára tesz ajánlatot, amelyet a gazdasági élet, a tőkemozgás minden szereplője már várt. A gazdasági élet egészének érdekeit szem előtt tartva teszi meg a kiinduló lépéseket egy korszerű hitelezési rendszer felé. Az új szabályozás fontos és Európában is újszerű, mert a hitel a gazdasági élet alapja. Zavarmentes, működőképes gazdaság nincs hitel nélkül, biztonságos hitelezés viszont nincs megfelelő hitelbiztosíték nélkül. Mert tőkehiány van, és növekedésére számítunk, a felhalmozódott, kielégítetlen hiteligény miatti veszélyhelyzet megszüntetése fontos. Mert új zálogjogi szabályozás jelenik meg, amely nemcsak a pénzintézeteket illeti, hanem magához a hitelezés folyamatához kötődik. Mert a gazdálkodószervezetek vagyona mint teljes egész, a vagyontárgyak külön meghatározása nélkül leköthető lesz. A vagyon mint egész szolgálja a hitelezők biztonságát. Mert a szabályozási koncepció Európában is újdonság, és kodifikált formában vezeti be az ingójelzálog-jog intézményét. Mert a módosítással a hitelezők kedvezőbb feltételek mellett nyújthatnak zálogjoggal biztosított hitelt, nagyobb a garancia a kihelyezett hitel visszafizetésére.
A módosítás várhatóan jótékony hatással lesz a külföldi befektetők számának növekedésére. Mert a jelenlegi szabályozás még nem elegendő a piacgazdaság követelményeit kielégítő hitelezési rendszer megteremtéséhez, ehhez további eljárásjogi szabályok és büntető jogszabályok kidolgozása szükséges. A vitában a gazdasági bizottság nem bonyolódott bele jogi technikai kérdések tisztázásába, de fontosnak tartja megvizsgálni, a törvénymódosítás milyen hatással lesz a hitelforgalom stabilitására, milyen hatással lehet a hitelforgalom volumenének növekedésére. A törvényjavaslat, a bizottság szerint, választ kell hogy adjon az adósvédelem és a hitelezővédelem örök kérdésére. Megállapítható, hogy azokon a garanciákon, amelyeket a Ptk. eddig az adós számára biztosított, a törvényjavaslat alapvetően nem változtat. Az adósvédelem eddigi normái megtartása mellett azonban növeli a hitelezési kedvet, két dolgot feltétlenül figyelembe véve.
A biztosítékokat illetően a hitelező szélesebb spektrumból, a teljes vagyonból válogathat. Másrészt az igényérvényesítés lehetősége könnyebbé válhat a hitelezők számára. A baj eddig sem az volt, hogy nincs megfelelő zálogjog, hanem az, hogy az ennek részét képező zálogjog-érvényesítés szabályozása nem volt megfelelő. Várni kellett a bírósági határozatra, végrehajtást kellett kérni. A kölcsönadott pénzösszeg visszaszerzésének nehézségei megfontolásra késztették a hitelezőket. Az új törvényjavaslat oldja ezt a nehézséget, és lehetőséget biztosít a hitelezőknek a bírósági határozat és végrehajtás intézményének megkerülésére, a követelés közvetlen behajtására, ezzel üzletszerűen foglalkozó jogi személy megbízásával.
Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági bizottság egyhangú szavazással ajánlja általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot. Fontos eszköze lehet a feketegazdaság elleni küzdelemnek, a hitelezők biztonságának, a tőkemozgás gyorsításának. Javítja mindazok közérzetét, akik a gazdaságban mételyként megtelepedett korrupciót, szélhámosságot, amely már az elosztó rendszerben is megjelent, az átalakulás szükségtelen velejárójának tartják. Javítja a közérzetét mindazoknak, akik követelik a tisztességes piaci verseny eszköztárának megteremtését, akik hisznek abban, hogy fejlődő jogrendszerünk a tisztességet támogatja. Végezetül: a bizottság és a magam nevében általános vitára ajánlom a törvényjavaslatot. Köszönöm a türelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
(10.30)