Füzessy Tibor (KDNP)
DR. FÜZESSY TIBOR, a nemzetbiztonsági bizottság kisebbségi véleményének előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A nemzetbiztonsági bizottság ellenzéki pártokhoz tartozó képviselői a törvényjavaslatot általános vitára alkalmatlannak tartják. Az általános vitára alkalmasság feltételei közül első helyen szeretnék arról szólni, amiről az expozét tartó miniszter úr utolsó helyen szólt: a költségvetési és gazdasági kihatásokról. Erről a korábbiakban egyáltalában nem esett szó, annak ellenére, hogy igen magas költségvetési rangot óhajt biztosítani a törvényjavaslat a történelmi hivatalnak.
(11.20)
Tulajdonképpen nem is csoda, hogy a miniszter úr 50 és 120 milliós határok között kívánja megbecsülni a költségkihatásokat akkor, amikor még az sem tudható, hogy ez a hivatal pontosan mit fog csinálni, milyen iratokat fog kezelni és mekkora házban fog lakni.
Úgy gondolom, hogy miniszter úr maga is érzi, hogy ez a megjelölés nem azonos azzal a gazdasági és költségelemzéssel, ami minden gazdasági kihatású törvényjavaslat esetében elvárható.
Vizsgálni kell a várható társadalmi hatásokat, amelyek ennél a rendkívül exponált törvényjavaslatnál, amelynek óriási társadalmi érzékenysége van, különleges jelentőséggel bírnak.
Én úgy gondolom, hogy ha ezeket a szempontokat a kormány, az előterjesztő vizsgálta volna, akkor nem az Alkotmánybíróság szerintem teljesen világos és egyértelmű határozata után több mint egy esztendővel került volna sor a törvény előterjesztésére, méghozzá az Alkotmánybíróság által jelzett alkotmányos késedelem több hónapja után.
A társadalmi érzékenységhez tartozott volna az is, hogy ebben az egyéves időszakban a kormány nem tűrte volna el, hogy e nagy várakozással kísért törvényből vagy ennek kapcsán ne ügynökök ellen, hanem ügynökbírák ellen folyjék egy felderítő munka, amely a társadalom meglehetősen széles rétegei számára bizony nem hatott megnyugtatóan és nem azt engedte feltételezni, hogy a kormány komolyan veszi ennek a törvénynek a kezelését és megvalósítását.
Mindenki számára nyilvánvalóan az előterjesztett törvényjavaslat magán viseli a kormánykoalíció koncepcionális ellentéteit.
A miniszter úr ügyesen elkerülte azt a csapdát, amit a sajtó jelzett, amelyik azt a fő címet viselte, hogy a belügyminisztert leszavazták a kormányban. Én azért érezni vélem lehet, hogy ez szubjektív benyomás , hogy a miniszter úr nem tökéletesen ért egyet a saját javaslatával abban a kérdésben, hogy milyen területekre terjedjen ki az átvilágítás, konkrétan a III-as főcsoportfőnökség vagy a III/III-as csoportfőnökségnek a területét ölelje-e fel.
Egy ilyen kiélezett helyzetben, amikor teljesen egyértelmű, hogy a sajtó és a közvélemény ezzel a kérdéssel intenzíven foglalkozik, ez a kérdés eldöntetlenül vagy legalábbis a kormány határozott és egyértelmű véleménye nélkül nem kerülhet az Országgyűlés elé. Ezt a kérdést előzetesen kellett volna eldönteni.
A törvényt és ez valóban a tárgyalás során fog kijönni a miniszter úr úgy jellemezte, nem tudom szó szerint idézni, hogy megteremtődött annak lehetősége, hogy az Országgyűlés állást foglaljon az Alkotmánybíróság által felvetett kérdésekben. Ezeket a kérdéseket az Országgyűlésnek nem úgy kell tárgyalnia, hogy tulajdonképpen nem ismeri a kormány határozott és egyértelmű véleményét.
Az Alkotmánybíróság véleményétől nagyon sok az eltérés. Én úgy érzem a miniszter úr expozéjából, hogy ezeket az eltéréseket maga is látja és érzékeli. A megoldás nem az...