Tóth Károly (MSZP)
TÓTH KÁROLY, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány véleménye megítélésem szerint határozott, egyértelmű és egyező a T/1805. számú előterjesztéssel. Ezért terjesztette a kormány a parlament elé.Ezt azért akartam elöljáróban leszögezni, hogy egyértelmű és világos legyen a tárgyalás menete. A jelenleg tárgyalásra kerülő T/1805. számú törvény elfogadásában jelentős késés tapasztalható; nem négy-öt hónap mint sokan gondolják az alkotmánybírósági határozathoz képest, hanem öt év. Igen, öt év, hiszen 1990-ben, amikor a népszerű nevén ügynöktörvénynek nevezett törvény megalkotásának gondolata megszületett, alapvetően más társadalmi környezet volt hazánkban. Akkor ez a probléma az emberek jelentős részét foglalkoztatta, ennek jelentősége azonban mára érdemileg csökkent.
Csak zárójelben hadd jegyezzem meg: tegnap egy napirend előtti felszólalásban elhangzott, hogy egy törvényre átlagosan 4,4 óra tárgyalási idő jut. Úgy gondolom, hogy pontosan ez a törvény az, mivel csak egy korrekciót kell végrehajtani az előző törvényhez viszonyítva, ahol jelentős időmegtakarítást lehetne elérni, javítva ezt az arányt más törvényeknél.
Ezért úgy gondolom, hogy a legfontosabb feladat ebben a folyamatban arra törekedni, hogy alkotmányos, törvényes, és az ügy minél előbbi lezárása megtörténhessen.
Természetesen a tárgyalás során nem hagyható figyelmen kívül az előző kormány felelőssége, esetenként felelőtlensége. Igen, mert erre az előterjesztésre nem lett volna szükség, ha az előző kormány a törvényességet, az alkotmányosságot tartja szem előtt, és nem rövid távú választási politikai érdekeit, amikor 1994-ben megalkotta a XXIII. számú törvényt. Felelős az előző kormány, mert addig készült a törvény '90-től '94-ig, amíg azokra, akik megalkották, már nem vonatkozhatott. Persze, az akkori hatalmi elitnek ez elemi érdeke volt, mivel így a kormány az állandó lebegtetés állapotában tarthatta mindenekelőtt saját szövetségeseit. A mára iróniává szelídülő rémtörténetekre az ügynökpolitikusokról azt hiszem, mindenki emlékszik.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek átvilágításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásakor minden hozzászólónak tisztában kell lennie a kiejtett szó felelősségével. Már a tárgyalás megkezdésének hírére is politikai feszültségek keletkeztek, igaz, szűk körben, de igen nagy nyilvánosság mellett. Az elmúlt napokban az eredeti szándékhoz képest amelyet az 1994. évi XXIII. törvény megfogalmazott többen felvetették, hogy nem elsősorban az érintettek körét, hanem mindenekelőtt az érintett állambiztonsági csoportfőnökségek körét ki kell bővíteni.
A követelők elfelejtik, hogy csak a III/III-as csoportfőnökség szűnt meg jogutód nélkül. A most előterjesztett javaslat, törvénytervezet az állam érdekeiből is kiindul, amikor azt vizsgálja, hogy az átvilágítás alá eső személyek ezzel a csoportfőnökséggel álltak-e kapcsolatban.
Meggyőződésem, hogy elsősorban azok fogják a jelenlegi tervezetet támadni, akik az alkotmánysértő törvényt megalkották. Még az is előfordulhat, hogy alkotmányellenességgel vádolják a tervezetet, hiszen ők már csak tudják, hogyan lehet e problémát alkotmányosan megoldani.
Támadni fogják, hogy nem elég széles körre terjed ki az átvilágítás, pedig az alkotmánybírósági határozat nem arról szól, hogy bővíteni kell az átvilágítottak körét, hanem arról, hogy egyértelműen kell meghatározni a személyes érintettséget, objektív és nem szubjektív alapon. Őszintén remélem, hogy feltételezéseim a támadásra vonatkozóan nélkülöznek minden alapot, remélem, hogy ez bebizonyosodik a vita során.
Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésünk, hogy az Országgyűlésnek úgy kell eleget tennie törvényalkotói feladatának, hogy közben nem veszélyeztetheti a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét, hiszen az 1995 végén elfogadott, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény nagy jelentőségű az ország biztonsága és a feketegazdaság megfékezése vonatkozásában. Nem lehet más a törvény célja, mint hogy a nyilvánosság erejével biztosítsa: a volt III/III-as osztálynál ügynöki tevékenységet folytató személyek ne vegyenek részt a közvetlen államhatalom gyakorlásában, vagy pedig csak úgy, ha azt vállalják, hogy a társadalom számára ismert legyen a múltjuk, tehát a múlt nyilvános vállalásával.
Egyértelmű tehát az álláspontunk: a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét nem szabad veszélyeztetni.
(11.40)
A törvénytervezet javaslatot dolgoz ki a személyes adatok feletti önrendelkezési jog érvényesítése érdekében. Teszi ezt abban a szellemben: tisztában van vele, hogy a személyes adatok megismerésének joga nem terjedhet ki mások személyes adatai megismerésére. Különösen, ha minden egyes adat nem határozható meg esetleg teljes biztonsággal. Ezért egyrészt alkotmányossági kérdés, másrészt mindannyiunk, mindenkinek érdeke a múlt sebeinek lezárása, és nem a sebek ismételt felnyitása a társadalmilag hasznos gyakorlat.
Tisztelt Országgyűlés! A jelenlegi előterjesztés megfelel az Alkotmánybíróság határozatának. Megfelel, mert egyértelműen meghatározza az ellenőrizendő személyek körét, objektív kritériumok alapján, törvényekben szabályozott körben, szubjektív ítéletektől mentesen. A törvény hatálya csak a közhatalmat gyakorlók körére terjedjen ki, azokra, akik az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök előtt eskütételre kötelezettek. Megfelel az előterjesztés, mert biztosítja a személyes adatok védelmének jogát, mindezt úgy, hogy közben a tényfeltárást nem hátráltatja. Biztosítja az adatok védelmét, és a személyes adatok törlésének határidejét személyes kérésre úgy határozza meg, hogy annak ideje az átvilágítás befejezésének határidejével egybeesően történhessen meg. Megfelel, mert biztosítja az adatok, információk más törvények által is szabályozott módon történő kezelését, egyúttal biztosítja a tudományos kutatás feltételeit. Megfelel, mert az információk, adatok sajátos jellegére tekintettel, ahol szükséges, speciális szabályok meghozatala mellett létrehozza a történeti hivatal intézményét, amely a mindenkori kormányoktól függetlenül működhet, és a történelmi hivatal vezetője évente az Országgyűlésnek tartozik beszámolni.
Tisztelt Országgyűlés! Természetesen az egyes részkérdésekben az előterjesztés pontosítása lehetséges, ahol kell, szükséges. Összességében azonban kérem az Országgyűlést, a szükséges és elégséges vita után fogadja el a törvényjavaslatot. Ezzel öt év után végre lezárna egy sokszor elfajuló vitát és biztosítaná az egységes végrehajtás minden feltételét. Átvilágító bíráink már vannak. Ez is mutatja, hogy nagyon komolyan gondoljuk a törvény végrehajtását, hiszen ez a kormánytöbbség a Szocialista Párt támogatásával választotta meg a bírákat, legyen most már érvényes törvényünk is, hogy a feladat minden vonatkozásban megoldható legyen. Köszönöm a türelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)