Lajtai István (MSZP)
LAJTAI ISTVÁN, a honvédelmi bizottság előadója: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága 1996. február 5-én tárgyalta meg a vonatkozó törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Meg szeretném jegyezni, hogy az utóbbi napokban felfokozott hangvételű nyilatkozatháború és politikai szempontok alapján túlfűtött hozzászólások tömegében kezdtük meg tárgyalásunkat.A honvédelmi bizottság, többségi állásfoglalás alapján, az alábbi szakmai szempontokra szeretné felhívni a figyelmet.
A korábbi parlament mandátumának utolsó napjaiban fogadta el az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvényt. Az Alkotmánybíróság 60/1994. számú határozatában a törvénnyel kapcsolatosan több alkotmányos aggályt vetett fel. Megjelölte azokat a kérdésköröket, ahol a törvény kiegészítésre vagy változtatásra szorul. Ha némi késéssel is, de a kormány beterjesztette módosító javaslatát; elsősorban azért, hogy a mulasztásos alkotmánysértés helyzete megszűnjön.
Szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy a parlamenti ügymenet jelen stádiumában nem az általános vagy részletes vitánál tartunk, hanem most arról kell állást foglalnunk, hogy a beterjesztett módosító törvényjavaslat tárgyalásra alkalmas-e. Megítélésünk szerint a javaslat akkor tárgyalható, ha válaszol az Alkotmánybíróság kifogásaira, és alkotmányosnak nyilvánított keretekben állapítja meg az új szabályokat.
Az Alkotmánybíróság a korábbi parlament által elfogadott törvénnyel kapcsolatban kifogásolta, hogy az átvilágítandó személyek köre diszkriminatíven került megfogalmazásra, és megállapította idézem: "A törvényhozó ezt nem csupán az ellenőrzés kiterjesztésével szüntetheti meg, hanem az ellenőrzendők körének egységes ismereteken alapuló és nyugvó, de szűkebb meghatározásával is ezt megteheti." Idézet eddig.
Mindezt szem előtt tartva határozza meg a javaslat, hogy az ellenőrzés az Országgyűlés, illetve a köztársasági elnök előtt eskütételre kötelezett személyekre terjedjen ki.
A másik alkotmányossági kifogás az információs önrendelkezési jog teljesítésének hiánya. Ennek megfelelően a javaslat speciális szabályokat tartalmaz.
A harmadik alkotmányossági aggály azzal kapcsolatban merült fel, hogy a korábbi parlament törvénye nem kötelezte valamennyi főhatóságot, közte a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztert, hogy biztosítsa az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges adatokat.
Ennek megfelelően tartalmazza a javaslat, hogy a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő miniszter hatáskörébe tartozó szervek által kezelt iratokból az adatszolgáltatást köteles biztosítani az ellenőrzés céljára.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a törvényjavaslat az Alkotmánybíróság által felvetett legfontosabb aggályokra reális, alternatív választ ad. A válaszok részletes szabályairól természetesen a további tárgyalások során lehet és kell vitatkozni. De az általános vitára való alkalmasság alig vonható kétségbe.
Tisztelt Országgyűlés! Ennek megfelelően a honvédelmi bizottság nem tartja elfogadhatónak a törvény olyan módosítását, amely a frissen elfogadott nemzetbiztonsági törvényt lerontja, a szolgálatok tevékenységét hosszú időre teljesen lehetetlenné teszi.
Záró gondolatként meg kell említenem, hogy az Országgyűlés honvédelmi bizottságának tegnapi ülésén bizonyos esetekben már részletes vita is elkezdődött. Erre való figyelemmel szólnom kell arról is, hogy a bizottságon belül részletkérdésekben viták vannak, megfogalmazódtak bizonyos kételyek a benyújtott törvényjavaslattal szemben.
Befejezésül: ismétlem, hogy a honvédelmi bizottság 12 igen, 4 nem szavazat mellett a T/1805. számú törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak ítéli meg, és ezzel megköszönöm figyelmüket. (Taps minden oldalon.)